Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Makó monográfiája a legnagyobb

Makó - Lezárult hazánk legnagyobb városmonográfiájának kiadása: több mint száz szerző 16 évnyi folyamatos munkájának eredményeképpen közel ötezer oldalon, hat kötetben olvasható Makó rég- és közelmúltjának minden kikutatható részlete.
Utoljára a néprajzi kötet készült el: a nyomdából érkező első példányt a főszerkesztő először a napokban nyithatta ki.

Hazánkban eddig egyedül a Debrecen történetét elemző könyvsorozat volt hatkötetes, de az utolsó nem tartalmaz tanulmányokat, csupán egy könyvészeti mutató. Ráadásul a kötetek együtt nem tesznek ki kétezer oldalt. Így kijelenthető: tegnap óta a magyar városmonográfiák legnagyobbika Makóé. Az utolsó, a város néprajzi múltját feldolgozó kötettel fejeződött be a tizenhat esztendővel ezelőtt elkezdődött munka. A hat vaskos könyv összesen több mint száz szerző tollából közel ötezer oldalnyi tudományos publikációt tartalmaz.

– Gyermekkori álmom volt, hogy egy ilyen nagyságrendű, Makó múltját feldolgozó sorozat szerkesztésében részt vehessek, és kicsit féltem, nem érem meg, hogy együtt láthassam a hat kötetet – pakolta az 1992 óta megjelent sorozat tagjait először egymás mellé Tóth Ferenc nyugalmazott történész, muzeológus. A nyolcvanadik születésnapját nemrég ünneplő főszerkesztő nem sokkal beszélgetésünk előtt vehette először kezébe a nyomdából frissen érkezett utolsó kötetet, amit még be sem áraztak.
A monográfia ötlete 1987-ben fogant, hiszen Makó volt a megye egyetlen városa, ahol nem készült hasonló összefoglaló mű. A főszerkesztő szerint a felkért munkatársak a kezdetektől kimagasló minőségű tudományos munkát foglaltak kéziratba, hiszen mindannyian alapkutatásokat végeztek, több publikáció az akadémia legnívósabb megmérettetésein is megállná a helyét.

Tóth Ferenc főszerkesztő a teljes sorozattal. A szerző felvétele
Tóth Ferenc főszerkesztő a teljes sorozattal. A szerző felvétele

– Egyedi értéket ad a sorozatnak a néprajzi kötet, melyben nemcsak a tárgyi emlékek alapján feltérképezhető hagyományokat foglaltuk össze, hanem helyet kapott a népzene is. Egy-egy fejezet jutott a népi jogszokásoknak és a Makó környékén élők orvosi néprajzának. A szakmai bemutató megtartását a Magyar Néprajzi Társaság vállalta fel – sorolta Tóth Ferenc.

A főszerkesztő számos érdekességre is rámutatott a kötet kapcsán. Makó néprajza önálló, a környező városoktól független fejlődési folyamat eredménye, a szokásokat, a tárgyak kialakítását nem befolyásolták a vásárhelyi hatások. Az emlékekből kiviláglik a XIX. századot jellemző parasztpolgári fejlődés: évtizedekkel hazai elterjedése előtt Makón biedermeier bútorokat használtak, és a hagymakertészek leányai az 1920-as években már selyemharisnyát hordtak, míg a többi városban ez a luxus 30 évet késett.

Hamarosan kapható
Bár az első kötet 1992-ben készült el, megtudtuk: a makói Tourinform-irodában hamarosan a teljes sorozat megvásárolható. A korábbi kötetek darabja 3000 forint, az utolsó ennél drágább lesz – a pontos árat csak a napokban határozzák meg.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Italozás közben fogták el a makói emberölés gyanúsítottját

Makó - Egy szegedi szórakozóhelyen italozás közben fogták el a makói hármas gyilkosság 26 éves gyanúsítottját. A rendőrség hétfőn bemutatta az életeket kioltó fegyvereket. Tovább olvasom