Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Az köt össze, ami elszakít

2013-ban robbant ki a konfliktus Oroszország és Ukrajna között, amelynek következtében a Krím és Szevasztopol elszakadt az ukrán államtól. Most Harkov és Donyeck körzetére várhat ugyanez. Visszatekintve a két ország történetére, kiderül: az ukrán nemzet mindig függetlenségre törekedett – de egyik felére a Kelet, másikra a Nyugat hatott. A történelem útvesztőiben dr. Varga Beáta Ukrajna-kutató segített eligazodni.
2013-ban Oroszországhoz került a Krím félsziget és Szevasztopol. Putyin orosz medvéje egyre több falatot próbál kiharapni az 1991 óta független Ukrajnából, jelenleg felkészül Donyeck és Harkov körzete – közben vasárnap választ is az ország. A Politico amerikai internetes portál hétfőn közölt egy interjút a lengyel parlament elnökével.

Radoslaw Sikorski arról is beszélt, hogy nem új az irány: Putyin már 2008-ban próbált egyezkedni a lengyel vezetéssel Ukrajna feldarabolásáról. Az indok: Ukrajna mesterséges ország, ezért a két ország nyugodtan feloszthatja egymás között. Hogy a 21. században ez mennyire nyomós érv egy ország szétszakítása mellett, azt mindenki döntse el maga. Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy ezzel a lépéssel a történelem megismételte volna önmagát.

Ukrán gyerekek játszanak Kijevben egy páncélozott harci járművön, amelyet az oroszbarát szakadároktól koboztak el az Ukrán Nemzeti Gárda önkéntesei. Jelenleg Donyeck és Harkov körzetében zajlik a polg
Ukrán gyerekek játszanak Kijevben egy páncélozott harci járművön, amelyet az oroszbarát szakadároktól koboztak el az Ukrán Nemzeti Gárda önkéntesei. Jelenleg Donyeck és Harkov körzetében zajlik a polgárháború. Fotók: MTI

Közös bölcső

 Apolitikus nemzet

Dr. Varga Beáta elmondta: az ukránok nem számítanak túlzottan politikus nemzetnek. 2007–2008-ban készült egy felmérés, amely alapján 70 százalékuk nem tartozik egy politikai mozgalomhoz sem. A vezetők a rendszerváltás után maradtak a helyükön, és ez nem zavarta a lakosságot, az USzSzK-beli határokat fogadták el az új állam határaiként. A 90-es évek végéig fenn akarták tartani a szoros orosz kapcsolatokat. A nyelvtörvény hatályba lépése nem tűnik elegendő indoknak az orosz beavatkozáshoz, mert az oroszokat nem diszkriminálták. 1991 óta nem hivatalosan, de elfogadottan a kétnyelvűség érvényesült. A hivatalokban a kapcsolattartás nyelveként elfogadták az oroszt, a politikai elit jó része oroszul beszélt. Egy 2001-es felmérés szerint az állampolgárok mintegy 25 százaléka oroszul gondolkodik, 11 százaléka többnyire oroszul. Létezik orosz–ukrán keveréknyelv is: a szurzsik. Az ukránok 60, az oroszok 90 százaléka járt olyan iskolába, amelyben az orosz az elsődleges tanítási nyelv. Ami a 2012-es nyelvtörvényt illeti: Ukrajna háborús körzeteiben nem volt olyan vidék, ahol 10 százalék alatt lett volna az orosz kisebbség aránya. A 2014-ben visszavont törvény azt mondta ki, hogy 10 százalék felett a kisebbség az élet minden területén szabadon használhatja az anyanyelvét.

Ugyanaz történt volna, mint 1667-ben, amikor Lengyelország és Oroszország felosztotta egymás között az ukrán területeket – mutatott rá dr. Varga Beáta Ukrajna-kutató, az SZTE BTK Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének docense. A mai Nyugat-Ukrajna visszakerült Lengyelországhoz, a keleti rész Oroszországnál maradt.

Az oroszokhoz mellesleg szabad akaratukból csatlakozott a teljes ukránság 1654-ben, ahogy fokozatosan elszakadva az Arany Hordától, a 14. század második felében a Litván Nagyfejedelemséghez is. 1648-ban Bogdan Hmelnyickij, az ukrán „nemzeti hős" vezetésével lengyelellenes felkelés tört ki. Az ukránok elszakadtak a lengyel–litván államtól, amely 1569-ben jött létre a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség egyesüléséből – önálló államot azonban nem sikerült létrehozniuk. 1654-ben hűségesküt tettek az orosz uralkodónak: az orosz néppel vallásuk és történelmük is összekötötte őket.

A katolikus lengyelek között diszkriminációban volt részük ortodox keresztény hitük miatt, az oroszokkal pedig közös volt a „bölcső" is. A IX. század végétől 1240-ig fennálló Kijevi Rusz idején még keleti szlávokként éltek együtt. E népcsoportból a 14. század végén váltak ki az oroszok, beloruszok és ukránok, az orosz és az ukrán nyelv között körülbelül 70 százalékos a hasonlóság.

Kelet és nyugat

1654-től az összes ukrán terület csatlakozott tehát Oroszországhoz, autonómiával rendelkező Hetmanátusként – bár az oroszok egyre szűkítették az önkormányzati jogukat. A lengyelek azonban nem hagyták ennyiben az ügyet, 1667-ig háborúztak Oroszországgal az ukrán területekért. – 1667-ben megkötötték az andruszovói egyezséget, amely a Dnyeper mentén osztotta fel Ukrajnát Oroszország és Lengyelország között. Innentől Ukrajna történeti fejlődése két szálon haladt tovább.

A keleti területeken máig nagyon erős az orosz hatás, a saját történelmükre mint az orosz történelem részére tekintenek. Nyugat-Ukrajnát továbbra is katolikus és európai hatások érték – foglalta össze a kutató. Sőt, amikor Lengyelországot három lépésben (1772, 1792–93) felosztotta egymás között Oroszország, Poroszország és Ausztria, a nyugatukrán Galícia jó időre osztrák fennhatóság alá került.

Egy férfi a bombázásban megsérült Donbass Arénát, a 2012-es lengyel–ukrán labdarúgó-Európa-bajnokság egyik színhelyét fotózza Donyeckben. Putyin már 2008-ban javasolta a lengyeleknek: osszák fel egymá
Egy férfi a bombázásban megsérült Donbass Arénát, a 2012-es lengyel–ukrán labdarúgó-Európa-bajnokság egyik színhelyét fotózza Donyeckben. Putyin már 2008-ban javasolta a lengyeleknek: osszák fel egymás között Ukrajnát.
Az osztrák hatás bizonyult a legkedvezőbbnek, mert egyedül a galíciai területen tudott kibontakozni erős ukrán nemzeti mozgalom. A délukrán Podóliát pedig 1680-tól néhány éven át a törökök uralták. Az ukrán népet összességében érte orosz, lengyel, osztrák és török hatás, ami megnehezítette az egységesítést, így a függetlenségi törekvéseket is.

Miután az oroszok szép lassan az összes ukrán területet megszerezték, Ukrajnát tartósan a Szovjetunió egyesítette először.

Szovjet kirakós

1917-ben az oroszokhoz tartozó Ukrajna két részre szakadt: a nyugati vidékek által létrehozott önálló Hetmanátus egy évig működött. A teljes Nyugat-Ukrajna Galíciával 1945-ben került orosz fennhatóság alá. Ukrajna Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság (USzSzK) néven a Szovjetunió „kvázi" államisággal bíró tagköztársasága lett.

– Ukrajna soha nem volt tartósan önálló 1991 előtt. Mindig valahová tartozott, de oda többnyire önként csatlakozott az ukrán nép. Nem kényszerítették őket alárendelt helyzetbe, privilégiumokat élveztek, kedvezményeket kaptak, de mindemellett folyamatosan törekedtek az önállóságra – tudtuk meg dr. Varga Beátától. Nem véletlen, hogy 1991-ben az ország 90 százaléka a függetlenségre szavazott, holott 25 százaléka nem is ukrán származású. Az USzSzK hidat jelentett a Szovjetunió számára Európa felé: ez a szerep I. Péter cár ideje alatt vált egyre fontosabbá, hiszen az orosz államra évszázadokig ázsiaiként tekintett Európa.

A Krím és a vodka

Ami az elszakadt részeket illeti: egyik sem mondható „ősi" orosz területnek. A Fekete-tenger partvidékével együtt a Krím félszigetet II. Katalin szerezte meg az Orosz Birodalom számára két, a törökök ellen vívott háborúban (1767–74, 1787–92). Katalin közben az ukrán Hetmanátust megszüntette, alárendelt tartománnyá tette, tudtuk meg a terület szakértőjétől. A krími kánságot 1783-ban foglalta el, véget vetve a török uralomnak. A tatár lakosságot ki-, az orosz ajkúakat betelepítették: így került többségbe az orosz etnikum.

Szelfi Darth Vaderrel, az Ukrán Internet Párt vezetőjével. Holnap választ az apolitikusnak mondott nemzet. Akárkit is, a problémák jó eséllyel maradnak.
Szelfi Darth Vaderrel, az Ukrán Internet Párt vezetőjével. Holnap választ az apolitikusnak mondott nemzet. Akárkit is, a problémák jó eséllyel maradnak.

A Krím félsziget autonómiát élvezett

Ukrajnán belül, 56-58 százalékos orosz többséggel. Ukrajnához kerülésében leginkább a vodkának volt nagy szerepe. – Éppen az ukránok 1654-es csatlakozásának 300. évfordulóját ünnepelték, amikor a vodkagőzös éjszakán felmerült Hruscsovban: megérdemlik, hogy e lépésükért ajándékot kapjanak. Ez az ajándék volt a Krím – idézte fel a történetet dr. Varga Beáta. A betelepítés politikáját egyébként másutt is alkalmazták.

A Donyeck-medencében például iparosítási program indult, ennek apropóján költöztették be az orosz lakosság jó részét. Szevasztopol kikötőjében, amelynek lakossága 70 százalékban orosz, jelképes összegért cserébe állomásozott az orosz hadiflotta, korlátlan használattal. Harkov pedig szintén különleges terület, hiszen folyamatosan határsávnak számított oroszok és ukránok között.

A kutató szerint annyi biztos, hogy a két országrészt ért kétféle hatás továbbra is problémát fog okozni. A két országrész másként kezeli a történelmét, a múltját. Míg például nyugaton eltüntették a kommunista idők szobrait, utcatábláit, Kelet-Ukrajnában megmaradtak a szovjet múlt emlékei.
– Ha Kelet-Ukrajna nem lenne, Nyugat-Ukrajna már rég az Európai Unió része lehetne – fogalmazta meg a történész a szakirodalomra hivatkozva, hozzátéve: 2004 és 2008 között több tanulmányban is feltűnt a „két Ukrajna" elmélete. A kettéosztott országé, amelynek egyik fele Kelethez, a másik a Nyugathoz közelít.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Pajkos videoklipek a károlyisoktól

Öt emelet küldte el hozzánk azokat az átdolgozott videoklipeket, amelyeket a Károlyi kollégium vetélkedőjének előfeladataként készítettek. Megadtuk magunkat, közzétesszük azokat. Az egyikben még a bugyi is lekerül... Tovább olvasom