Délmagyar logó

2018. 07. 16. hétfő - Valter 18°C | 29°C Még több cikk.

Dr. TIP: Hogyan alakul a gyermektartásdíj kérdése?

Dr. TIP: Hogyan alakul a gyermektartásdíj kérdése?
A legutóbbi cikkben azzal foglalkoztunk, hogy egy házassági bontóper során rendezni kell a házastársak közös gyermekét illetően a szülői felügyelet gyakorlásának, illetve a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak a kérdését. Ehhez a témához kapcsolódóan most a gyermektartásdíjról lesz szó. Dr. TIP, Tóth István Péter, ügyvéd jogi tanácsai.
Dr. TIP - Tóth István Péter válaszol
Dr. TIP - Tóth István Péter válaszol

A Polgári Törvénykönyvben foglaltak alapján főszabály szerint a kiskorú gyermek tartására a szülő a saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles. A házasság fennállása alatt optimális esetben a szülők ezen kötelezettségüknek egyformán tesznek eleget, ám egy esetleges válás esetén rendezni kell, hogy a jövőben melyik szülő, milyen módon veszi ki a részét eme feladatból.
 

A szülői felügyelet rendezését követően a gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti. Ez utóbbit hívjuk gyermektartásdíjnak, a távolélő szülő ezzel járul hozzá a gyermek nevelésével járó kiadásokhoz.
 

A gyermektartásdíj mértéke és megfizetésének módja tekintetében elsősorban a szülők megállapodása irányadó. A szülők megállapodhatnak abban is, hogy a gyermekétől különélő szülő nem havi járadékot fizet a másik szülő részére, hanem a tartási kötelezettségének megfelelő vagyontárgy vagy pénzösszeg egyszeri juttatásával tesz eleget. Ez történhet például az elváló felek házastársi közös vagyonába tartozó, a különélő szülőnek járó ingatlanrész vagy bankbetét átruházásával is.
 

Dr. TIP jogi tippjei: Dr. Tóth István Péter ügyvéd írásai az aktuálisan felmerülő, szélesebb réteget érintő jogi kérdésekkel kapcsolatosan. Ha van olyan jogi téma, illetve kérdés, amely az Ön számára különösen érdekes lehet, akkor azt küldje el nekünk az online@delmagyar.hu e-mail címre és szakértő ügyvédünktől választ kaphat.

A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt. A gyermektartásdíj meghatározása során a bíróság figyelembe veszi

- a gyermek indokolt szükségleteit;

- mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;

- szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;

- a gyermek esetleges saját jövedelmét; és

- a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat (GYES, GYED, családi pótlék stb.)
 

A jogszabály a gyermek indokolt szükségletei körébe sorolja a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadásokat.
 

A bíróság főszabály szerint egyezség hiányában a tartásdíj összegét gyermekenként a különélő szülő átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában határozza meg. Amennyiben a gyermek indokolt szükségletei az átlagnál magasabbak (például tartós betegség áll fenn), úgy a bíróság a szokásosnál magasabb mértékű tartásdíjat is megállapíthat.

A különélő szülő tartásdíj fizetési kötelezettsége alapvetően a gyermek nagykorúságának eléréséig tart. Ezen túlmenően a továbbtanuló nagykorú, munkaképes gyermek jogosult lehet a tartásra, ha szükséges tanulmányai indokolt időn belüli folytatása érdekében arra rászorul.
 

A szülő a huszonötödik életévét betöltött, továbbtanuló gyermekének tartására csak rendkívül indokolt esetben kötelezhető.
 

Fontos tudni, hogy tartási díjat legfeljebb hat hónapra visszamenőlegesen lehet igényelni. Ennél régebbi időre visszanyúlva bírósági úton csak akkor lehet a tartási díj iránti követelést érvényesíteni, ha az arra jogosult szülő a szükséges lépések megtételével alapos ok miatt késlekedett.
 

Hasznos információ lehet az érintettek számára, hogy amennyiben a kötelezett szülő a bíróság által jogerősen megállapított gyermektartásdíjat legalább 6 hónapja nem fizeti és annak behajtása átmenetileg nem lehetséges, úgy a jogosultnak lehetősége van a megítélt összeg állami általi megelőlegezését kérnie a területileg illetékes gyámhivataltól. A tartási díj fizetésére kötelezett szülőnek az állam részére a későbbiekben vissza kell fizetnie a jogosultnak ily módon juttatott összeget.
 

Fontos továbbá egy „néphiedelem" tisztázása is, ami általában úgy szól, hogy „Ha nem engedi, hogy lássam a gyereket, akkor minek fizetnék én tartási díjat?"
 

A különélő szülő gyermekével történő kapcsolattartási joga és az utána fizetendő tartási díj kapcsolata ily módon nem összefüggő kérdés. A különélő szülő nem azért fizet tartási díjat, hogy láthassa a gyermekét. Ebből következően egyik fél részéről sem helyes magatartás, ha akadályozza a kapcsolattartást vagy önhibájából nem tesz eleget a tartási díj fizetési kötelezettségének.
 

Amennyiben a felek vétkesen megszegik eme kérdéskörökből fakadó kötelezettségüket, úgy annak akár súlyos következményei is lehetnek a későbbiekben. Nem véletlen, hogy e körben a jogalkotó a hatályos Büntető Törvénykönyvben külön szankcionálja a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozását, illetve a tartási kötelezettség önhibából történő elmulasztását is.


Szakértőnk: Tóth István Péter, ügyvéd

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizenöt éve az adósságspirálban: kilakoltatás előtt

Tizenöt éve az adósságspirálban: kilakoltatás előtt
Másfél évtized alatt hárommillió forintos adósságot halmozott fel egy szegedi, Csillag téri panellakásban élő család. A családfő szerint akkor siklott ki az életük, amikor szívműtéte miatt nem dolgozhatott többet. Öt éve nincs meleg víz, nincs fűtés az otthonukban, a lakbérrel is tartoznak. Tovább olvasom