Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

Csanád vármegye emlékezete

Makó - Az egykori Csanád vármegye, amelynek területét 1950-ben osztották fel Csongrád és Békés megye között, ismét a figyelem középpontjába került, amikor Mezőhegyes bejelentette: Békésből Csongrádba „igazolna".
A jelenleg Békés megyéhez tartozó kisváros, Mezőhegyes képviselő-testülete egy hónapja deklarálta: a máig élő kulturális-gazdasági kapcsolatok miatt Csongrád megyéhez szeretne csatlakozni. Mezőhegyes egészen az 1950-es megyerendezésig a makói székhelyű Csanád vármegyéhez tartozott. Utóbbi a nevét Csanád vezérről, Ajtony legyőzőjéről kapta. Területét, pontosabban ami abból Magyarország területén maradt, az 1950-es megyerendezés során osztották fel Békés és Csongrád megye között.

1910-ben Csanád vármegye területe 1715 négyzetkilométer volt, lélekszáma pedig 140 ezer fő – ezzel az ország egyik legsűrűbben lakott megyéje volt, igaz, nem tartozott a nagyobbak közé. Összevetésül: a mai Csongrád megye területe 4262 négyzetkilométer és 423 ezren lakják. Az egykori vármegyét északon Békés és Arad, keleten Arad, délen Torontál, nyugaton pedig Csongrád és Békés vármegye határolta. Olyan nagyobb települések tartoztak hozzá, mint Battonya, Mezőkovácsháza és Nagylak – 1910-ben a megyeszékhely Makón kívül ez a három volt járásközpont. Csanád vármegye a Magyar Királyság egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe volt.

A rendszerváltást követő első önkormányzati ciklusban felmerült Makón az egykori Csanád vármegye visszaállításának ötlete. Az akkori kisgazda polgármester, Sánta Sándor minden követ megmozgatott az ügy érdekében. Több érintett, ma Békés megyéhez tartozó település vezetőjével tárgyalt, többek között Mezőhegyesével is. Mint visszaemlékszik, a kezdeményezést mindenütt szívesen fogadták, ám végül Csanád vármegye maradt, ami volt: történelmi emlék. Hogy lett volna-e esély Csanád vármegye újjászervezésére, ma már nehéz megítélni – mondja. Egy biztos: Mezőhegyes csatlakozása Csongrád megyéhez szerinte mindenképp hasznos volna, Makó számára is. Most önkormányzati képviselő a Fidesz színeiben. Arra készül, hogy hamarosan testületi ülésen veti fel: Makó fogadjon el nyilatkozatot, amelyben támogatásáról biztosítja a mezőhegyesi ötletet.

Olvasóink írták

  • 3. Egyolvasó 2011. szeptember 19. 20:28
    „T. 2. papika56
    Az a baj, hogy ez igaz az egész Tiszán inneni részre, Az ország három részre van szakítva, Van budapest mely lassan már úgy szerepel mintha nem is Magyarország fővárosa lenne, Van a Dunántúl, és Van a Duna Tisza köze, bár ez utóbbi még nem annyira fontos a politikai elitnek, és van a Tiszán inneni rész, mely úgy tűnik, hogy PÚP az ország hátán és ezt állandóan éreztetik velünk. / lásd: szentesi légi mentő bázis, M43-as autópálya stb. stb.
    Mintha ez a rész nem is Magyarországhoz tartozna, támogatói pénzek valahogy útközben itt mindig eltűnnek, de mikor a választásokra kerül a sor a popsinkat is kinyalnák.”
  • 2. papika56 2011. szeptember 19. 12:58
    „Ez a rész az ország legelmaradottabb része. Fejlődés O.. Munkahely O.
    Csongrád-Békés megye Pesthez képpest a világ végén van .”
  • 1. scott1 2011. szeptember 19. 07:38
    „Mezőhegyes Makó járáshoz történő csatlakozásával, a kis-járási szerepének betöltésével rávilágít arra, hogy az azóta már a 3000-es lélekszám alá beeső Csanádpalota ezt a szerepet képtelen betölteni a státusszal járó plusz kiadások teljességgel feleslegesek. Mostanra a rang megszerzését követően bebizonyosodott, hogy ez csupán egy átgondolatlan (vagy még is egy jól átgondolt :) politikai lépés volt.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Maroslele három napon át ünnepelt - galériával

Péntektől vasárnapig tartott a 20. falunapok programsorozata a hétvégén Maroslelén. Tovább olvasom