Délmagyar logó

2017. 09. 20. szerda - Friderika 10°C | 18°C Még több cikk.

Valamiben nagyon jónak kell lenni

"Addig babrálták az oktatási rendszert az elmúlt húsz évben, míg tényleg sikerült elrontani."
Tanulságos a csongrádi Deák Misi esete. A fiatalember gimnáziumot végzett, majd főiskolára ment, de valahogy sehogy se találta a helyét. Jó műszaki érzéke volt, szakma után nézett. A Sághy szakképző iskolában éppen indult szellőző- és klímaszerelő szak, beült az iskolapadba újabb két évre. Tíz napból hatot a Panol Plusz Kft.-nél tölthette, gyakorlattal. Tavaly indult a szakma kiváló tanulója versenyen, bejutott az országos döntőbe, és megnyerte. Pénteken volt az ünnepélyes eredményhirdetés a budapesti vásárközpontban, hétfőn már munkát ajánlottak neki. Magasabb fizetéssel vették fel, mint bármelyik, egyetemet végzett kezdő tanárt.

Ha Misi történetesen Németországban élne, sztorija pontosan fordítva kezdődött volna. A jó eszű, jó manuális készségű fiú, biztosan előbb szakmát szerez, s persze ha van késztetése továbbtanulni, megteheti, fejlesztő mérnök is lehet belőle. Míg nálunk a korosztály 20–25 százaléka jár szakiskolába, az Európai Unióban 50 százalék (1990-ben még nálunk is hasonló volt az arány!). A főiskolai-egyetemi papírgyárak elszívják az utánpótlást a szakképzéstől. Marad a maradék. Az egykoron a képzett munkaerő magas arányáról híres országból kutyaütő melósok országává váltunk. És ezzel együtt sikerült agyonvágni a szakképzés és a fizikai munka presztízsét. Ne csodálkozzunk, hogy míg egyre nő az ilyen-olyan diplomával rendelkezők aránya a pályakezdő munkanélküliek között, több szakmában – különösen az építőiparban és gépiparban – komoly hiány van fiatal szakemberekből.

Addig babrálták az oktatási rendszert az elmúlt húsz évben, míg tényleg sikerült elrontani. S messze nemcsak a torz szerkezetről van szó, maga a szakképzés is több sebből vérzik. Míg például Németországban és Svájcban a gyakorlati képzés óraszáma a fémforgácsolóknál, kőműveseknél, élelmiszer- és vegyiáru-kereskedőknél 4200 óra, nálunk az előbbieknél 1100, az utóbbi kettőnél 1500–1600 óra. A mieink nyilván nem is érnek annyit a munkaerőpiacon. Ahhoz azonban, hogy a cégek önálló munkavégzésre alkalmas szakmunkásokat kapjanak, maguknak is nagyobb szerepet kell vállalniuk abban, hogy a tanulók életszerű körülmények között szocializálódjanak a munkára.

Biztató, hogy a kereskedelmi és iparkamarák váltak a versenyképes szakképzés megteremtésének legnagyobb lobbistáivá és szereplőivé, hiszen tényleg a gazdaság szereplői ismerik legjobban a piac elvárásait. Például, hogy milyen szakma oktatására van szükség és milyenre nem. Egyébként pedig a kényszer is nagy úr, majd megtanuljuk: a boldoguláshoz vezető legbiztosabb út talán az, hogy valamiben legyen nagyon jó az ember. Hogy diplomája van hozzá, vagy „csak" a két keze, professzora vagy mestere munkájának, már majdnem mindegy. Deák Misi ezt már pontosan tudja Csongrádon.

Olvasóink írták

  • 3. szuszikla 2010. augusztus 13. 23:58
    „A mostaninál még a régi rendszer is jobb volt. Akkoriban egy hét gyakorlat és utána egy hét elmélet volt. Megjegyzem. Nem is volt probbléma a tantermek számáva. Pedig az első félév gyakorlatát az iskola tanműhelyében töltöték a nebulók az alapok elsajátitására. A mai rendszerben evvel ellentétben az első 2évben semmi gyakorlat, és alapok nélkül dobják ki a tanulókat a gyakorlatot adó vállalkozóknak. Siralmas amit műveltek az oktatással, tudatos Uniós lebutítás van az országunkban.”
  • 2. palimadar 2010. augusztus 13. 15:06
    „Nézzük csak számszakilag.

    "Németországban és Svájcban a gyakorlati képzés óraszáma a fémforgácsolóknál, kőműveseknél, élelmiszer- és vegyiáru-kereskedőknél 4200 óra"

    No, egy tanév 180 nap. Tegyük fel, hogy minden nap 8 óra gyakorlati képzés van. Több ugye csak nem lehet... az egy évben annyi mint 1440 óra. Ha csak gyakorlati képzést kapnak!!! Valami csak elmarad (kb. 5 nap, az 40 óra), legyen 1400 óra tanévente. Három év alatt az 4200 óra. Elértük a német és svájci óraszámot. DE EZ MÉG CSAK GYAKORLATI KÉPZÉS ÓRASZÁMA! Nálunk a kamara meg azt mondja, hogy elég a 3 évnyi tanulás. Ha a német minta a cél, mikor lesz elméleti képzés? Mert ugye valamennyi abból is kellene...”
  • 1. achilleus 2010. augusztus 13. 14:03
    „Igen tanulságos írás. Érdemes volt elolvasni.
    Talán ezek lesznek az első lépések a helyes irányba:
    http://www.hirtv.hu/kultura/oktatas/?article_hid=325223”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Munkáskéz

"Nálunk azonban ez a fajta szervezettség még mindig gyanús, bolsevik trükknek számít." Tovább olvasom