Szeged - delmagyar.hu

A parlamenti választáson az egész ország egy körzetnek számít. Érdekesség, hogy a népképviselőkről szóló törvény tavalyi módosítása szerint a jelöltek legalább 33 százalékának nőnek kell lennie, s olyan helyen kell szerepelnie a listákon, hogy az reális parlamentbe jutási esélyt jelentsen a számára. A 250 köztársasági parlamenti mandátum elosztásában csak azok a pártok vehetnek részt, amelyek listája legalább 5 ű-os támogatást szerez. A kisebbségi pártok számára nincsen küszöb, náluk a kisebbségi választói névjegyzékben szereplők száma és az általuk leadott szavazatok mennyisége alapján osztanak mandátumot. Ha egy párt a választásokon a leadott voksok 1 (kisebbségi párt esetében 0,2) százalékát sem szerzi meg, akkor a kampányhoz nyújtott költségvetési támogatást vissza kell fizetnie.

Megfigyelők állítják, hogy a többpárti politikai tradíciók viszonylagos fiatalsága folytán Szerbiában még nem alakultak ki a klasszikus jobb és baloldali csoportpártok. Elemzők szerint a jobb és baloldali megjelölés vagy besorolás csak olyan tekintetben alakult ki, hogy ki milyen választ ad a nemzeti kérdésekre, a nacionalizmusra, mi a véleménye a közelmúlt balkáni háborúiról, a nemzetközi integrációról. Ha erőteljes nézeteket hangoztat, akkor baloldali besorolást kap, ha viszont megengedőbb vagy az előbbiekkel ellenkező nézetet hirdet, akkor automatikusan a jobboldalhoz sorolják - állítják szakértők.

A parlamenti választások egyik esélyese az eddig kormányzó Demokrata Párt (DS), amely a "Választás a jobb életért - Boris Tadic" elnevezésű programmal indul. Listavezetője Dragan Djilas, a párt alelnöke, Belgrád polgármestere. A második helyen Ruzica Djindjic, Zoran Djindjic 2003-ban meggyilkolt miniszterelnök özvegye áll. A DS választási koalíciós partnerei a Szerbiai Szociáldemokrata Párt, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga, a Zöldek Pártja, a Vajdasági Horvátok Demokrata Szövetsége és a Szerbiai Kereszténydemokrata Párt. Kormányalakítás esetén a Liberális Demokrata Párt (LDP) is koalíciós partnerük lehet. A DS mindenekelőtt európai csatlakozást, befektetéseket és munkahelyeket ígér, valamint a mezőgazdaság helyzetének a rendezését. A Liberális Demokrata Párt (LDP) Fordulat című programjában az EU-csatlakozás feltétlen híveként foglal állást. E politikai erő csökkentené az állam beavatkozását a gazdasági életbe, privatizálná az állami- és közvállalatokat. Ez az egyetlen párt Szerbiában, amely nyíltan kimondta: el kellene ismerni, hogy Koszovó önálló ország lett.

A választások másik nagy esélyese a Szerb Haladó Párt (SNS), amely 2010-ben szakadt ki a Szerb Radikális Pártból. Vigyük előre Szerbiát! jelmondattal kidolgozott programjának ígéretei között szerepel összesen 100 milliárd eurós gazdasági befektetés biztosítása. Helyi elemzők szerint a pártot vezető Tomislav Nikolic és munkatársai a szavazók között népszerűek, ám listájuk gyengesége, hogy jelöltjeik között nincsenek gazdasági szakértők.

A Vojislav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) minden kapcsolatot megszakítana az EU-val. A DSS orosz befektetőkre számít, és híve a katonai és politikai semlegességnek. - Ha ilyen koalíciós kormánya lenne Szerbiának, ez az úgynevezett orosz vonalat erősítené - állítják belgrádi elemzők. Önállóan indul a köztársasági parlamenti választásokon a Szerb Radikális Párt, amelynek vezetője, Vojislav Seselj jelenleg a hágai Nemzetközi Törvényszék vádlottja. Helyette a felesége, Jadranka Seselj - aki egyben köztársasági elnökjelölt is - kampányol. E párt a győzelme esetén megadóztatná a "keresztapákat", a gyanús módon meggazdagodott nagyvállalkozókat, az uniós tagság költségeit pedig inkább szociális kiadásokra fordítanák.

Míg egyes kisebbségi pártok a nagyobb koalícióhoz csatlakoztak, a Vajdasági Magyarok Szövetsége (VMSZ) önállóan méretteti meg magát a választásokon. "Vajdaságért, egy normális Szerbiában" című választási programjuk alapján nemcsak a magyarok, hanem az önálló Vajdaság gondolatával egyetértő vajdasági szerbek szavazataira is számít. A szövetség köztársasági parlamenti jelöltlistáját Pásztor Bálint vezeti. Programjukban szerepel a kisebbségi önazonosság megőrzése és az ahhoz kapcsolódó intézményrendszer kibővítése. Szintén önállóan indul a helyhatósági választáson az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt, amely a magyar (perszonális) autonómia megteremtésére helyezi a hangsúlyt a választási kampányban. A Rácz Szabó László vezette Magyar Polgári Szövetség nemcsak a helyhatósági, hanem a tartományi és a köztársasági választásokon is indul. A "Mindannyian együtt" kisebbségi koalíció minden szinten indul a választásokon, kivéve az elnökválasztást. A listát négy nemzet öt pártja alkotja. Programjuk szerint: meg kell változtatni a nemzeti tanácsokról szóló törvényt és ki kell törölni Szerbia minden törvényéből a kollektív bűnösség elvét.

Május 6-án Szerbiában tartományi parlamenti választásokat is tartanak, amely kétfordulós lesz, a második voksolást május 20-án tartják. A választásokon való részvételre 1.735.616 polgár jogosult. A választás vegyes rendszerű: a 120 vajdasági tartományi képviselő közül 60-at arányos választási rendszer szerint pártlistákról, míg másik 60-at egyéni körzetekben, kétfordulós többségi rendszer szerint választanak. A választásokon 14 párt és koalíció listája indul.