Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 9°C Még több cikk.

Egyedül nem megy: Hálózatba szerveződtek a civil mozgalmak

Ha nem szervezünk március 15-ére tüntetést, akkor mi a fenének vagyunk itt? – fakadt ki Dovalovszki András a demokratikus mozgalmak és szervezetek szegedi vándorgyűlésén. A jelenlévők megszavazták, együtt csinálnak valamit valahol.
 Brummogók

Színt vallott a Szia, Maci! kampány „reklámarca", a MACI, és kiderült, miért brummog egy, a világhálót bejárt rejtélyes felvételen többek között Harcsa Veronika énekesnő, Mucsi Zoltán Jászai-díjas és Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész. A múlt héten hozták nyilvánosságra, hogy a MACI a magyar civilszervezetek közösségét jelképező figura, a hozzá kapcsolódó kezdeményezés célja pedig, hogy pozitív változást érjenek el a csatlakozók szűkebb vagy tágabb környezetükben, és bebizonyítsák, a civilek nem a profitra és a hatalomra hajtanak. Szegeden a Thealter nemzetközi színházi fesztivált szervező és a Megálló közösségi projektet gondozó MASZK Egyesület, valamint a Csongrád megyei nonprofit szervezetek működését is segítő Szegedért Alapítvány „brummog". A kampány a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítvány támogatásával valósult meg. Résztvevői az interneten (sziamaci.hu) és filmekkel mutatják be a társadalmi igény vagy szükséglet által életre hívott szervezeteket. – A civil az, aki tesz a közért, és tesz azért, hogy szabad lehessen. A demokrácia melós műfaj – mondta Novák Péter színész, énekes, a kezdeményezés egyik támogatója egy kisfilmen.

– Történelmi felelősség nyomja a vállunkat. Meg kellene ismét teremteni Magyarországon a bizalmat. Most nincs meg a bizalom a kormányban, amely csak a saját gazdagodásával foglalkozik, és nincs meg a bizalom az ellenzékben sem, amely csak egymással foglalkozik. Egyetlen lehetőségünk, hogy mi, civilek alternatívát teremtsünk a jelenlegi rendszerrel szemben. Utánunk jön a Jobbik és a vízözön. Ha ezzel a lehetőséggel nem tudunk élni a következő években, akkor sajnos a magyar társadalom kénytelen-kelletlen a Jobbikot fogja választani, hiszen ők jelentenek még bármiféle erőt a jelenlegi rendszerrel szemben – mondta szombaton a DEMOSZ (Demokratikus Mozgalmak és Szervezetek) első országos vándorgyűlésén Szegeden Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő.

Egy új szín: a FASZOM
A szegedi Köz-Hasznáért Mozgalom (KHM) szervezésében megrendezett egész napos eseményen több mint harminc politizáló civilszervezet képviselője vett részt. Itt volt többek között Magyar György ügyvéd, Horváth András, a NAV-botrány kirobbantója, Papp Réka Kinga, Nagy Navarro Balázs és Tar Mihály újságíró. A rendezvényen két percben mutatkoztak be a szervezetek. Eljött a FASZOM (Fiatal Aktivisták Szerveződése Okosabb Magyarországért) két képviselője is. Elmondták, „elég sokan használják naponta a nevünket". Bár pimasz és obszcén a nevük, ha egy általános elnevezést választottak volna, mindenki legyintene, hogy ők is csak egy szervezet a sok közül. Így viszont bizonyították, hogy merészek, és tényleg szeretnének új színt vinni a politikai palettára.

Minimumok
A vándorgyűlésen kiderült, a budapesti civilcsoportok eddig nemigen akartak együttműködni, szemben a vidékiekkel, amelyek összefogtak egy-egy tüntetés szervezésekor. Kiderült, a FASZOM is vidéki. Szegedi képviselőjük elmondta, anyukája szombat reggel megkérdezte tőle, nem fél attól, hogy megverik? Vágó Gábor szerint ahhoz, hogy ne budapesti, belvárosi értelmiségi klubként működjenek, közérthetőnek kell lenniük. A jelenlévők a közérthetőséget is beemelték azon alapelvek közé – a szólásszabadság, a szabadságjogok általános védelme, az esélyegyenlőség, az erőszakmentesség, a társadalmi igazságosság, az átláthatóság, hatékonyság, partnerség, nyilvános vita, sokszínűség, szolidaritás és konszenzusosság –, amit minimumnak tartanak. Megszavazták az alapelveket és a DEMOSZ célkitűzéseit.

Megszavazták. Együtt, egymásért dolgoznak a jövőben a civilek. Fotók: Karnok Csaba
Megszavazták. Együtt, egymásért dolgoznak a jövőben a civilek. Fotók: Karnok Csaba

Fesztiváljellegű demonstráció?

Téma volt a vándorgyűlésen a március 15-i tüntetés. A módszereken töprengve Vágó Gábor azt javasolta, legyen egész napos, fesztiváljellegű demonstráció március 15-e. Kiderült, ez vidéken nehezen valósítható meg. Már hosszú percek óta fűrészelték a fingot a résztvevők, amikor Dovalovszki András, a KHM aktivistája kifakadt: – Ha nem szervezünk március 15-ére tüntetést, akkor mi a fenének vagyunk itt? A jelenlévők végül megszavazták, együtt csinálnak valamit valahol. A hálózatba szerveződött civilek megállapodtak abban, hogy március 15-én egységes megmozdulásokat tartanak országszerte. Arról is döntöttek, hogy koordinációs munkacsoportot hoznak létre, amelybe minden szervezet egy-egy főt delegál. Ennek lesz a feladata többek között a belső és külső kommunikáció, valamint a hálózati platformok megalkotása, amelyekhez a civilszervezetek csatlakozhatnak. A második vándorgyűlést áprilisban tartják Miskolcon.

Vágó Gábor mikrofonnal a kezében. Előtte egy kakukktojás, Szentistványi István LMP-s képviselő a civilek gyűlésén.
Vágó Gábor mikrofonnal a kezében. Előtte egy kakukktojás, Szentistványi István LMP-s képviselő a civilek gyűlésén.

Tavaly ősszel üzentek a Fidesznek. El lehet tolni a talicskát.

Ceglédi Zoltán: Minden politizáló civil válaszúthoz ér
Milyen szerepük, jövőjük lehet a szegedi vándorgyűlésen is részt vevő civilszervezeteknek, amelyek elmondásuk szerint nem kérnek sem a bal-, sem pedig a jobboldali pártokból, de – ahogy a DEMOSZ honlapján szerepel – „szakítani kívánunk a jelenlegi politikai gyakorlat vezérelvűségével és központosított hierarchiájával, a vezető pártok megosztásra játszó stratégiájával, a közügyektől független versengéssel".

Ceglédi Zoltán politológus: – Minden olyan szabad tanácskozás, ami a politikai élet megújítását tűzi ki célul, egészséges versenyre hívja a már létező, a szerepükbe sokszor belekényelmesedett pártokat. Két fontos dolgot azonban érdemes tudomásul venni: egyrészt a jelenlegi pártokkal nem az a baj, hogy „túlságosan" jobb- vagy baloldaliak, hanem pont ellenkezőleg, a napi hatalomtechnikai kompromisszumok oltárán gyakran feláldozzák saját, korábban vallott ideológiájukat és elveiket. Tehát pusztán a tagadás, pláne minden ideológia tagadása épp a jelenlegi kereteket erősíti meg. Fontos, hogy képesek legyünk akár minden pártot kritizálni, de eközben nem hazudhatjuk azt, hogy minden politikai ideológia, a jobb- és baloldali válaszok is egyaránt hamisak. Másrészt pedig tudomásul kell venni a demokratikus szabályokat: változást csak a politikán belülről lehet elérni, ugyanis csak a szavazói felhatalmazás legitimál. Annak van joga és ereje egy ország sorsáról, törvényeiről dönteni, aki egy országgyűlési választáson többséget szerzett. Senki nem formálhat igényt a kormányzásra választási győzelem nélkül, a magyar polgárok felhatalmazása nélkül. Ezért minden politizáló civil előbb-utóbb válaszúthoz ér: vagy pártot alapít, amely választási siker esetén döntéshozó politikusokat ad a nemzetnek, vagy civilként folytatja a munkát, vállalva azt, hogy továbbra is „csak" véleménye lehet, és más, tőle különböző szereplők hozzák a döntéseket.

Egy másik, név nélkül nyilatkozó politikai elemző azt mondta lapunknak, neki zavaros az összkép. Szerinte a civilszervezetek pozíciója, azonkívül, hogy utálják Orbán Viktort, mint a véres rongyot, igen kaotikus, és sok esetben intellektuálisan szegényes a kommunikációjuk.

Magyar György a hiéna államról

Magyar György ügyvéd, a Demokratikus Kerekasztal (DEKA) alapítója szerint még embrionális állapotban vannak a civilszervezetek, idő és türelem kell, amíg magukra találnak.

Magyar György ügyvéd tartózkodott, amikor a közös minimumról szavaztak a vándorgyűlésen. Miért? – Mert kidolgozatlannak tartom az alapelveket. Ha sok alapelvet fogadunk el, elvész a lényeg. Nem volt elég konkrét a közös minimum kidolgozottsága. Amikor szabadságjogokról és szólásszabadságról beszélünk, az alkotmányosság azért lényeges, mert Magyarországon éppen ez hiányzik. Az alkotmány feladata, hogy a hiéna állammal szemben megvédje állampolgárait – mondta Magyar György. A DEKA alapítója hangsúlyozta, minden szervezettel együtt kívánnak működni, ezért vettek részt a DEMOSZ szegedi gyűlésén.

Magyar György. Fotó: DM
Magyar György. Fotó: DM

Magyar szerint a civilség még embrionális állapotában van Magyarországon.
– A civilszervezetek magukra találásához idő és türelem kell. A civilek tevékenysége még nagyon kezdetleges, sokat kell tanulniuk, igaz, tanítani is kellene őket. Ebben az állapotban sok a gyermekbetegség. Vezetőséget nem kell keresni, majd kitermeli magát, kialakul, hogy kikre lehet rábízni a mozgalmat. Aki ma előreszalad, könnyen úgy járhat, hogy hátranéz, és nincs mögötte senki – fogalmazott az ügyvéd, aki a közéleti aktivitást hiányolja leginkább az állampolgárokból.

Magyar György szerint vízióra van szükségük a civileknek, nincs értelme csak azért szembeállni a rendőrsorfallal, hogy ott legyenek. – Meg kell tudni mondani, mik a céljaink, mit akarunk elérni. A civilség fázisait végig kell járni, mint az iskolát, nem lehet lépcsőfokokat ugrani – mondta. A DEKA alapítója elmondta, bár az idő szorít, a gyorsaság nem mehet a minőség rovására.

Lázár János olajat öntött a tűzre

Tavaly áprilisban indított támadást a magyar kormány a norvég pályázati pénzeket elosztó Ökotárs Alapítvány ellen. Az volt a gyújtópont, ami aktívvá tette a szabadságjogokért küzdő civileket. Lázár János pénteki parlamenti felszólalása olaj volt a tűzre.

Az egész úgy kezdődött, hogy tavaly áprilisban a magyar zöldmozgalom születésében aktív szerepet játszó Ökotárs Alapítványt – amely a Norvég és Svájci Civil Alapok révén a civilszektor elsőrendű független támogatójává vált az évek alatt – keményen kritizálta a pénzosztási gyakorlata miatt a kormány több tagja, köztük Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is. Eleinte politikai elfogultsággal, később pedig szervezett csalással vádolták meg az alapítványt. A kormánytagok kérték, hogy a norvég pályázati pénz elosztását a továbbiakban a magyar kormány végezhesse. Az alapítványnál és a kedvezményezett szervezeteknél is ellenőrzést tartott a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), aminek jogosságát civilszervezetek, magyar politikai pártok és a pénzügyi forrásokat biztosító Norvégia is kétségbe vonta.

Házkutatások
Tavaly szeptemberben a Készenléti Rendőrség mintegy negyven rendőr bevonásával több helyszínen tartott házkutatást – az Ökotárs mellett a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítványnál, a Demokratikus Ifjúságért Alapítványnál, a K-Monitor korrupciófigyelő szervezetnél, a Krétakör színházi társulatot működtető alapítványnál, a Labrisz Leszbikus Egyesületnél, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) egyesületnél, a Roma Sajtóközpontnál, a Transparency International nemzetközi korrupcióellenes szervezet magyar tagozatánál és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) civil jogvédő szervezetnél – hűtlen kezelés és jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt.

 Székhelyi József a politikai frigiditásról

Szegeden baloldali kötődésű civilszervezetként tartják számon az Összefogás Szegedért Egyesületet (ÖSZE), amit tizenhat szegedi értelmiségi hozott létre még 2010-ben. Bemutatkozó sajtótájékoztatójukon azt hangsúlyozták a tagok, hogy pártoktól függetlenek. Székhelyi József színművész úgy fogalmazott, hogy „politikai frigiditásban szenvednek". (Székhelyi 2005-ben az SZDSZ országos küldöttgyűlésén Orbán Viktort „Tokaj hímvesszejének" nevezte, „aki szétcsepegteti nektárját az országban" – a szerk.) Botka László 2010-ben az MSZP–ÖSZE színeiben nyerte meg a polgármester-választást. Még a voksolás előtt a több szegedi civilszervezet tömörülésével létrejött Szegedi Civil Fórum – amelynek az a Nógrádi Tibor volt a vezetője, aki 2010-ben fideszes színekben jutott be a közgyűlésbe, amelynek azóta is tagja – sajtóközleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az ÖSZE se nem civil, se nem független. Tavaly a jobboldali kötődésű Tisza Lajos Közéleti Egyesület és a Civil Városi Unió nyilvánosan a Fidesz–KDNP–L.É.T.-színekben a polgármesteri székért versenybe szálló Kothencz Jánost és csapatát támogatta az önkormányzati választáson. Így a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke, Német Ferenc magát is támogatta, hiszen fideszes képviselőjelöltként indult a helyhatósági választáson.

Móra Veronikát, az Ökotárs Alapítvány vezetőjét a rendőrök vitték el, hogy lakásáról elhozhassa a laptopját. Móra akkor úgy nyilatkozott az Indexnek, hogy értetlenül áll a rendőrségi akció előtt, mivel ha kérték volna az iratokat, önként elviszi a rendőrségre. Az Ökotárs ezért panaszt is tett a rendőrség fellépése miatt. Januárban a bíróság megállapította, hogy a házkutatás és lefoglalás elrendelése törvénysértő volt, hiszen bűncselekmény gyanúja nem volt megállapítható.

Százezren az utcán
Októberben Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy a kormány minden megkezdett gigabyte-nyi elektronikus adatforgalom után 150 forint mértékű adó kivetését indítványozta 2015-től. A bejelentés azonnali tiltakozási hullámot váltott ki. A Facebookon létrejött a Százezren az internetadó ellen közösség oldal, amely tüntetéseket szervezett Budapesten. A civilek mellett az internetszolgáltatók és az őket tömörítő szervezetek is felszólaltak a kormány lépése ellen. Októberben több vidéki városban, így Szegeden is tüntettek a netadó ellen, amelyet szintén civilek szerveztek a
Facebookon.

Lázár a személyes vagyonról
Október 28-án százezres tüntetést tartottak Budapesten a net-
adó ellen, amely a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta a legnagyobb ellenzéki demonstráció volt. Jóllehet Orbán Viktor miniszterelnök október 31-én visszavonta a netadó ötletét, a civilszervezetek azóta is rendszeresen szerveznek kormányellenes tüntetéseket.

Lázár János múlt pénteken a parlamentben újra visszatért a Norvég Alap témájára. A Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában elmondta, a civilszervezeteknek nemcsak azzal kell elszámolniuk, hogy kitől kapják a pénzt, hanem a személyes vagyonukkal is.

Szeged, 2014. október 28. Civilek szervezte netadó elleni tüntetés a Klauzál téren. Fotó: Berk Bence Barnabás
Szeged, 2014. október 28. Civilek szervezte netadó elleni tüntetés a Klauzál téren. Fotó: Berk Bence Barnabás


Kurca Vidéke a közmunkaprogram sikerességéért

2012-ben pályázaton választotta ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a Civil Információs Centrum (CIC) vezetőit az ország civilszervezetei közül. A megyék, valamint a főváros egy-egy nyertese, azaz összesen húsz befutó 2014 végéig 35-35 millió forintból gazdálkodhatott. Csongrád megyében a szentesi Kurca Vidéke Polgári Egyesület nyert. A siker mögött sokan Fidesz-kötődést sejtettek. A feladataik között szerepelt, hogy a többi szervezettel megismertessék a megújult szabályozást, hatékonyabbá tegyék az együttműködést, gyakorlati segítséget nyújtsanak más civilszervezeteknek, szakmai tanácsadást végezzenek közhasznúsági és pénzügyi, valamint pályázati kérdésekben.

A honlapjuk szerint ingyenes információs és képzési napokat tartottak, hírleveleket küldtek az érdeklődőknek, és például Szentesen, Mórahalmon, Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Csongrádon és Kisteleken tájékoztatták a civilszervezetek vezetőit. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma idén ismét kiírta a pályázatot a CIC vezetői posztjára. Csongrád megyében újrázott a Kurca Vidéke, amelynek év végéig szól a megbízatása. Az eddigi feladatokon túl „a közmunkaprogram sikerességét is elő kell segíteniük". Legközelebbi rendezvényük Szentesi Zöldi László újságíró könyvbemutatója lesz Szentesen. Zöldi dolgozott a Duna Televízióban, a Magyar Nemzetnél és a Magyar Hírlapnál. Jelenleg a Magyar Demokrata főmunkatársa.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

˝24 órában Intim Torna életet élünk˝

Szegeden kezdte születésnapi turnéját az Intim Torna Illegál. A sikercunami felkapta a csapatot, és ki tudja, meddig repíti őket - ha felérnek, akkor zászlót tűznek a csúcsra. Tovább olvasom