Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Mi lenne, ha? A vulkánkitörés lehetséges következményei

Bár a vulkáni hamufelhő okozta káosz kezd megszűnni az európai légtérben, hasonló eset (például újabb izlandi tűzhányó kitörése esetén) bármikor megismétlődhet. Az alábbi három forgatókönyv a krízis lehetséges piaci hatásait próbálja modellezni azokban az esetekben, ha a káosz egy héttel, egy hónappal vagy hat hónappal tovább tartana még.
1. forgatókönyv: zavar még egy hétig

- A külföldön rekedt turisták többsége sikeresen hazatérne, de nem jönnének újabb látogatók helyettük, ami a szállodák forgalmának megcsappanásához vezetne.

- A légitársaságok részvényeinek ára meredeken zuhanna annak függvényében, hogy a kormányok hajlandóak-e segítséget nyújtani nekik.

- A kőolaj ára tovább eshetne, és az eddig észlelt pénzpiaci hatások is súlyosbodnának. A kenyai shilling és a török líra nyomás alatt maradna a fölműveléssel és turizmussal kapcsolatos aggodalmak miatt.

- Egyre több társaságot érintene a légi szállítmányok kiesése. Egyes termelők hiányt szenvednének fontos alapanyagokból, míg a bevásárlóközpontok polcairól az Afrikából érkező virágok, gyümölcsök és zöldségek fogynának ki, és a gyógyszercégek ellátásában is zavar keletkezhetne.

- Az ellátási láncok rugalmasabbak lennének. Néhány áruház már most azt csinálja, hogy az Afrikából érkező romlandó árukat Spanyolországba viteti repülővel, majd onnan kamionokkal szállíttatja tovább a célországba. Bizonyos logisztikai cégek a még működő reptereken állítanak fel központokat, majd a hamufelhő által érintett területeken furgonokkal szállítják el az árut a célállomásra.

- A GDP-t érintő hatásokat nehéz pontosan kiszámolni, és sok múlik majd a zavar mértékén. Kedden az európai légtér a hamufelhő mozgását követve nyílt meg, majd zárt be, ezt azonban szinte lehetetlen modellezni. A Capital Economics szerint Nagy-Britannia és az eurozóna GDP-je minimum 0,1 százalékkal esik majd a második negyedévben a légtérzár miatt. A PricewaterhouseCoopers becslése szerint egy hétig tartó zavar az éves brit GDP 0,025-0,05 százalékos csökkenését eredményezné, ez valószínűleg állna a többi európai országra is.

2. forgatókönyv: zavar még egy hónapig

- Ez a cégek jelenlegi működésének újragondolásához vezetne. A különböző konferenciákat és értekezleteket lemondanák, nemcsak az adott hónapban, de valószínűleg később is.

- A logisztikai cégek valószínűleg még inkább alkalmazkodni próbálnának, és a negatív hatásokat új szállítmányozási módszerekkel igyekeznének csökkenteni. A turizmusra nézve komoly csapást jelentene ez a forgatókönyv, és az erre az iparágra épülő mediterrán országok (Görögország, Törökország, Olaszország, Spanyolország) komoly nehézségekkel néznének szembe. Még ha a felhő eltűnne is május végére, az Európába tervezett nyaralások kérdésessé válhatnának. A Capital Economics számításai szerint a görög, a spanyol és a portugál GDP körülbelül egy százalékkal esne a mintegy 10 százalékkal kevesebb turista miatt.

- Az egyhónapos zavar minden bizonnyal negatívan hatna az európai GDP-re, bár ennek pontos mértékét lehetetlen kiszámítani a zavar erősségének és a cégek alkalmazkodásának ismerete nélkül. Egyes közgazdászok szerint túl sok a változó ahhoz, hogy érdemes legyen modellezni.

- A légitársaságok komoly nyomást gyakorolnának a kormányokra, nehéz helyzetbe hozva őket. Még ha 99,9 százalékosan biztonságos is az európai légtér, napi 20-22 ezer járat esetén ez akkor is azt jelentené, hogy naponta 20 repülőgép hajtóműve hibásodna meg a levegőben. Egy baleset pedig mind a légitársaságok, mind a törvényhozók számára katasztrofális következményekkel járhatna.

- A zavar valószínűleg lassítaná Európa és az IMF válaszát a görög adósságválságra. A hétfői IMF-EU találkozó elhalasztása máris feljebb nyomta a görög államkötvények hozamát, és a további késedelmet is rossz néven venné a piac.

3. forgatókönyv: zavar még hat hónapig

Az izlandi vulkán legutóbbi kitörése több mint egy évig tartott, úgyhogy ezzel az eshetőséggel is érdemes számolni.

- A légitársaságok és a kormányok kétségbeesve próbálnák helyreállítani a repülés rendjét, így a légtérzár fenntartásához először meg kellene győzni őket annak szükségességéről.

- Az időszakos zavarok is kellemetlen hatással járnának a légitársaságok bevételeire nézve. Bár a logisztikai cégek valószínűleg gyorsan alkalmazkodnának a helyzethez, néhány légi fuvarozó cég egyszerűen megszűnne egyéb alternatíva híján.

- A nyári csúcsszezon alatt a turizmus komoly károkat szenvedne, ami rányomná bélyegét a GDP-re is. Néhány közgazdász úgy véli, ez elég lehet ahhoz, hogy Európát újra recesszióba taszítsa. A Chatham House elemzője, Vanessa Rossi szerint ha a zárlat a hétvégén tapasztaltakhoz hasonlóan folytatódna a nyáron, az 1-2 százalékos csökkenést eredményezne az európai GDP-ben.

- A hatás országról országra változna. Nagy-Britanniában az otthon nyaraló britek ellensúlyozhatnák az elmaradó amerikai és európai turistákat, a Földközi-tenger térségében a kiesés azonban minden bizonnyal komoly negatív következményekkel járna. Dél-Afrika is rosszul járhat, ha a labdarúgó-világbajnokságot érinti a krízis.

- Az IMF-nek és az EU-nak új módszerekre lenne szüksége a rutinszerűen utalt segélyek megszervezéséhez, vagy meg kellene kockáztatnia a számos európai országnak juttatott pénzügyi támogatás késleltetését.

Olvasóink írták

  • 1. kekeczke 2010. április 21. 19:12
    „még egy évig ? ? ?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tíz évig hevert egy halott Derricknél

Tíz évig hevert egy halott egy kanapé alatt Nagy-Britanniában egy önkormányzati lakásban, mert a… Tovább olvasom