Délmagyar logó

2016. 08. 31. szerda - Erika, Bella 17°C | 26°C

A geometrikus művészet nagyjai a Reök-palotában

A geometrikus művészet nagyjai a Reök-palotábanA pécsi közönség már láthatta a színes és gondolkodásra hívó tárlatot. Fotók: Frank YvetteA cikkhez tartozó galéria megnyitása
(Új ablakban)
Szeged - Szín-forma-tér - geometrikus tendenciák a kortárs magyar képzőművészetben címmel nyílt kiállítás a REÖK-ben. A több mint száz műalkotást Serényi H. Zsigmond képzőművész és Nagámi szobrászművész gyűjtötte össze az alkotóktól.
– Én ajánlottam, hogy legyen egy olyan kiállítás Magyarországon, amely a kassáki hagyományokat követve, a kortárs élő művészek munkáival foglalkozik – mondta lapunknak a csütörtöki megnyitón Serényi H. Zsigmond szegedi születésű képzőművész.

Hozzátette: Pécsen, az M21-es galériában rendezték be először a tárlatot. Budapesten nincs hozzá hely, így Nátyi Róbert szegedi művészettörténésszel úgy döntöttek, hogy a REÖK-nél nem találnának alkalmasabb helyet. Serényi H. Zsigmond a kétezres évektől készíti geometrikus munkáit.

– Folyamatmunkákat készítek, egyik darabból következik a másik. Különböző fonalakat applikálok a kompozíciókba, ezzel érem el a térhatást. Minden képemen vízszintesen mozognak a fonalak. Ez a nézőnek nyugalmat biztosít, viszont a kompozíción belül feszültséget gerjeszt – fogalmazott a képzőművész, aki a festő- és képzőművészeket toborozta a kiállításhoz. A szobrászokat Nagámi szobrászművész kereste fel.
 
A geometrikus művészet nagyjai a Reök-palotában. Fotó: Frank Yvette (galéria)
A május 22-éig tartó tárlatra minden alkotótól négy munkát kértek, volt, aki csak hármat tudott adni, de a kiállított darabok száma így is száz fölött van. Nátyi Róbert művészettörténész megnyitóbeszédében elmondta, hogy a magyaroknak van okuk büszkének lenni a geometrikus művészet terén.

– Itt van például Péri László, Victor Vasarely, Nicolas Schöffer. Ha a huszadik századi magyar művészetet kell bemutatni Nyugat-Európában, akkor talán úgy, ahogy Puskást ismerik, ezeket a művészeket is. 1968-ban Lantos Ferenc indította el a pécsi műhelyt, amely Bauhaus-alapokra épült. Örömteli és dicséretes, hogy van utánpótlás. A geometrikus magyar művészet nem állt meg – mondta Nátyi Róbert.
 
A művészet kiváltság

– A koncepció lényege az volt, hogy idősebb és fiatalabb kollégákat állítsunk egymás mellé, de akár idősebb, akár fiatalabb, a fontos az volt, hogy hiteles legyen. Az ember egy gondolkodásmódot, egy mentalitást hosszú időn keresztül munkál ki, és ugyanez mutatkozik meg a képzőművészeti tevékenységén is – mesélte lapunknak Nagámi szobrászművész. Hozzátette: nemcsak azért ajánlja a kiállítást a nagyközönség figyelmébe, mert Kossuth- és Munkácsy-díjas művészek állítanak ki, hanem azért is, mert a magyar képzőművészet szellemi elitje van jelen. Munkáik kapcsán érdemes elgondolkodni, hogy ki hogyan viszonyul a világhoz. – Ezt a fajta művészetet érteni kell, de a művészet mindig is a kiváltságosok privilégiuma volt. De olyan kiváltság ez, ami bárkié lehet – fogalmazott a szobrászművész.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszajár a virágtolvaj a klinikakertbe

Visszajár a virágtolvaj a klinikakertbe
- Tegnap éjszaka ellopták az intézeti kertünkből a virágokat - - írta Facebook-oldalán Boldogkői Zsolt intézetvezető professzor. Tovább olvasom