Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

drMáriás: Lefestettem Kádár Jánost, ahogy imádkozik

Szeged - A Kolorádó Kid című Vágvölgyi B. András filmben szerepel a Tudósok frontembere, drMáriás. A szegedi Belvárosi Moziban beszélgettünk. Interjú.
– A film a legközvetlenebbül áruvá tehető műfaj – mondta a delmagyar.hu-nak Szőcs Géza kulturális államtitkár. Szerinted?
– A filmnek rengeteg előnye van. Ha összehasonlítjuk, hogy egy átlagember hány filmet néz meg és hány könyvet olvas el, sajnos nem mérhető össze a kettő. A film másfél óra alatt közöl egy történetet, a regényt meg olvasni kell napokig, hetekig. A film könnyen lefordítható, zsebben szállítható a világ végére. Nagyobb pénz, nagyobb a megtérülése, ezáltal viszont a felelőssége is nagyobb. Borzasztóan örülök, ha valaki azt mondja, hogy a tiranai fesztiválon nyugdíjas plakettet kapott egy fantasztikus magyar avantgárd alkotás, ami 400 millió forintból készült el. Persze itt most cinikusan utalok arra, hogy mekkora sikerként könyvelik el, ha a világ sok száz filmfesztiválja közül valamelyikre egyáltalán beválogatnak valamit, hogy aztán 50-100 ember megnézze. A valóság az, hogy ritka a mai magyar közegben a minőségi, művészi értékeket hordozó, másrészt viszont mégis narratív, kritikai és személyes hozzáállást hordozó filmnyelv. Rengeteg úgymond művészfilm van, sok fiatal rendező másolja Tarr Bélát a snittekkel, a szomorkás hangulattal. Rengeteg olyan film van, ami nem érdemelné meg a ráfordított összeget, mert nincs meg benne az eredetiség, nincs közösségi jelentéstartalma, ami pedig elvárható lenne, ha valamibe rengeteg pénzt ölnek. A Kolorádó Kid nagyon fontos kordokumentum, történelmi, személyes, alanyi, kelet-európai film, amely a nyugat-európai és amerikai filmkultúrával folytat párbeszédet. Sok szempontból igazolta, hogy érdemes volt belefektetni, és ezt nem azért mondom, mert minimális értelemben én is érintett vagyok, hanem személyes meggyőződésem.

– A jugoszláv punkságod miben nyilvánul meg?

– Ezt a definíciót a Vagesz (Vágvölgyi B. András - a szerk.) találta ki. Ha ezt valaki 10 évvel ezelőtt mondja, lehet, hogy fölháborodok. A jelző, hogy jugoszláv... ennek én megfizettem az árát. Másrészt ez is relatív, én nem vagyok szláv, nem vagyok jugoszláv, ugyanakkor jugoszláv kultúrkörben születtem, nevelkedtem fel, tehát ilyen módon ez a jelző működhet is. A hangvételem közvetlen, alanyi, zsigeri hangvétel. Nem a piac törvényei szerint alkotok, nem megrendelésre, hanem a saját véleményemet, ellenvéleményemet közlöm a közeggel. És akkor kiderül, hogy vannak emberek, nem is kevesen, akik együtt tudnak érteni a fősodor- ellenességgel. Amit én csinálok, az nem szórakoztató művészet, ugyanakkor közösséghez szóló, kritikai, személyes hangú és alanyi. Hogy ezt ki hova sorolja be, ahhoz sok szerencsét kívánok. Az utóbbi időben sokat festettem olyan képeket, amik bulvár személyiségekkel vagy politikusokkal foglalkoznak, az ő számukra nem mindig kedvező vonatkozásban. A művészetet többek között fegyverként fogom fel, a művészetet fegyverként is el kell sütni.

– Különösen celebekkel és politikusokkal vagy kritikus.
– Nem csak velük. 25 éve festek, az utóbbi 2-3 évben festettem celebeket, mert akkor a tömegkultúra bizonyos hatásaival foglalkoztam, és bizonyos ellenhatást akartam produkálni. A politikusok és a politika általi túlterheltségtől szabadulásként megfestettem népszerű politikusok portréit. Most egy olyan sorozaton dolgozom, amely egy furcsa történelmi korszakot próbál feldolgozni: a kommunizmus egyes hőseit. A választások bebizonyították, hogy vége a kommunizmusnak, ami ugyanakkor mindenkiben ott lappang. Nem ideológiai, hanem történeti, stiláris, élmény szinten. A diktatúrának voltak kimondott szereplői, voltak arcok, akik megszemélyesítették. A mai világban a piac és a pénz korlátlan diktatúrájában élünk, aminek nincsenek arcai. Ez sokkal kevésbé korrekt, mint egy rettenetes kommunista diktatúra, ahol viszont legalább tudta az ember, hogy kit gyűlöljön, hogy milyen gondolkodás ellen alakítsa ki a saját védekező mechanizmusát. Az underground vagy ellenkultúra sokkal körülhatárolhatóbb volt a késői szocializmusban mint ma, amikor látszólag mindent szabad, de valójában a szabadság határait a pénz szabja meg. Ma a kereszténység feléledésével van dolgunk, ami egyik oldalról jó, másrészt megkérdőjelezhető, hogy egy istenkeresés mennyire lehet egyfajta társadalmi, vagy irányított ideológia eredménye. Ennek demonstrálására lefestettem Kádár Jánost, ahogy imádkozik, mivel úgy gondolom, hogy ha ma élne és alkalmazkodna az aktuális trendekhez, akkor elkezdene imádkozni.

– Drágák a képeid? Az imádkozó Kádár mennyibe kerül?

– Attól függ kinek. Neked 85 százalékos kedvezményt adok.

– Köszönöm. Minden bemutató után lesz Tudósok koncert?
– Nem, csak Szegeden. A Filmszemlén való bemutató után fellépett néhány alkotó azok közül, akik a filmben szerepet vállaltak, például mi is. 23-án a Vígszínházban a bemutatón azok fognak fellépni, akik az elsőn nem, tehát a Quimby, Menyhárt Jenő és Palya Bea.

– Hogy viszonyulsz a régi dalszövegeidhez? Azt mondod, hogy reagálsz a történésekre, de a szövegek megszülettek valamikor, és azokat adod elő újra és újra.
– Ez egyrészt öröm, másrészt ad hoc helyzetekben máshogy jönnek elő. Az előadás ösztönösséggel párosul, sosem ugyanaz a szöveg kétszer. Ezek a dalszövegek egyszerű, rövid élmények meghatározásai, szóbeli kifejezései. Az egyik szöveg az, hogy minek érezzek, amikor annyian annyi mindent éreznek. Némi cinizmussal mondja azt, hogy mennyire felesleges, amikor az ember érez valamit, mert semmilyen gyakorlati értelme nincs, ugyanakkor mégis ez a legfontosabb. De a szöveg végét nem mondom el, remélem meghallgatjátok majd a koncerten.

– Sajnos mi csak csehszlovák népzenét hallgatunk.
– Az nagyon jó, meg Mozartot és Dvorzakot is remélem.

Tudósok - Gyere be a diszkóba

Olvasóink írták

28 hozzászólás
12
  • 28. dublini 2010. október 16. 13:54
    „Apa kocsit hajt.... :D :D”
  • 27. 3évesférfi 2010. október 16. 13:23
    „Nem akarok legyőzni senkit, lehet hogy nem is tudnék. Nincs kedvem harcolni, mert gyenge vagyok és nem ilyen a természetem. Eszem ágában sincs senkit elpusztítani semmilyen értelemben, szövetségeket sem kívánok kötni. Ettől véleményem még lehet, ezt alkalmasint elmondom, nem több. Akinek majdnem minden kommentje _indokolatlan_ cigányozásból és zsidózásból áll bármilyen témával kapcsolatban, arról például az a véleményem, hogy egy rossz suttyó. Többet nem tehetek az ügyben és ez is semmi. Én sajnálom a legjobban.”
  • 26. jozko 2010. október 16. 12:36
    „Ha bajt kever-és főleg ha nem csak magad látod úgy-győzd le!
    Ha gyenge vagy: Kérj segítséget vagy köss szövetséget!Számolj az elkötelezettséggel!

    Ha elég erős vagy: győzd meg!
    Minden ellenfeled, akit a magad oldalára állítasz, a hasznodra válhat!
    Aki a véleményét soha, semmilyen oknál fogva nem tudja megváltoztatni, az nem tiszteli az igazságot.
    Ilyen alapon próbáld eldönteni, ellenséggel vagy csak ellenféllel állsz szemben.

    Elpusztítani rendszerint nem nehéz valakit.Szövetséget kötni nehezebb, de gyakran elkerülhetetlen!”
  • 25. 3évesférfi 2010. október 16. 12:06
    „Értem én az álláspontodat. Másnál meg más a tempó, hogy azt moondja, amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten, még a kultúra templomában is, ahonnan ha senki nem zavarja ki a részegen ordibáló bajkeverőt, az egész közösséget zaklatja.”
  • 24. jozko 2010. október 16. 11:55
    „Ezt Nektek kell lejátszani!

    Én csak egy félművelt parasztgyerek vagyok, aki megilletődötten gyűrögeti a kalapját, ha betéve-vagy esetleg meghívták- a tudás és a kultúra templomába.
    Az alkalomhoz illőnek érzi kifényesíteni a csizmáját-átöltöznie nem kell feltétlenül, mert mindig ügyel arra, soha ne járjon beszennyezet gúnyába.

    Az pedig kiváltképp megtiszteltetés, ha be is verhet egy-két szöget.
    Oda , ahol épp egy kicsit roskadozik.
    Ez rendszerint nem a dicsőségtábla.”
  • 23. 3évesférfi 2010. október 16. 10:58
    „Jozko, javaslom, tekintsd meg Dodó munkásságát itt a fórumokon. Nekem ennyi bőven elég, hogy "ne tartsam okos emberknek", még akkor is, ha a Föld forog. És nem, egyáltalán nem azért, mert nem értek vele egyet bizonyos dolgokban, Veled sem értek egyet most például, de mégsem suttyóználak le még véletlenül sem. Az említett úriember viszont bőven kiérdemelte.”
  • 22. jozko 2010. október 16. 10:29
    „Bocsánatkéréssel tartozom JanikoWszky Éva emlékének!

    Ez a dolog - szándékommal ellentétesen - túl messzire ment!
    Persze én provokáltam.
    Távol tartom magam minden szélsőségtől-bárki gyakorolja is!

    Tudomásul veszem viszont, hogy a Föld forog-
    És pusztán e ténytől még nem kapok tengeribetegséget.
    És nem csak azokat tartom okos embernek, akik egyetértenek velem.

    Akik /nagyon kevesen/ csak jót mondanak rólam, valóhában semmi újat nem mondanak, amit ne tudnék........
    Figyelni azokra szoktam, akik ellentmondanak.
    Felkeltettétek az érdeklődésemet. Köszönöm.”
  • 21. THK 2010. október 16. 09:25
    „moderálva”
  • 20. valoperes_zugugyved 2010. október 16. 09:15
    „KI AZ A janikowszky?
    SOSE HALLOTTAM EZT A NEVET...
    NEMHOGY A MÜVEIT"”
  • 19. valoperes_zugugyved 2010. október 16. 09:13
    „LÁTOM NEM NYUGSZOL aPATFALUSI
    KITILTASSALAK ERRÖL A NICKEDRÖL IS?
    DE AZ MÁR VÉGLEGES LESZ...”
  • 18. valoperes_zugugyved 2010. október 16. 09:12
    „FESSSD + A PM-ET ISS
    :p”
  • 17. THK 2010. október 15. 23:39
    „14,
    természetesen nem rólad szólt, hanem arról, aki egy ilyen alkalmat is arra használ, h ideokádja a mocskát”
  • 16. apátfalvi 2010. október 15. 23:12
    „"Nem egyforma az ízlésetek, az biztos!"

    Ezt majd annak a szlováknak is mondod, aki bödüsmagyarozza Aranyt vagy Petőfit?”
  • 15. apátfalvi 2010. október 15. 23:11
    „moderálva trágár”
  • 14. jozko 2010. október 15. 22:25
    „12.

    Még valamit:
    Ha engem tisztelsz meg a "suttyó" jelzővel:
    Nem lehetnék inkább bunkó?

    A faragatlan fajtából!
    Arany János szavaival szólva:
    Mert mi haszna, ha megfaragják?
    Nehezebb eltörni a faragatlan fát!”
  • 13. jozko 2010. október 15. 22:02
    „12.

    Köszszszszsz....”
  • 12. THK 2010. október 15. 21:41
    „11,
    aki a mai Magyarországon felnőtt, és nem ismeri Janikovszky Éva valamelyik művét (ha mást nem, filmből az Égig érő füvet, Poldy "csak az a szép zöld gyep" bácsi nyugdíjazott parkőrrel) az vagy hazudik, vagy nem volt gyerekkora...

    <moderálva>”
  • 11. jozko 2010. október 15. 21:13
    „A megjelenés napján nem klikkeltem rá.
    Most "visszanéztem",
    Nem egyforma az ízlésetek, az biztos!

    Dodó szemmel láthatóan , világosan kiáll a sajátja mellett.
    Sok tekintetben egyetértek vele:
    Az ismertséget nem a kitüntetések számával kell mérni!

    A frász tör, amikor azért néznek bunkónak, mert nem ismerek egy közéleti személyiséget a plecsnijei szerint!
    A kitüntetéseket bizottságok adják-sokszor egymásnak, többé-kevésbé a protokoll szabályai szerint!
    Egy-kettő nekem is jutott /a szerényebbekből/-nem emlegetem, nem hordom: szégyellném a gyengeségemet!

    Művészként, a nemzet napszámosaként , a Haza szolgálatára vállalt hivatás gyakorlójaként a szerénységet favorizálom!
    A közönségtől kapott elismerés /a valódi ismertség/ a kitüntetéseket is képes helyettesíteni!

    Úgy érzem, nem vagyunk egy véleményen, de ettől még híre sincs a bajnak!”
  • 10. Ganxta 2010. október 15. 21:04
    „Béci, Béci, kellett volna egy Jelen pivo-s poharat magadnál hordanod, mint jugoszláv képzőművésznek, bár inkább vagy te vojvodinac, mint délszláv önsorsrontó...

    Isten nyugosztalja Tibort.”
  • 9. 3évesférfi 2010. október 15. 20:44
    „És a Janikovszky Évához fűzött sommás kommentárjáról mi a véleményed?”
28 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Természet és agresszió

Szeged - Szeptember 11. és a környezetvédelem problémája is tükröződik a modern magyar… Tovább olvasom