Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Gyógyszertár és rendelő helyett a pályára jár

Kecskemét - Interjú az 57-szeres világ-, és Európa bajnoki érmes kecskeméti szenior atlétával, Horváth Gáborral.
Sokan hajlamosak csodabogárként tekinteni azokra a közép-, és időskorú emberekre, akik fittyet hányva éveik számára mindennapi sportolással tartják magukat formában. Az 57 éves kecskeméti sportoló, Horváth Gábor 17 éves szenior-atléta pályafutása alatt eddig 57 érmet gyűjtött be a különböző világversenyeken.

- Mikor kezdett el aktívan sportolni?
- 1962-ben költöztünk Kecskemétre, három évvel később kezdtem el aktívan sportolni. Érdekességképp megjegyezném, hogy első testnevelő tanárommal, Grosán Pállal még ma is együtt atletizálunk a szeniorok között. Ő nagyon nagy hatással volt pályafutásomra, sokat köszönhetek neki.

- Ha jól tudom sportvezetőként is voltak kiemelt feladatai.
- Talán elég annyit említenem, hogy 13 sportágban rendelkezem sportbírói képesítéssel. 1975 és 1982 között a megyei sporthivatalnál dolgoztam, majd a Hírös Sportegyesületnél voltam évekig vezető. Sportolóként, illetve vezetőként eddig 3000 versenyen vettem részt, és itt kiemelném az 1978-as kecskeméti fogathajtó világbajnokságot, amelynek társrendezője voltam.

- Hogyan kapcsolódott be a szenior atlétikába, illetve mit kell tudnunk erről a sportágról?
- Én 40 éves koromban léptem be a szeniorok közé. Magyarországon jelenleg 350-en űzzük ezt a sportágat, 250 férfi, és 100 nő. Egyébként a nők 30, a férfiak pedig 35 éves koruk után indulhatnak a szenior versenyeken. Itthon a legidősebb férfi sporttársunk 90 éves, a nőknél pedig 82 esztendős atlétáról is tudunk. Én a legnagyobb eredménynek az egészség megőrzését tartom, mi nem az orvoshoz a rendelőbe, vagy a gyógyszertárba, hanem a pályára, versenyekre járunk.

- Milyen eredményeket ért el eddigi pályafutása alatt?
- A szenior atlétikában eddig összesen 57 darab világ-, illetve Európa bajnoki érmet szereztem. Idén is indultam a kanadai fedett pályás világbajnokságon, de ez nem úgy sikerült, ahogy előzetesen terveztem. Gerelyhajításban az 5., súlylökésben a 9. helyen végeztem. Voltak külső gátló tényezők, de ezeket most sorolnám, nem szeretném ugyanis, ha magyarázkodásnak tűnne. Igyekszem majd javítani. Ami viszont pozitív élmény volt, hogy sikerült találkoznom egy ’56-ban kimenekült asszonnyal, aki megmutatta a környéket. Jártam indián iskolában, rezervátumban és múzeumban is, nagy élmény volt.

- Hogyan tudná összehasonlítani a sportág itthoni, illetve nemzetközi helyzetét?
- A társadalmi problémák tükröződnek vissza ezen a téren is. Míg kinn egy munkahely mellett is marad idő, energia és pénz a sportolásra, az egészséges életmódra, addig itthon nagy többségében mindenki a másod-, harmadik megélhetési lehetőségén dolgozik. Nagyon el vagyunk maradva, csak hogy visszatérjek a szenior atlétikához, a világon 250 ezren űzik a sportágat, ehhez képest eltörpül a mi 350 fős létszámunk. Pedig itt Kecskeméten is vannak olyan értékes kincseink – akár edző, akár sportolóról legyen szó – akiket nagyon meg kellene becsülnünk.

- Miként látja a kecskeméti sport helyzetét?
- Ami örömteli, hogy a Bóbis Gyula sportcsarnokban, ahol én is az edzéseim végzem, sok a fiatal tehetség, és ezeknél a szakosztályoknál nagyon magas színvonalú szakmai munka folyik. Az ott edző nehézatléták – birkózók, súlyemelők, ökölvívók és judósok – tisztelik egymást, remek versenyzőket nevelnek. A fiatalok sokszor kérnek tőlem tanácsot, és én mindig igyekszem segíteni nekik mindenben, amiben csak tudok.

- Melyek lesznek az elkövetkező időszak legfontosabb versenyei az Ön számára?
- 2011-ben három nagy versenyen is szeretnék elindulni. A belgiumi Gentben rendezik majd a fedett pályás Európa-bajnokságot, majd az Egyesült Államokban, pontosabban Sacramentoban lesz a világbajnokság. Ezek után még a szeptemberi Európa Mestersre szeretnék kijutni, amit az olaszországi Rignanóban rendeznek, 25 ezer indulóval! Bízom benne, hogy dicsőséget tudok szerezni szeretett városomnak, Kecskemétnek, és természetesen családomnak, akik mindvégig támogattak és segítettek eddigi pályafutásom alatt.

Olvasóink írták

  • 2. kecskeméti2 2010. szeptember 23. 13:02
    „Én szerintem meg nem ismeri fel a rendszer, mert még soha nem is volt fenn idézőjeles cím a delmagyaron...”
  • 1. savos 2010. szeptember 23. 12:52
    „´
    Ez nem idézőjel! Tessék visszamenni az általános iskolába helyesírást tanulni!
    Addig is egy kis segítség: Az iézőjel így néz ki: "
    Ez ám a döbbenet és a sötétség!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már gyanúsított a Juhar utcai speciális iskola igazgatója

Személyi szabadság megsértésének bűntettével gyanúsította meg a rendőrség Kimpián Ildikót, a kecskeméti Juhar utcai speciális iskola igazgatóját. Tovább olvasom