Pontosan, környezetterhelés nélkül végzik a gyomtalanítást. A mozdony orrán a kamera, a kis képen a szer kilövése látható. Fotó: DM/DV

Egy szegedi növényvédelmi mérnök és fejlesztőcsapata utcahosszal megelőzte Európát a vasúti pályák és környékük gyommentesítésében. Erre rácsodálkoztak azok az angol és osztrák szakemberek is, akik arra készültek, hogy ajánlatukkal meghódítják a magyar piacot.
– Rövid tájékozódás után fordult a kocka és ma már ott tartunk, hogy mi adjuk el a tíz év alatt kifejlesztett technológiánkat az angoloknak, valamint cégünk végzi az osztrák vasúthálózat hatezer kilométerén a gyomok eltávolítását – mesélte büszkén Gaál József, a G&G Kft. ügyvezetője, aki korát megelőzve tizenöt évvel ezelőtt állt elő az ötletével.

A mozdony elejére szerelt kamera segítségével on-line veszik a vonalak képét, amelyet egy bonyolult program dolgoz fel, és olyan információvá alakít, amit a szabályozó és az adagoló egységek felé küld végrehajtás céljából. Az eredmény: nem függönyszerű, hanem a gyomra célzott permetezés. A szakember olyan megoldást talált, amivel – egyre jobban – csökkenteni lehet a kémiai anyagok kipermetezése során a környezetterhelést. Az elmúlt évek kísérleteinek eredményeként egyre kisebb az egységnyi területre kijuttatott vegyszermennyiség.

Gaál József a találmányt Kínában is levédette. Ez a jövőben akár üzletet is jelenthet, hiszen az ázsiai országban két éve elkezdődött a vasútprogram: a kínaiak tíz esztendő alatt százezer kilométer vonatpályát építenek. Csak összehasonlításképpen: Magyarországon a normál nyomtávolságú hálózat hossza 7725 kilométer, ennek háromnegyedén a szegediek, a Makón összeszerelt és berendezett szerelvénnyel, végzik a gyommentesítést.

A mérnök három éve meglepődve látta az unióban: elavult, függönyszerű permetezést alkalmaznak, ami akkor is vegyszerezi a pályát, ha nem szükséges. Ezzel szemben a hatvan kilométer/órás sebességgel haladó szegedi gyomirtó szerelvény – ami vezérlő-, tartály-, szociális és raktárkocsiból áll – berendezése lézertechnika segítségével méri a vasúti töltések dőlésszögét, felismeri a növényeket, sőt megkülönbözteti a gyomok közül a zsurlót és a csillagpázsitot is.

A vállalkozó tökéletes megoldásokra tör. Ezért egy éve felkérte a kutatás folytatására a Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai tanszékét. Szabó Gábor akadémikus, fizikus professzor elmondta: a megoldás azért sem egyszerű, mert igazodni kell az optikai eszköz kifejlesztésénél a piaci viszonyokhoz.

– Álló helyzetben bármely kamera és a hozzá kapcsolt számítógépes rendszer elvégzi az azonosítást, de a gyakorlatban használható 70 kilométer/órás sebességnél is működőképes, a gyomnövényt fajtánként felismerő berendezést még nem készítettek és nem szabadalmaztattak – magyarázta a fejlesztés jelentőségét a professzor.

A növényvédelmi mérnök példaként említette Amerikát, ahol – vizsgálataik szerint – 20 kilométer/órás sebességnél gyorsabb szerelvényekről nem tudják elvégezni a koncentrált gyomirtást és a találati pontosság is rosszabb, mint a szegedi, már most létező berendezésé. A németekkel nemrégiben közösen elvégzett tesztek ugyanis 98 százalékos biztonságot állapítottak meg. Ezután sikerült bejutniuk a német piacra, de a szabadalommal a szegediek meghódították Franciaországot, Szíriát, Ukrajnát, Belgiumot, Ausztriát és Angliát is.

– Európában több cég is jelentkezett különböző gyomtalanító megoldással, legutóbb a dánok, de egyelőre a konkurencia nem jelent veszélyt, mert a fejlesztésben akkora az előnyünk – jelentette ki Gaál József.

Katasztrófák ellenszere Számos katasztrófát okozott már a vasúti közlekedésben a sínekre hajló növényzet: csökkentik a fékezés hatékonyságát, a kőágyban elszaporodó gyomok pedig a pálya stabilitását. Ezért elengedhetetlen a permetezés, de olyan dózisban és szerekkel, melyek nem juthatnak a talajvízbe. A mobil járművek pedig alkalmasak a mezőgazdasági területeken az allergiát okozó növények irtására is.