Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Álmában érik csipkerózsika

Szeged - Saját példánkból is tudjuk, mi mindent kell megtanulnia egy kislánynak, hogy nővé érhessen. Hogyan tegyen különbséget jó és rossz között, találja meg a lehetőségeit? Hogyan leljen egyensúlyt érzelem és testiség között?
Akár tanulhatunk is a több évszázados mesék nőalakjainak sorsából – a mai ember személyisége ugyanúgy fejlődik, mint a régieké. Juronics Tamás a mai lányok problémáit is beleszőtte Csipkerózsikájába.

Amikor Hamupipőke naphosszat válogatja a búzát, a lencsét a hamuból, ocsútól, a jót és a rosszat tanulja különválasztani. A madárkák képében a belső, ösztönös megérzések segítik, hogy belebújhasson az előrelépést jelképező cipőbe. Ne csak a racionális tudás vezéreljen, hallgassunk az ösztöneinkre is! – sugallja a mese, amelyben a királyfi is tanul: elválasztani az igaz szerelmet a hamistól. Hamupipőke lábára pontosan illik a cipő, míg mostohanővérei megcsonkítják magukat: sarkukból, lábujjukból nyisszantanak le egy-egy darabot.

Két Andersen-mese pedig ugyanannak a történetnek két lehetséges kimenetelét mondja el, tudtuk meg Marton Gabriellától: a sorselemző a napokban tartott előadást Szegeden a női mesealakokról. A kis gyufaárus lány olcsón adja a gyufaszálakat, a kreativitást jelentő lángocskák ellobbannak: meghal. A rút kiskacsa pedig, bár anyja elűzi, és mindenki kigúnyolja, útnak indul – és addig keres, amíg meg nem találja az övéit.

A nővé válásról mesél a Grimm fivérek által elhíresült, de sokkal régebbre visszanyúló Csipkerózsika. A száz év, amelyet a királylány mély álomban tölt, az érési folyamatot jelenti, írta le Marie-Louise von Franz Női mesealakok című könyvében. – Az érést sem siettetni, sem elodázni nem lehet. Hiába pusztítja el az apa az összes orsót, megtörténik, aminek a természet szerint meg kell történnie – „fejtette meg" Gabriella a történetet. Ezt jelképezi a bölcs, öreg anyóka, akinek orsója megszúrja a lány ujját. Az első vér kiserken, eljön az első menstruáció. Amikor itt az ideje, a tüskés csipkebozót magától szétnyílik a királyfi előtt – a nő nemcsak testileg, lelkileg is megérett, felkészült a szerelemre.

Csipkerózsika küzd a testiséget jelképező farkasokkal a Szegedi Kortárs Balett előadásában. Fotó: Frank Yvette
Csipkerózsika küzd a testiséget jelképező farkasokkal a Szegedi Kortárs Balett előadásában.
Fotó: Frank Yvette

Nemcsak egyes pszichológusok és szimbólumkutatók vélik úgy: a régi mesék mondanivalója a mai embereket is érinti. Amikor Juronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett vezetője és koreográfusa színpadra állította a Csipkerózsikát, a darabba álom, szexualitás, érés és ébredés mellett az is belekerült, mi a különbség a Grimm testvérek ideje és a XXI. század között.

– Csipkerózsika száz évre alszik el, ennyi idő alatt rengeteget változott a nők önértékelése, társadalomban betöltött szerepe. Elgondolkodtatott, vajon milyen lehet a romantika után a mai korban felébredni – idézte fel a koreográfus, hogyan alakult ki a saját Csipkerózsika-képe, amelybe beleszőtte a mai tinédzserek problémáit is. – Ma már sokkal fiatalabb korban találkoznak a szexualitással. A nemiségükkel még nem tudatosan élő, de azt már élvező fiatal lányok később döbbennek rá kihasználtságukra – magyarázta.

– A darab fontos mondanivalója, hogy már nem akkor teszünk meg dolgokat, amikor azoknak itt az idejük, hanem amikor ránk kényszerítik – fejtette ki a Csipkerózsikát táncoló Szarvas Krisztina. A Szegedi Kortárs Balett Csipkerózsikáját megerőszakolják, de előtte rácsodálkozik a világra, a saját vágyaira. – Kell, hogy én fedezzem fel a dolgokat, és azok alapján tudjak dönteni, Csipkerózsika azonban rosszul dönt – mondta a 23 éves balett-táncosnő. A nővé ért mesehős a herceg, az érzelem helyett a testiséget választja az egyik farkas személyében, talán az erőszak hatására is. A táncosnő elárulta: a magánéletben az érzelmek mellett teszi le a voksot, a királyfit választaná.

A mese terápia is lehet

– A mesék fantasztikus történetek, amelyeket az ember az aktuális Én állapotában különféleképpen tud értelmezni – mondta el Fodor Sándor szakpszichológus. Segítenek kiélni félelmeinket, problémáinkat, olykor a való életre vonatkozóan is adhat „tanácsot". Egy felnőtt értelmezheti úgy, hogy Hamupipőke a jót és a rosszat válogatja szét. Egy gyerek azonban azt látja benne, hogy a lány elvégezhetetlen feladatot kapott, de megbirkózott vele: erkölcsi győzelmet aratott. A mesékkel el lehet jutni a gyerek legbelső énjéhez, terápiás célra is használják. A mesefigurán keresztül távolítják el a problémakört, amellyel nem akar szembenézni. A módszer felnőtteknél is működhet, ők is gyakran áttérnek a valóságból a fantáziavilágba. Ezt használják ki a filmek is.

A románok betiltották a magyar népmesét

Saját népünk meséiből sem marad ki a szexualitás, az erotika. A román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) illetlennek minősítette a Magyar népmesék rajzfilmsorozat egyik részében megjelenő képeket. A királykisasszony jegyei című epizódban a furfangos kondásgyerek három kismalacot ad a királykisasszonynak cserébe azért, ha először térdig, majd derékig, végül nyakig felhúzza a szoknyáját, így felfedve születési jegyeit. Ahogy a képen is látható, Jankovics Marcell alkotásában csillag takarja az „illetlen tartalmat". Ennek ellenére a Minimax román nyelvű változata csak 22 óra után sugározhatja a kifogásolt részt, a gyerekek állítólagos védelmében.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Aljas csalás - károsultakat keres a szegedi rendőrség

Szeged - A Szegedi Rendőrkapitányság Tarjánvárosi Rendőrőrse csalás ügyében várja további sértettek… Tovább olvasom