Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Hollandiában nagyon keresik a magyar akácot

Mind kelendőbb a magyar akác Nyugat-Európában. Hollandiában a vízi építkezéseknél hasznosítják, Olaszországban a bútoripar igényli. Az unió elvárta erdősültségi arány létrehozása akáccal oldható meg leggyorsabban. Ugyanakkor természetvédelmi területeken nem telepíthető, mert nem őshonos.
– Az akác különleges kémiai anyagainak köszönhetően nem korhad a víz alatt. Éppen ezért Hollandiában óriási a kereslet iránta a kiterjedt vízi építkezéseknél, gátépítéseknél, a talajvíz-elvezető rendszer csatornáinak karbantartásánál – hívja föl a figyelmet Polner Antal nyugalmazott erdőmérnök, szakmérnök.

Tengerparti gátak

Hozzáteszi: ha beigazolódik az éghajlatkutatók előrejelzése a világtengerek szintjének emelkedésével kapcsolatban, ez az igény tovább fokozódhat. Magyarországon szintén keresett: fölismerték, hogy a nagy, kordonos szőlőtelepítéseknél sokkal alkalmasabb úgynevezett támfának, mint a korábban használt beton, mert nem törik. Energiaerdőként úgyszintén számottevő lehet, mert gyorsan növekszik – egyes akáctelepítések csemetéi egy év alatt háromméteres magasságot is elérnek –, kitűnő a sarjadzóképessége, azaz kitermelés után magától is újranő. Nedves állapotban is ég – ez nemcsak erőművi használhatóságát fokozza, de tűzifaként is kitűnő, tanyákon. Univerzális mivoltából adódóan az új, uniós támogatású erdősítések esetében is legtöbbször akácot alkalmaznak az erdőgazdálkodók.

– Telepítése annyira terjed, hogy az Állami Erdészeti Szolgálat le is beszéli róla olykor a területtulajdonosokat, különben felborulna a különböző fafajok egyensúlya – mondja a szakember.

Méhek és méhészek

Szólni kell arról is, hogy az akác a méhészek számára is fontos. A leghamarabb virágba boruló, az ország déli területein lévő, úgynevezett „alsóakácról" a méhészek két-három hét elteltével továbbvándorolnak méhcsaládjaikkal a „középső", majd az északi „felsőakácra".

Mindemellett természetvédelmi szempontból az akác megítélése nem kedvező. Észak-amerikai eredetű, tehát nem őshonos, még annak ellenére sem, hogy sokan „magyar fa"-ként, „az Alföld fájaként" emlegetik. Az bizonyos: az 1770-es években történt betelepítése óta kitűnően megszokta a Kárpát-medence adottságait.

– A természetvédelemről szóló törvény kimondja: védett természeti területeken fehérakácot – ez a teljes neve – telepíteni nem lehet, s tuskóról, sarjról való megújulását is meg kell akadályozni – mutat rá Dobrosi Dénes, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságának vagyonkezelési osztályvezetője, erdőmérnök, zoológus. A természetvédelmi területek egy-egy tájegység eredeti állat- és növényvilágnak mintegy utolsó mentsvárai, a gazdaságiak helyett itt mindenképp a természetvédelmi szempontok az elsődlegesek. Az akácerdő őshonos élővilága meglehetősen szegényes.

Egy-egy őshonos kocsányos tölgyesben szintén őshonos rovarfajok százai élnek, így nagyon gazdag rovarokkal táplálkozó egyéb élőlényekben, például madárfajokban is – ugyanakkor egy akácosban alig tízféle rovar fordul elő, s ennek megfelelően más, őshonos élőlényekben is szegény. Miután az akác nitrogéndússá változtatja a talajt, a területen elszaporodnak az ugyancsak nem őshonos gyomok, ez is az eredeti élővilág gyérüléséhez vezet.

Ellehetetlenülő élővilág

Ha természetvédelmi területeken is lehetővé válna nem őshonos fák telepítése, egy-két évtizeden belül nyoma sem maradna a táj eredeti arculatának. A „magyar fa"-ként számon tartott akác megszüntetné a „valóban magyar" élőlények életlehetőségeit.


Gyalogakác

A mindenki által csak akácnak szólított fehér akác nem tévesztendő össze a szintén nem őshonos, és gazdaságilag sem hasznosítható gyalogakáccal, mely megállíthatatlanul terjed a hullámtérben. Magvait kilométerekre is elviszi a víz, s ott az áradás visszavonulása után kihajt. Nemcsak természetvédelmi és erdőgazdasági, de árvízvédelmi szempontból is káros: áthatolhatatlan, a vízfolyást lassító dzsumbujt képezve akadályozza az árhullám-levonulást. Ökológusok fölhívják a figyelmet: a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése kapcsán végzendő hullámtéri munkáknak a gyalogakác és más tájidegen özöncserjék elleni védekezésre célszerű összpontosítaniuk. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bezárt a Krisna-templom

Bezárták a Sándor utcai Krisna-templomot. A szerzetesek a pappal együtt elmentek Szegedről. A… Tovább olvasom