Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Fertőtlenítési katasztrófa árvíz után

Makó - Csanádpalota csődbe megy, ha ki kell fizetnie azt a 31 millió forintot, amit az a vásárhelyi cég követel a Maros-parti településtől, amelyik a 2006-os árvíz után végezte a fertőtlenítést a külterületi földeken. Palota mellett még tíz település jár hasonló cipőben a megyében.
A társaság összesen 180 millió forintot követel a településektől és adósságrendezési eljárással fenyeget. Az önkormányzati minisztérium, amely a vis maior keretből átvállalhatta volna a teljesítést, túlzónak tartja az összegeket és nem rendezi a tartozást.

Komoly gondban vannak azok a folyóparti települések Csongrád megyében, amelyek a hódmezővásárhelyi BS Alfa Bt.-t bízták meg 2006-ban azzal, hogy végezze el az árvíz utáni fertőtlenítést az árterükben: bár egyikük még perre is ment a szerintük vitatható szerződés miatt, most úgy tűnik, fizetniük kell. A pereskedő falu, Csanádpalota – más településekhez hasonlóan – abban a reményben kérte fel a vásárhelyi céget a munkára, hogy a kormányzat vis maior keretéből egyenlíti majd ki a számlát. A község viszont végül a kiszámlázott 31 millióval szemben mindössze 13 ezer forintot kapott a központi alapból. A cég azonban ettől függetlenül követelte a jókora summát a szerződéses partnerén.

Kovács Sándor csanádpalotai polgármester azért nyújtott be keresetlevelet a bíróságra, mert úgy vélte, aggályos a szerződés érvényessége egyrészt formai okok miatt, másrészt azért, mert az iratban az áll: a falu abból a pénzből fizet majd, amit a vis maior keretből kap. – Az önkormányzat ráadásul ha akarna, sem tudna fizetni: ha átutalná a falutól tizenkét kilométerre fekvő terület hektáronkénti 323 ezer forintos, összesen 31 milliós fertőtlenítési díját, csődbe menne – mondta a polgármester.

Információink szerint nemrégiben úgy döntött a bíróság, hogy a szerződés érvényes. Kovács Sándor polgármester ezt nem cáfolta lapunknak, ugyanakkor hozzátette: a bírósági ítélet szövegét még nem kapták meg írásban. Hogy mit lépnek, például fellebbeznek-e az első fokú, tehát egyelőre nem jogerős ítélet ellen, csak azt követően tudják majd eldönteni, ha megkapják az ítélet szöveges indoklását.

Fertőtlenítik a szegedi töltésoldalt. Fotó: MTI

A fejlemények ugyanakkor nem csupán Csanádpalotán okoznak fejtörést, az ítélet kihirdetését követően ugyanis a cég a vele szerződést kötött, de még tartozó településeknek fizetési felszólítást küldött három napos határidővel. A jövő héten az érintett települések polgármesterei Dócon találkoznak egymással és megpróbálnak az ügyben közös álláspontot kialakítani, együttesen fellépni. Kerestük Tóth Margit dóci polgármestert további információkért, de nem értük el.

Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium (ÖTM) sajtóosztályáról tegnap egy közleményt kaptunk az ügyben. Ez leszögezi: „az érintett települések felé a BS Alfa Bt. által elszámolni kívánt összeg többszörösen meghaladja a hasonló célra az összes többi érintett megyében együttvéve nyújtott támogatás összegét." Az Atikövizig és az ÁNTSZ szakemberei egyaránt azt állapították meg – áll a levélben –, hogy a Csongrád megyei településeken nagyságrendekkel nagyobb területeken végezték el a fertőtlenítést, mint az indokolt volt, a vállalási árat pedig kirívóan magasan szabták meg. A minisztérium megállapítja: mivel a BS Alfa Bt. és az ÖTM között nem áll fenn semmilyen jogviszony, ezért a követelések ügyét a cégnek az érintett önkormányzatokkal kell rendeznie.

A BS Alfa Bt. vezetője, Túri József azt mondta lapunknak: az elvégzett munkáért reális, a konkurenseknél lényegesen alacsonyabb árat kértek; vitatják azt is, hogy túl nagy területen. Hozzátette: másfél évig türelmesek voltak, az önkormányzatokkal szemben eddig nem léptek fel, de tovább várni már nem tudnak, mert a cég már napi fizetési gondokkal küzd. Ha néhány héten belül nem rendeződik a tartozások ügye, nem tehetnek mást, mint hogy adósságrendezési eljárást kérnek a bíróságon. Ez lényegében azt jelentené – mondta Túri József – , hogy az önkormányzatok élére biztost neveznek ki, és majdnem minden bevételüket a társaságnak továbbítják. A cégvezető azt tanácsolja az önkormányzatoknak, hogy pereljék be a minisztériumot, mert ugyan a tárcával valóban nincsenek szerződéses jogviszonyban, mögöttes felelőssége azonban van a minisztériumnak. Túri József elmondta, hogy az érintett települések 180 millió forinttal tartoznak a BS Alfának.

Településenként 9 és 31 millió közötti az adósság

A BS Alfa Bt. csak Csongrád megyei településeken végzett árvíz utáni fertőtlenítést 2006-ban. Ezek közül már rendezte a számlát Szeged (96 millió forint), Hódmezővásárhely (23 millió forint) és Csanytelek (320 ezer forint). Továbbra is tartozik Apátfalva, Csanádpalota, Dóc, Felgyő, Magyarcsanád, Mártély, Mindszent, Nagytőke, Röszke, Tiszasziget és Újszentiván, a követelések nagyságrendje településenként 9 és 31 millió forint között mozog. Ismerve a települések költségvetését, nem csak Csanádpalotát vinné csőd közeli helyzetbe a tartozás behajtása. (A 31 millió forint Palota éves büdzséjének negyedét teszi ki.) Magyarcsanád adóssága például húszmillió forint, és csak egymilliós vis maior támogatást kapott. A falu éves költségvetése tavaly 340 millió forint volt. Farkas Jánosné polgármester hangsúlyozta: fenntartja azt a véleményét, hogy ezekért az összegekért nem az önkormányzatoknak, hanem a minisztériumnak kellene helytállnia. A közel 500 milliós költségvetéssel – amelyben természetesen már az intézmények fenntartása és minden egyéb kiadás is benne van – rendelkező Apátfalva polgármestere, Varga Péter azt hangsúlyozta: forráshiányuk így is 50 milliós, ehhez képest tíz forint tartozás is sok lenne. Tőlük 12 millió forintot követel a cég.

Olvasóink írták

  • 7. Heffalump 2008. január 11. 09:25
    „Talán azért volt tökmindegy nekik az ár akkor, mert úgy voltak vele, hogy a vismajorból úgyis kifizetik. Most meg itt van a pofáraesés és a sírás.”
  • 6. triatlonos 2008. január 10. 20:10
    „Ez a probléma szép feladat egy országgyűlési képviselőnek. Rendelkezik megfelelő kapcsolati tőkével, amit az évek során halmozott fel. Az igen szavazatáért cserébe ez nem nagy kérés!”
  • 5. fánglee 2008. január 10. 17:20
    „A kisebb falvak önkormányzatai mindig forráshiánnyal küszködnek, amiért az állam és a települések vezetői is hibásak. Érdekes módon mégis jóval havi 200.000 felett van a polgármesterek fizetése, plusz még költségtérítést is kapnak valamennyit, ami biztos van 100.000 forint havonta. Erre miből van pénz? A vis maior támogatásból? Gondolom nem. Ezért a pénzért meg KELL találniuk a megoldást. Ők a vezetők, ez a felelősségük, és akkor a jegyzőket (akik a település jogi biztonságáért felelnek) még nem is említettem. A 323.000 forintos ár hektáronként sok, de nem tudni, hogy valóban mennyibe kerül pl. a fertőtlenítő anyag. Ugyanis az biztos, hogy nem kevés. A folyó pedig bizony sok fertőző anyagot visz...
    Inkább azt nézzük, hogy a településeken iskolák, óvodák működnek, a pénzbehajtást (ha csődbiztos végzi ahogy leírta a cikk) az oda járó gyerekek és szüleik valamint a faluk lakói fogják a legjobban megérezni.

    Egyébként úgyis találnak valami hátsó megoldást. Mindig találnak..., és attól félek, hogy olyat, amelllyel a vezetők is jól járnak. Vagy csak ők....”
  • 4. én vagyok 2008. január 10. 15:08
    „Evidens, hogy nem ők tehettek az árvízről, de árvíz máshol is volt, mégsem fertőtlenítettek végig-hosszig olyan területeken, ahol egyébként fenn sem állt a fertőzés veszélye. Nem tudom, látod-e, hektáronkénti 323 ezer forintos áron. És ezt az önkormányzat vállalta, hogy a többek között általad is befizetett adóforintokból kifizeti, bár valszeg negyedannyiért is el lehetett volna végzetetni a munkákat, és jóval kisebb terület fertőtlenítése elegendő lett volna.”
  • 3. Konrad 2008. január 10. 12:10
    „Az árvízről nem az önkormányzatok tehetnek, ez evidens. Ha az árvíz után elmarad a fertőtlenítés, és emiatt bármilyen megbetegedési hullám tör ki, akkor ki lesz a felelős? A terület gazdája, azaz az önkormányzat.
    Éppen ezért létezik egy olyan megoldás, ami a vis major alap: ha ilyen jellegű probléma van, akkor abból fizetik az ezzel járó költségeket.
    Azaz az önkormányzatok eldönthették: vagy megrendelik a munkát, és bíznak abban, hogy a vis major alapból kifizetik, vagy nincs fertőtlenítés, ami egészségügyi kockázat. Az előbbi csak pénz, az utóbbi élet. Sarkítva és kicsit demagóg módon fogalmazva.”
  • 2. Sunyi Ló 2008. január 10. 08:57
    „Bizony fizetni kell, ha csődbe megy - így járt.

    Bennem is bízhattok, én sunyi vagyok!”
  • 1. Jikanv 2008. január 10. 08:44
    „Hat ez olyan mint a magna business. ha en felveszek valakit akkor ki kell fizetnem. Ha az allamot felbereled akkor az a szemet NACI SZERVEZET Apeh biztos hogy behajtja rajtad az osszeget amibe a munka kerult.
    Ez eppen olyan jogos penz ennek a cegnek. Ha a varos tonkre megy akkor tonkre megy de ki kell fizetnie a ceget mert akkor az megy tonkre!
    Maskor gondolkodjatok mielott felvesztek valakit egy olyan munkara amit nektek kellett volna megcsinalni. Ha nincs penzetek akkor kolduljatok tobbet mint allandoan azt csinaljatok egyebkent is. A hulye mindig mastol fugg. Ti Imadjatok a fuggoseget szoval nem lett volna nehez az egeszsegugyi miniszterhez fordulni penzert mondvan hogy nektek nincs erre. Miert koltitek mas penzet engedely nelkul?? Mert nyilvanvalo hogy nem kertetek engedelyt ettol a cegtol hogy kolthessetek a penzuket. Most akkor fizessetek vissza a kamattal egyut amit az a szemet Apeh naci szervezet is behajtana rajtad ha neki tartoznal.

    Na Amen ratok es maskor kolduljatok tobbet hisz mar nem kell attol felnetek mit szolnak masok ha koldulok. Mindenki tudja hogy nincs penzetek es azt a kicsit ami van azt is el basszatok.

    Bennem bizhattok en Doktor vagyok!!!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Saját portáján hűlt ki egy kiszombori férfi

Kiszombor - Saját portáján, házának ajtóküszöbétől alig egy méterre esett össze feltehetően kedden éjszaka egy 54 éves kiszombori férfi. Tovább olvasom