Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

Csala: kemény élet, kemény ököl

Saját promoterét (mérkőzésszervezőjét) legyőzve lett profi nehézsúlyú magyar bajnok a szegedi–hódmezővásárhelyi Csala Zoltán (37), aki azok után, hogy megjárta a börtönt, most mindent alárendel az ökölvívásnak, és február végén Svájcban vívja következő, immár nemzetközi meccsét.
Saját mérkőzésszervezőjét, Petrányi Zoltánt legyőzve szerezte meg a profi nehézsúlyú magyar bajnoki övet a szegedi származású, jelenleg Hódmezővásárhelyen élő ökölvívó, Csala Zoltán (37), így övé lett a gazdátlan WBF nemzetközi bajnoki öve is.

– Amikor Zoli megkérdezte, van-e kedvem a bajnoki címért vele bokszolni, azonnal rámondtam, hogy van. Azt fűztem hozzá viccesen, és tisztelve az ő pályafutását, hogy vigyázz, mert legyőzlek! És ez így is lett: a budapesti Aquincum hotelben rendezett meccs harmadik menetében ütöttem ki. Most a február 27-én Svájcban esedékes nemzetközi meccsemre készülök Szegeden: a 30 éves svájci Arnold Gjergjaj ellen lépek a szorítóba. Én 186 centiméter magas és 112 kilogramm vagyok, ő 198 cm és 115 kg. 26 meccset bokszolt profiként, ebből húszat kiütéssel nyert meg, veresége nincs. Én hatból hatnál, ebből öt kiütésnél járok. Vásárhelyen Szabó Szilveszter, Asztalos Péter és Kerekes János segített, most viszont már Gál Lászlónál szeretnék fejlődni. Mert tudom, van még hiányosságom technikailag és erőnlétileg is. Eddig az erőre alapoztam, ez egyfajta fegyver volt, és ezzel értem el a sikereket, de az ökölvívásban gondolkodni is kell, hiszen kemény észjáték. Hiszem, hogy bármit el lehet érni, ha akarom, márpedig én akarom. Boldog vagyok, minden más csak hab a tortán. A párom édesapja, Verók István nem igazán támogatta az ökölvívást, pedig gyerekkoromtól érdekelt. Ám a sikerem után ő is azt mondta, van értelme, csináljam. Mivel nincs jogsim, így busszal járok át Hódmezővásárhelyről Szegedre, a sportcsarnokba – mesélt Csala.

Csala Zoltán elszánt. Tudja, honnan indult, és tudja, hova tart. Fotó: Frank Yvette
Csala Zoltán elszánt. Tudja, honnan indult, és tudja, hova tart. Fotó: Frank Yvette

Ijesztő? Vicces? Vagány? Szánalmas? Amikor valaki ránéz Csalára, hozzáállástól függően ezeket gondolja. A bokszoló jobb szemét ugyanis egy tetoválás díszíti. Mint a legenda, Mike Tyson esetében.

– Nem ő volt, aki ebben motivált. Egy fiatalkori tettemért nyolc év börtönbüntetést kaptam, ebből jó magaviselet miatt 1997-től hat esztendőt ültem a Csillagban, és ott ismerkedtem meg a tetoválással és a szobrászkodással. Egyszer hazaértem, és úgy döntöttem, megcsinálom magamnak azt a tetoválást, amelyet a Star Trek-sorozatokban az egyik szereplőn láttam. Megmondom őszintén, a szemhéj varrása fájt... A gyerekek még a szemembe néznek, a felnőttek már nem igazán. Volt olyan idős néni, aki látván a fejemet, keresztet vetett. Valakinek tetszik, másnak nem. Sokan jönnek azzal, hogy milyen jól néz ki. Ha tehetném, újra megcsinálnám. Hogy milyen a börtönélet? Mindennek van valóságalapja, amit a filmekben láthatunk. Nem voltam egyszerű gyerek, a nyolc általánost hét iskolában jártam ki, de a Csillag jó tanulólecke volt. És ott ismerkedtem meg a boksszal is: Krisztián nevű barátommal az utolsó évben a nap 24 órájában az ökölvívással foglalkoztunk gyakorlatban és gondolatban is – mondta Csala, akit a Kéktói ménes is segít.

Kutyából nem lesz szalonna – tartják, ám a mondás kapcsán Csala őszinte szeme és beszéde árulkodó volt.

– Már az sorsszerű, hogy 2003. december 29-én hagytam el a Csillagot, és 2014. december 29-én szereztem meg a bajnoki övet. Mira lányom négy-, Alex fiam ötéves, a párom, Mónika pedig igazi társ. Alkalmi munkákat vállalok, például kidobó is vagyok, amikor hívnak. Ha a családomat bántják, azt nem szeretem, de ha engem, az már nem érdekel. Nem ugrom érte. Kinőttem. Ahogy a balhékat és a bulikat is – tette hozzá végül Csala Zoltán.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hihetetlen: Katar tovább menetel

A Katarban zajló férfi kézilabda-világbajnokság negyeddöntői meglepetéseket hoztak: a MOL-Pick Szeged kapusát, Piotr Wyszomirskit is a soraikban tudó lengyelek a horvátokat, míg a házigazda a németeket búcsúztatta. Tovább olvasom