Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Időutazás a Délmagyarral: Mondjon le a tanács vb!

Szeged - Huszonegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának hetvenkilencedik állomása: 1988.

„Suttog a város" – jellemzi később korszakos riportkötetének címében Halász Miklós Szeged közhangulatát. Korábbi leleplező írásai is hozzájárulnak ahhoz, hogy „szeptember 15-én a szegedi tanácsülésen dr. Tóth Károly, a 35-ös választókerület tanácstagja felszólította Papp Gyula tanácselnököt, a testület előtt tisztázza azokat a mendemondákat, amelyek a tulajdonszerzéseivel kapcsolatosak" – emlékeztet Halász október 17-én az egy hónappal korábban történtekre.

Bizalmi válság

Papp „elnök ismertette állami lakása megvásárlásának körülményeit, amelyeket a testület törvényesnek ítélt, és bizalmat szavazott. Ám dr. Tóth Károly felszólalása egy neutronbomba hatásával ért fel. A tanácsülés után riport jelent meg Papp Gyula telektulajdonáról, amit követett több bejelentés, miszerint a megyei főügyészség és megyei tanács vizsgálatot indít a telekszerzés körülményeiről. Az ügyészségi vizsgálat már befejeződött, a megyei főügyész, bevárva a tanácsi ellenőrzést, a közeljövőben sajtótájékoztatót tart. A szegedi tanács ügyrendi bizottsága is vizsgálatot indít, ha erre a rendkívüli tanácsülés pénteken felhatalmazza. A bizalmi válságot tetézte, hogy a tanácselnök általános helyettese, Csonka István is vizsgálatot kért maga ellen különböző kérdések tisztázására, amelyek függetlenek Papp telekügyétől."

Grósz Károly fölszólalt, a fideszesek levelét is idézte a december 11-i megyei pártértekezleten. Igyekszik jó képet vágni a változásokhoz. Fotó: Enyedi Zoltán
Grósz Károly fölszólalt, a fideszesek levelét is idézte a december 11-i megyei pártértekezleten.
Fotó: Enyedi Zoltán

A „Bizalmi válság a szegedi tanácsnál. Mondjon le a vb" – című írásában Halász Miklós „a szegedi tanács elmúlt negyven évének példa nélküli helyzetében" kereste fel „dr. Tóth Károlyt – aki alkotmányjogász –, hogy" megtudja: „igaz-e, amit rebesgetnek a kulisszák mögött, további 'bombákat élesít' a rendkívüli tanácsülésre." Dr. Tóth kijelenti: „Javasolni fogom, hogy a végrehajtó bizottság testületileg, a vb-titkárt is beleértve, mondjon le. (...) Nem fejeket követelek, hanem törvényes, tiszta közéletet szeretnék".

Első kézből

Hallgattassék meg a másik fél is: Papp Gyula tanácselnök a Magyar Rádió Kossuth adójának Első kézből című műsorában – Forró Tamás és Havas Henrik mikrofonja előtt – vallott először nyilvánosan az „ügyeiről". Az interjút másnap, október 18-án közöljük. Papp szerint „a megújuláshoz program kell", de Szegeden „a megújulást nem programokkal, hanem személycserékkel gondolták megoldani". Panaszolja, hogy „egy szervezet, aminek én tagja vagyok – elnézést a kifejezésért: 40 éve hű szolgája vagyok –, és amikor elindult ellenem egy sajtókampány, megalapozott vagy megalapozatlan, egyetlen egyszer sem kérdezi meg, hogy: Te, igaz? Te, nem gondolod, hogy beszélnünk kellene erről a dologról? Erre még nem került sor eddig."

„Sajtótájékoztató Papp Gyula telektulajdonáról" folytatja november 4-én a történetet Halász Miklós. Összegzése: „A tanácselnök törvényesen jutott a nagy vagyonhoz, de beosztottjai jogszabályellenesen működtek közre".

„Összeférhetetlen-e Papp Gyula tanácselnök tanácstagi funkciójával (...) telektulajdona megszerzésének körülményei"? – vizsgálódik mindenki. Pálfy Katalin december 3-i tudósításából kiderül: „az összeférhetetlenséget nem szavazta meg a tanács. A figyelmeztetésnek nincs munkajogi következménye", de „Szeged – tanácselnök nélkül" éli napjait. December 9-i hír: „A tanács visszahívta végrehajtó bizottságát".

Kedélynyugtatóként rögzíti december 16-i tudósításában V. Fekete Sándor: „A szegedi tanács tárgyalta. A lakásgazdálkodás kérdései. Elidegenítési tilalom a belvárosban" – tehát a tanács dolgozik.

Őrségváltások

A szakszervezet is sietve készül a megújulásra. A szakszervezeti küldöttértekezletről Bodzsár Erzsébet tudósít október 24-én: „Talán egy kicsit fellélegezhetünk. Felnőttként, elfogulatlanul döntött, viselkedett az a megyei szakszervezeti küldöttértekezlet, amely szombaton majd kilenc órán át tanácskozott a megyei művelődési központban. (...) Hál' istennek, nem uralkodtak el a leíró, a szakszervezeti zsargont szajkózó vélemények. Több szenzációval is szolgált ez a tanácskozás. Legnagyobb meglepetést egy ásotthalmi tanárnő, Kiszinné Bikárdi Melinda szereplése jelentett. Többen követendő példaként emlegették bátorságát, szókimondását, szenvedélyességét."

Igyekszik jó képet vágni a változásokhoz. Fotó: Enyedi Zoltán
Grósz igyekszik jó képet vágni a változásokhoz.
Fotó: Enyedi Zoltán

„Honnan jöttek a milliók?" – kérdezi október 25-i riportjában Halász Miklós, mikor a szegedi pártszékház fölújításáról rántja le a leplet. A tisztulási folyamat jeleként kettős jelöléssel indul a reformköröktől ihletett megyei pártértekezlet: első titkárnak Szabó Sándor és Vastagh Pál közül választhatnak a küldöttek, az utóbbi mellett voksolnak. Előtte azonban meghallgatták Grósz Károly beszédét is – tudósítunk december 12-én öt újságoldalon. Azt is eláruljuk: fölolvasta „a Fidesz regionális szervezetének szegedi képviselői", 93 személy által aláírt levelet, amelynek lényege: „a politikai ellenzéket következetesen ellenségnek nevezi, anélkül azonban, hogy magát ezt az ellenséget megnevezné", „nélkülöz minden realitást az osztályharc kategóriájának képtelen felemlegetése", végül: „tiltakozunk a politikai kisebbségek rágalmazása, az ellenük irányuló hangulatkeltés és nyílt fenyegetés ellen..." Grósz beszéde végén azt kéri a küldöttektől: „környezetükben segítsenek abban, hogy a párttagság önbizalma megerősödjön, és a Magyar Szocialista Munkáspárt újra erőre kapjon"!

„Járatlan utakon a KISZ" – állítja Mag Edit a szegedi küldöttértekezletről a szerkesztőségi íróasztalnál. „Néha rossz volt nézni, mint szenvednek az ifjak az általuk választott munkaformától. Mentségükre legyen mondva, a mozgalomban idáig nem járhatták ki a demokratizmus iskoláját, de legyünk őszinték, a fölnőtt generációk sem adtak nekik követendő mintát ez ügyben..."

Forr az egyetem

„Bibó István Emlékbizottság alakult" – tudatjuk október 22-én. Két nap múlva már az a hír, hogy „a JATE Galiba Köre által első ízben megrendezett EFKOT, vagyis az Egyetemista-főiskolai Körök Országos Találkozója a mai magyar ifjúság szellemi elitjének összességében nem mindennapi hatású és színvonalú seregszemléjét hozta".

„Sztrájkolnak a bölcsészek" címmel még „szeptember 29-i, lapszámunkban tudósítottunk arról, hogy a JATE Bölcsészettudományi Karának hallgatói szept. 28-án állásfoglalást alakítottak ki a felsőoktatás korszerűsítésének fontos kérdéseiről. A dokumentumban foglalt követeléseknek azzal adtak nyomatékot, hogy egynapos 'fordított sztrájk' során nem az óráikat látogatták, hanem az Egyetem utcai épületbe meghívott előadókat hallgatták az őket érdeklő témákról, és megvitatták javaslataikat – egymással, az egyetem vezetőivel és a minisztérium képviselőjével. Állásfoglalásukra 30 napon belül nyilvános választ követeltek a minisztériumtól" – emlékeztetünk október 28-án, amikor Sulyok Erzsébet foglalja össze a tudnivalókat: „Állásfoglalás, sztrájk – minisztériumi válasz. A korszerű felsőoktatás: országos érdek" című írásában. Ő ír arról a következményről is „A pártfőtitkár és az egyetemek" című, november 17-én megjelent szabálytalan interjúban, hogy a JATE és további 3 tudományegyetem párttitkára tárgyalásokat folytatott Grósz Károllyal, aki úgy nyilatkozott: „nyitva vannak a kapuk, nem érdemes döngetni".

Ennek ellenére folytatódott a döngetés: „a szegedi bölcsészhallgatók képviselőit fogadta hétfőn Czibere Tibor művelődési miniszter" – vesszük át november 22-én az MTI-hírt. „Egyetértettek abban is, hogy a Minisztertanács cselekvési programja a felsőoktatás fejlesztésére csak minimális program lehet, még nagyobb és határozottabb lépéseket kell e téren tenni." Ezt pontosítjuk 24-én, mikor rögzítjük: „a kerekasztal-beszélgetés mindvégig feszült légkörben folyt". Ugyanekkor írjuk azt is: „Országszerte nyilvános demonstrációt tartottak szerdán az egyetemeken és főiskolákon, követelve a felsőoktatás anyagi és tárgyi feltételinek radikális javítását, az intézmények autonómiáját, belső demokráciáját, valamint a tanszabadságot. A demonstráció a szegedi József Attila Tudományegyetem felhívására szerveződött, és a hallgatók mellett az oktatók, az egyes karok társadalmi szervezetei is csatlakoztak a megmozduláshoz..." A következő nap Dlusztus Imre „Zsíros kenyér és önrendelkezés" című dolgozatában összegzi „az egyetemisták és főiskolások pénzt, autonómiát és tanszabadságot követelő demonstrációja" lényegét.

„Mint ismeretes, szegedi bölcsészhallgatók két hónapja arra hívták föl a figyelmet, hogy nagyobb költségvetési tőkére, szabad tanár- és diákválasztásra, valamint önrendelkező intézményekre van szükség ahhoz, hogy hazánkban a felsőoktatás fölemelkedjen. Ennek megfelelően, az országossá terebélyesedő mozgalom szegedi központjában, s azon belül a felemelkedést szolgáló lift ajtaján is – a nagy nemzeti vitára utaló – transzparens hirdette: Az anarchia nem az egyetemeken van."

Kronológia: 1988

Április 3.: A Romániában élő kisebbségek kiadványaiból „száműzik" az anyanyelvi helységneveket. Május 15.: Megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Afganisztánból. Június 28–július 1.: Az SZKP XIX. Kongresszusa Moszkvában beindítja a politikai, alkotmányos és jogi reformok programját. Június 29.: Németh Károly után Straub F. Brunó az elnöki tanács elnöke. Július 6.: Bartók Béla újratemetése Budapesten, a Farkasréti temetőben. Szeptember 3.: A Magyar Demokrata Fórum Lakitelken 400 alapító részvételével párttá alakul. Szeptember 26.: Az EGK (az EU elődje) kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodást köt Magyarországgal. Október 5–6.: „Joghurtforradalom" a szerbiai Újvidéken. November 10.: Politikai pártok alapítását is lehetővé teszi az egyesülési és gyülekezési törvénytervezet, amelyet a kormány is jóváhagy. A kormány dönt az alternatív katonai szolgálat bevezetéséről. November 13.: Megalakul a Szabad Demokraták Szövetsége. November 15.: Brüsszelben Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár részt vesz az Észak-atlanti Közgyűlés ülésszakán, ahova a NATO fennállása óta először hívják meg a Varsói Szerződés egyik tagállamának hivatalos képviselőjét. November 18.: Székesfehérvárott a KISZ országos értekezlete elhatározza, hogy a továbbiakban az MSZMP ifjúsági szervezeteként, de közvetlen pártirányítás nélkül kívánnak működni. November 24.: Grósz Károly után Németh Miklós lesz a miniszterelnök. November 29.: Szegeden az MSZMP-tagok kezdeményezik a párton belüli platformok, reformkörök megalakulását.

Arcél: Sz. Simon István (1932–2003)

Simon Istvánként született Csanyteleken 1932. január 30-án, iskoláit Tömörkényen, Csanyteleken kezdte; gimnáziumba a csongrádi Batsányiba és a vásárhelyi Bethlenbe járt, majd a Szegedi Tudományegyetem bölcsészeként folytatta. Friss diplomásként 1956-ban került a Délmagyarország szerkesztőségébe. Lapunk olvasói Sz. Simon Istvánként ismerték és kedvelték remek írásait. 1957-től a kulturális rovatot vezette, majd 1962-től olvasószerkesztő, 1968-tól főszerkesztő-helyettes, 1982-től 1990-ig, nyugdíjazásáig főszerkesztőként határozta meg Szeged és a régió patinás újságjának arculatát. Újságírói és szerkesztői értékeit könyvszerzőként is föl-fölcsillantotta: megírta a Szegedi Szabadtéri Játékok, a szegedi ipari vásár és az 1979. évi árvíz krónikáját, Kalászszedés ólomszérűn címmel a 80 éves Délmagyarország történetét, Sándorfalva históriáját és lírai hangvételű, Kornélia kisasszony című „életdarabját".

Sz. Simon István (1932–2003)
Sz. Simon István (1932–2003)

Halálhíre váratlanul érte Szegedet, egykori helyettese, Szávay István 2003. december 12-én írta nekrológjában: „Egy mára sok szempontból korszerűtlennek tekintett szerkesztőgeneráció meghatározó személyisége volt. Literátus újságírónak vallotta magát, aki nagyon tudott írni, és nagyon sokat tudott a szakmáról. (...) F. Nagy István főszerkesztővel együtt képes volt arra, hogy egy merev-kemény világban oldottan emberi közeget teremtsen a Délmagyarnál. Olyant, amelyben lehetett dolgozni, szabad volt gondolkodó-önálló embernek maradni, emelt fejjel és egyenes gerinccel járni. És még véleménye is lehetett az embernek akkor, amikor ez luxusszámba ment. Mellette és általa megélhettük, hogy demokratának érezzük magunkat, legalábbis abban a bibói értelemben, hogy nekünk, munkatársainak sosem kellett félnünk egy félelmektől terhes világban." Kitért Szávay István arra is, hogy Sz. Simon István „elkötelezett ember volt egész életében. Már itt volt a rendszerváltás, amikor Kommunista jó szavakkal címmel írt sorozatot lapjába. De úgy vallotta kommunistának magát, hogy gyűlölte az erőszakot, a botcsinálta-akarnok politikusokat és provinciális produktumukat. Úgy, hogy mindig tolerálta a másfajta gondolkodást. Úgy, hogy mélyen gyökerező humánum rendezte életművé tetteit. Képes volt arra, amire csak keveseknek adatott elégséges bátorság, tudás és tartás: kollégáinak mindig védelmet nyújtott kifelé, emberséges-jó szakmai műhelyt befelé. Szabadságot egy szabadnak aligha mondható világban."

Nemzeti ereklyénk a Szent Jobb

„Nemzeti ereklyénk, a Szent Jobb ma, szombaton és holnap, vasárnap látható városunkban" – írja szeptember 24-én Csonkaréti Károly.

Az ereklye ünnepélyes fogadása a szegedi dómban. Fotó: Enyedi Zoltán
Az ereklye ünnepélyes fogadása a szegedi dómban.
Fotó: Enyedi Zoltán

„Magyarország állami és egyházi vezetői közös megegyezéssel az 1988-as esztendőt az országszervező első magyar király halálának 950. évfordulója emlékére és tiszteletére 'Szent István évnek' nyilvánították. E jubileum egyik kimagasló eseménye a király jobb kézfejének, vagyis a Szent Jobbnak körülhordozása az országban, és bemutatása minden székesegyházban, valamint a pannonhalmi bazilikában."

Ünnepelt a 850 éves Tápé

Első írásos feljegyzésének 850. évfordulóját ünnepelte Tápé. „Emlékezett is Tápé: főt hajtottak a második világháborúban elesettek szomorú névsorát megörökítő márványtábla előtt. Nyitottak emlékkiállítást és honismereti kiállítást. Irodalmi és folklórestet tartottak a templomban, és megtartották a hagyományos búcsút vasárnap, ahol volt vigasság, szórakozás – kicsinek és nagynak, idősnek és fiatalnak egyaránt" – népviseletben is, írjuk október 3-án.

Ünnepelt a 850 éves Tápé. Fotó: Enyedi Zoltán
Ünnepelt a 850 éves Tápé.
Fotó: Enyedi Zoltán

Napi hírek

Gyermekotthon. „A nyáron lesz két esztendeje, hogy átadták a Gladics József utcai egészségügyi gyermekotthon új, százágyas épülettömbjét" (január 16., szombat).

Terefere. „A közönség nyomásának engedtek akkor a szervezők, amikor a keddi Közéleti terefere számára megnyitották az ifjúsági ház legnagyobb termét. Így vagy ötszázan vehettek részt Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes tájékoztatóján" (február 4., csütörtök).

MTV-elnök. „Munkalátogatást tett tegnap Szegeden Bereczky Gyula, a Magyar Televízió elnöke. Délelőtt a megyei pártszékházban találkozott és megbeszélést folytatott aktuális tájékoztatáspolitikai kérdésekről Szabó Sándorral, a megyei pártbizottság első titkárával. Kora délután az MTV Szegedi Körzeti Stúdióban Regős Sándor stúdióvezetővel és Juhász Imrével, a pártalapszervezet titkárával tanácskozott" (március 9., szerda).

Irány Bécs! „Gyakoriak már ezekben a hetekben is az útra kelők. A leggyakoribb úti cél azok számára, akik valutakeretüket tartós fogyasztási cikkek vásárlására kívánják elkölteni, Bécs. (...) Videomagnó, számítógép, nyugati márkájú színes televízió" (április 11., hétfő).

Hegedűs. „Miniszterelnök – száműzött – szociológus, Ezzel a címmel rendeznek beszélgetést Hegedűs Andrással ma, kedden este 7 óra kezdettel a jogi Lenin krt. 54. sz. alatti klubjában" (május 17., kedd).

Schwarzkopf. „Világosszőke, viola, ezüst, vörös, arany? A Schwarzkopf nyugatnémet cég tegnapi szegedi bemutatóján (a Tisza Szállóban) semmiképpen se lehetett eldönteni, melyik a szebb. Helyben, a szemünk láttára készültek a frizurák" (június 10., péntek).

Békalencse. „Már megint itt a békalencse – észlelik a városlakók, sétálva a folyó partjain" (július 6., szerda).

Inzultálta a rendőrt. Egy házaspár „augusztus 9-én éjszaka a szegedi Szőke Tisza hajó bárjában szórakozott. A hajnali órákban odaérkező rendőrök a férfit igazoltatni akarták, de ő ezt megtagadta, és minden indok nélkül szidalmazta, sértegette őket. Később rájuk támadt, miközben az asszony is rángatta az intézkedő rendőröket. A Szegedi Városi Bíróság J. Imrét egy évi szabadságvesztésre ítélte, és mellékbüntetésként 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. F. Ágnes büntetése 4 hónap felfüggesztett szabadságvesztés" (augusztus 18., csütörtök).

Új gimnázium. „Szegeden, a József Attila sugárúton új, két tannyelvű (magyar és angol) gimnáziumot vettek birtokba tegnap délután a tantestület tagjai és diákjai" (szeptember 1., csütörtök).

Tüntetés a falurombolás ellen. „A romániai nemzetiségpolitika és tervezett falurombolás ellen tegnap, pénteken este Szegeden, a Dugonics téren csaknem kétezren tüntettek. A demonstrációt szegedi értelmiségiek kezdeményezték. Beszédet mondott Raffay Ernő a József Attila Tudományegyetem bölcsészettudományi kara adjunktusa" (október 1., szombat).

Olimpikonok. „A XXIV. nyári olimpiai játékokon Szöulban öt Csongrád megyei versenyző, valamint Guba Ferenc professzor személyében egy úgynevezett sportdiplomata vett részt. Őket köszöntötték Szegeden, a megyei tanács székházában." Tóth Géza a negyedik helyen végzett magyar férfi kézilabda-válogatott tagja, a Tisza Volán játékosa; Tóth László az ötödik helyen végzett magyar vízilabda-válogatott tagja, a Szentesi Vízmű pólósa; Petrovics Kálmán és Petrovics Béla a Szegedi Olajbányász kajakversenyzője (október 15., szombat).

Olivér. „Az igazmondók szerint akár kutya, akár gyerek van a darabban – biztos a siker. Lionel Bart musicaljében, amelyet a hét végén mutattak be a Kisszínházban, csak egy ugyan a kutya, de van 40 gyerek... Kirobbanó sikerük volt" (november 8., kedd).

Szétvert SZOTE-klub. „Az arabok szétverték a SZOTE-klubot" – terjedt a futótűzhír a városban a múlt héten. (...) November 4-én, pénteken este a Dóm tér sarkánál. (...) A Szegedi rendőrkapitányság hat arab diák ellen eljárást kezdeményezett" (november 15., kedd).

Emléktábla Szent-Györgyinek. „Pontosan ötven év és három nap telt el azóta, hogy Nobel-díjjal ismerték el Szent-Györgyi Albert szegedi akadémikus munkásságát a C-vitaminnal kapcsolatos zseniális találmányáért (...) Az évfordulón emléktáblát lepleztek le tegnap Újszegeden, a Gyapjas Pál utca 38. számú épület falán, ahol 1940-től 1945-ig dolgozott és alkotott a világhírű tudós, kutató" (december 13., kedd).

Falugyűlés. „Algyő peremkerületben tanácskozásra hívták a lakókat, hogy tájékoztatást kapjanak a 'falu' fejlesztésének lehetőségeiről. Furcsa volt, hogy mindössze 13-an vettek részt, noha egész Algyő attól hangos, hogy 'ellopták a befizetett településfejlesztési hozzájárulást, hogy 'mikor fognak már hozzá az életveszélyessé minősített kultúrotthon felújításához, vagy egy új megépítéséhez' (...)" (december 23., péntek).

Olvasóink írták

  • 5. carramba2 2011. január 24. 00:17
    „Fia vagyok Sz. Simon Istvánnak, nekem is megvan a Kalásszedés. Kit tisztelhetek Önben?”
  • 4. achilleus 2009. december 21. 19:30
    „Nincs új a nap alatt:
    "Papp ,,elnök ismertette állami lakása megvásárlásának körülményeit, amelyeket a testület törvényesnek ítélt, és bizalmat szavazott. (...) A tanácsülés után riport jelent meg Papp Gyula telektulajdonáról, amit követett több bejelentés, miszerint a megyei főügyészség és megyei tanács vizsgálatot indít a telekszerzés körülményeiről." stb...stb...stb... tényleg nem lett a kommunista kutyából demokratikus szalonna, még a süket dumák is ugyanúgy szólnak, hogymint: ,,a megújuláshoz program kell", de Szegeden ,,a megújulást nem programokkal, hanem személycserékkel gondolták megoldani".”
  • 3. Agyalapi 2009. december 18. 16:19
    „Csak a pontosság kedvéért: Enyedi Zoltán akkor, amikor ezek a képek készültek, nem a Délmagyarország, hanem a Csongrád megyei Hírlap fotóriportere volt. Azóta sajnos már nincs megyei újság, és Enyedi Zoltánnak is csak az emléke maradt - ezeken a jó fotókon, amit akkoriban a DM átvett.”
  • 2. igazságkereső 2009. december 18. 15:07
    „Még a mai nap is őrzöm Sz.Simon István "Kalászszedés ólomszérűn" című a Délmagyarország fennállásának 80.-dik évfordulójára kiadott miniatürizált / 6,1x4,2 cm/ kiadványát!Nem minden napi emlék ez a volt főszerkesztő úrtól, őrzöm is "rendesen"!”
  • 1. SP 2009. december 18. 13:18
    „Jó a cikk.
    Enyedi Zoltán képei tanulságosak lehetnének
    a mostani DM fotósok számára is. A párhuzamos vonalak a képen is párhuzamosak maradtak. Igényes munka.
    Ugyan ez a kép, 1 mostani fotón olyan lenne, mint 1 kocsmahivatalban forgószélben dülöngő alkoholisták egyenes testtartási mutatvány kísérlete sok megapixellel.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mázsaszámra fogy a hal

Megkezdődött a roham a karácsonyi menü elengedhetetlen hozzávalójáért: a halért. A többség pontyot és harcsát keres- Tovább olvasom