Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

Ismeri az Ĺland-szigeteket?

Nagy ünnep a mai nap az Ĺland-szigetek (ejtsd: óland) lakóinak: június 9-én tartják nemzeti ünnepüket, az Ĺland Önkormányzat Napját 1922 óta. Még nem hallott róluk? Íme néhány információ!
Ĺland (finnül Ahvenanmaa) Finnország és Svédország között, a Botteni-öbölben elhelyezkedő, Finnországhoz tartozó több mint 6500 szigetből álló szigetcsoport, amelynek lakossága túlnyomórészt svéd anyanyelvű. A szigetek hivatalos neve svédül Landskapet Ĺland, finnül Ahvenanmaan maakunta (vagyis Ahvenanmaa megye). A szigetcsoport legmagasabb pontja 182 méter.

Történelem

A terület – haditengerészeti szempontból stratégiai fekvése miatt – gyakran okozott feszültségeket a térségben. Az Ĺland-szigetek annak a területnek a része, amelyet Oroszország Svédországtól szerzett meg a frederikshamni békében 1809 szeptemberében. Finnország többi részével együtt a félautonóm Finn Nagyfejedelemség része lett.

Térképes segítség a szigetcsoport földrajzi elhelyezkedéséhez. Kép: internet
Térképes segítség a szigetcsoport földrajzi elhelyezkedéséhez. Kép: internet

1832-ben Oroszország megindította a szigetek megerősítését Bomarsund hatalmas erődjének építésével. Ezt a krími háborúban, a balti hadjáratban, 1854-ben, egyesített brit és francia haditengerészeti és tengerészgyalogos erők foglalták el rombolták le. A párizsi béke (1856) előírta az Ĺland-szigetek demilitarizálását.

Az 1918-as finn polgárháborúban a svéd csapatok békefenntartóként avatkoztak be az ott állomásozó orosz csapatok, valamint a Finnország felől a befagyott tengeren érkező vörös és fehér finn csapatok között. Történészek szerint ekkor a svédek komolyan tervezték a szigetek elfoglalását. Néhány hét múlva a svéd csapatok átadták a helyüket a finn fehér szenátus által hívott német csapatoknak.

A part. Kép: internet
A part. Kép: internet

1917 óta törekszenek a szigetek lakói a Svédországhoz való csatlakozásra. A svéd nemzeti érzelmeket különösen a következő ügyek élesztették: svédellenes tendenciák Finnországban, finn nacionalisták ellenségessége az autonómiával szemben és az oroszosítással szembeni finn ellenállás. Ráadásul a Finnországon belüli konfliktus a finn nyelvű többség és a svéd nyelvű kisebbség között az 1840-es évek óta tart, és élesztették Ĺland lakosságának ellenérzését a Finnországhoz való tartozással szemben.

Finnország ellenezte mind a szigetek elszakadását, mind az autonóm státust. A szigetlakók nem hagyták annyiban, és a vita az Népszövetség elé került 1921-ben. Az akkori döntés szerint Finnország megtarthatta szuverenitását az Ĺland-szigetek felett, de az autonóm területté vált. Finnország elismerte Ĺland-szigetek lakóinak jogát svéd nyelvük megtartására, kultúrájuk és hagyományaik megőrzésére. Ugyanakkor nemzetközileg elismert semleges státust adott Ĺland-szigeteknek, megtiltotta, hogy ott csapatok állomásozzanak vagy katonai parancsnokságot telepítsenek oda.

Kép: internet
Szigetek Finnország és Svédország között. Kép: internet

A huszadik század folyamán a szigetlakók növekvő számban ismerték el a finn szuverenitást hasznosnak. Mivel Svédország elégtelen segítséget nyújtott a népszövetségi vitában, nem fogadta el a szigetek demilitarizált státusát az 1930-as években, érzelmekben és magatartásban közeledett Finnországhoz a szigetek lakossága II. világháború idején és azután. A szigetlakók egyre kevésbé tekintik Ĺlandot finn birtokban lévő svéd tartománynak, hanem Finnország autonóm részének érzik.

Élet az Ĺland-szigeteken

Az Ĺland-szigetek fővárosa Mariehamn (finnül: Maarianhamina). A szigeteken 100 százalékban evangélisták laknak. Ĺlandon külön népszavazás volt az EU-hoz történt csatlakozás ügyében, amelynek végeredményeként a tartomány Finnország többi részével egy időben belépett az unióba (1995. január 1.). Pénznemük az euro.

Kép: internet
Mesebeli táj a Botteni-öbölben. Kép: internet

A lakosság főként mezőgazdaságból és halászatból él, de a mikroelektronikai ipar is megtelepedett a szigeteken. A műszaki és orvosi elektronikai termékek mellett jelentős még a műanyag- és fém-, illetve fafeldolgozás.

A közutak hossza 1000 kilométer, egy repülőterük és két kikötőjük van. Államformájuk autonóm tartomány, a kormányzó neve: Peter Lindbäck, a miniszterelnök: Viveka Eriksson.

Olvasóink írták

  • 15. 1makói 2010. június 10. 16:39
    „...énisénisénisodaakarok menni!!!”
  • 14. Ferrer 2010. június 09. 22:06
    „Azt akkor ólandnak kell mondani, nem?
    Én biztos belebetegednék, ha mindenhová vízi járművel kéne járnom :)”
  • 13. JungHeinrich 2010. június 09. 20:58
    „...haat nekem se jött be”
  • 12. JungHeinrich 2010. június 09. 20:57
    „?land”
  • 11. KolompárRómeó 2010. június 09. 18:00
    „Hamburgi kollégám áradozott állandóan, ott is nyaraltak. Persze, hogy el kéne menni oda :)”
  • 10. tzrtz 2010. június 09. 17:17
    „Ha nem veszi be a rendszer, akkor ide írom: Aland, az A tetején egy kis karikával.”
  • 9. tzrtz 2010. június 09. 17:17
    „?land akart lenni a neve gondolom. Valószínűleg úgy azért ismerné elég sok ember. Ilyen hülye írással viszont esély nincs rá...”
  • 8. Horka 2010. június 09. 17:05
    „Még ilyet!
    Létezhet olyan, hogy bizonyos népcsoportok eldönthetik mely országhoz kívánnak tartozni???
    Népszövetséghez való fordulás vitatott esetekben???
    Kisebbség nyelvi, kulturális, hagyomány ápoló tevékenységének engedélyezése???
    Mintha nem is Európában lennének a szerencsések. Vagy az ott EURÓPA?
    Jó lenne,ha követnék a szigetlakók s szomszédaik mentalitását vitás esetekre a mi szomszédaink is. (persze mi is)”
  • 7. Freimann 2010. június 09. 16:58
    „Aland leülhet 5-ös. Következő vizsgázó Koszovó. Felkészül Katalónia, Dél-Szlovákia, Székelyföld.”
  • 6. délioldal 2010. június 09. 16:03
    „?land nyáron valóban nagyon szép. jártam ott.. mariehamn-ban kötött ki a hajó, körülnéztünk...

    és egyszerűen csak Aland-nak írjuk ?land-ot kedves újságíró ha nem rendelkezünk a megfelelő karakterrel...”
  • 5. MortalWombat 2010. június 09. 15:51
    „És az, hogy például slovákok laknak-e ott? Nem? Hát az meg hogy´ lehet?!? Pedig köztudottan nagy múltú, hatalmas, kultúrált és bölcs fajta népség az. Legalább valami elnyomott, erőszakkal finnesített, bújkáló kisebbségnek csak kell lennie...”
  • 4. szilmaril2 2010. június 09. 15:48
    „Oda akarok menni....
    Nem itt ülni és dógózni, dógózni,dógózni.....:)”
  • 3. Larsson 2010. június 09. 15:09
    „Szép hely, itt a helyem! ;)”
  • 2. jq 2010. június 09. 14:03
    „Az az evagélisták nem evangélikusok akart lenni? Van egy kis különbség a két szó jelentése között...”
  • 1. iRon 2010. június 09. 12:20
    „menjünk!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ismét felrobbant egy gázvezeték Texasban

Ismét felrobbant egy fölgázvezeték kedden az amerikai Texasban. Ezúttal az állam északi részén,… Tovább olvasom