Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Makláry László: Ciki lenne ma is úgy játszani

Szeged - A Dóm téren legtöbbet dirigáló karmesterek közé tartozik a készülő Hair-produkció zenei vezetője, Makláry László, a Budapesti Operettszínház zeneigazgatója, akit a musicalek legjobb hazai specialistájának tartanak, de a rockoperától az operetten át az operáig mindegyik műfajban otthon érzi magát.
Tizenöt éves srácként már az 1965-ös Turandotban Vaszy Viktor mellett zenei asszisztenskedett a szabadtérin, később játszott a zenekarban is; sokat tanult a legendás dirigenstől, akit ma is a legfontosabb mesterének tekint. A nyolcvanas években bemutatott Jézus Krisztus Szupersztártól és A nyomorultaktól kezdve az István, a királyon és a Miss Saigonon át az Elisabethig és a Rudolfig hosszú lenne a lista, ha mindegyik Dóm téri produkciót felsorolnánk, amelynek Makláry László volt a karmestere. Júliusban az operett- és operagálát dirigálta, most pedig a készülő Hair-produkció zenei vezetőjeként próbál a szabadtérin.

– Londonban láttam először a Hairt, még a hatvanas évek végén, jóval Milos Forman zseniális filmadaptációja előtt. A musical drámai pontjait igazán Forman találta ki a filmjében. Nem is rocknak, hanem beatzenének nevezném a Hairt, amelynek slágerei ma is élnek, miközben a történelem már rég túllépett a cselekményén. Ha belegondolunk, a hatvanas évek hosszú hajú, marihuánát füstölő, lázadó fiataljai napjaink terroristáihoz képest joviális, kedves, normális emberek voltak. Vietnam helyett persze ma is van Irak és Afganisztán, azaz a drámai konfliktusok többségét átélhetjük; akár most is megtörténhetne, hogy valakit a barátja helyett visznek el valamelyik háborúba – mondja Makláry László. A karmester szerint elsősorban a felhőtlen, gondtalan, céltalan életérzést kifejező zenének köszönhető, hogy a show-biznisz újra és újra előveszi a Hairt, és mindig sikerrel játssza.

Makláry László karmesterpróba közben a Dóm téren. Fotó: Karnok Csaba
Makláry László karmesterpróba közben a Dóm téren.
Fotó: Karnok Csaba

– A Rockszínház társulatával annak idején mi is bemutattuk. Ha a jogtulajdonosok megengednék, hogy ezt a divatzenét – amely igazából csak pár évig él meg abban a formában, ahogy a hatvanas években megcsinálták – professzionális, zseniális muzsikusok mai köntösben újjávarázsolják, tízszer akkorát szólhatna. Félig-meddig illegálisan kicsit mi is áthangszereltük, noha az amerikai jogtulajdonosok a hatvanas évekbeli eredeti kottát küldték el nekünk. Majdhogynem ciki lenne ma már ugyanúgy játszani, mert ez egy divatzene, ami mindig hihetetlenül gyorsan változik.

A Dóm téren megszólaló alkalmi zenekarban két billentyűs, két gitár, basszusgitár és egy percussion ütőkavalkád játssza majd a rockalapot. Az együttes kiegészül egy bigbandes fúvós „kórussal" – trombitákkal, pozanokkal, szaxofonokkal. A muzsikusok egy része a Budapesti Operettszínház zenekarából jön, a fúvósok pedig a Budapest Jazz Orchestrából – Makláry László szerint ezt a fajta zenét ők játsszák igazán jól. A rockalapot megpróbálták úgy „átgyúrni", ahogy egy slágerré lett dalt ma szívesen hallgatunk.

– Bagó Bertalan, a darab rendezője úgy osztotta ki a szerepeket, hogy a főszereplők többsége – Dolhai Attila, Kerényi Miklós Máté, Peller Anna és Szemenyei János – annak idején egy osztályba járt a színművészeti musical szakán. Mindannyian tehetséges, jó hangú fiatalok, erőteljes csapatot alkotnak, önmaguk korosztályát féktelenül játszhatják most. Reméljük, a hangtechnika sem öl meg bennünket, mert azon is sok múlik, ez a műfaj is el tud rajta vérezni – mondja a karmester, akinek valószínűleg soha meg nem valósuló álma marad, hogy elvezényelje a Porgy és Besst a Dóm téren úgy, ahogy a jogtulajdonosok előírják: színes bőrű énekesekkel.

Először dirigált Kübekházán

– Lenyűgöző, hogy az ország legtávolabbi pontjairól is oda tud vonzani Kübekháza az operettfalu-gálaestjére tíz-tizenötezer embert. Hihetetlen az az akarás, amely a falu polgármesterét, Molnár Róbertet jellemzi. Nem volt kegyes az időjárás hozzánk; bedőltek a színpadok, beáztak a sátrak, de ez a szabadtéri rendezvények romantikája – állítja Makláry László, aki idén dirigálta először a kübekházi koncertet. – Az emberek a rossz idő ellenére is megható szeretettel kitartottak, még az sem zavarta őket, hogy recsegett-ropogott a hangszóró, mindenféle technikai baj zavarta a koncertet. Minden elismerésem a falué, hogy konok kitartásukkal sikerült hagyományt teremteniük. Az operett egy eladható hungarikum, amelyre Japántól Amerikáig mindenhol kíváncsi a közönség; fontos, hogy itthon se haljon meg.

Olvasóink írták

  • 3. Laura82 2010. augusztus 14. 10:43
    „Nekem nagyon tetszett a zene, legszívesebben én is a színészek között táncoltam volna, nagyon jó hangulatot teremtettek! :)”
  • 2. Neptune 2010. augusztus 13. 13:11
    „Valakinek a szellemi termékét nem illik ily módon megváltoztatni, pláne mindenféle engedély nélkül ... nem kellett volna lakodalmas zenét csinálni az egyébként is kitűnő hangszerelésből.”
  • 1. Agyi54 2010. augusztus 07. 20:13
    „puszi!!!:)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kórházaink hiányai és érdemei

Kevesebb panasz érkezett a szegedi klinikai központra és a szentesi kórházra, mint az országos átlag. Tovább olvasom