Délmagyar logó

2016. 08. 30. kedd - Rózsa 19°C | 27°C

Meglazult a partfal az árvíztől

Szeged - Ideiglenesen rögzítették a partfal közel egytonnás betonelemeit, a vízügyi igazgató szerint a mostani helyzet is jól mutatja, mennyire sürgető a felújítás. Ősszel kezdhetnek neki.
A belvárosi beton partfalat az 1970-es árvizet követően húzták fel, a Tisza felőli oldalát az egykori házgyárban épített betonlapokkal zárták le. Az idő jócskán eljárt a védvonal felett, az elmúlt 49 napos árvíz meglazította az elemeket. A közel egytonnás betonlapokat ideiglenesen rögzítették, a teljes felújításra még várni kell.

– A 2006-os árvíz óta tudjuk, hogy a Belváros felől a Tisza felé is szivárog a víz, valószínűleg más problémák is vannak. A szivárgás folyamatos az 1880-as tégla támfalon keresztül, árvízkor pedig a folyó jut el a város felé. Az áramlás a talajfaggyal együtt intenzíven támadta a partfalat, mivel a téglafal és a panel között nincs szigetelés. 2010-ben nem tapasztaltunk mozgást, a mostani magas víz után viszont 6 elem is kimozdult – mondta Kozák Péter. Az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója kifejtette, az új partfallal a szivárgás megszűnik. – A paneleket rögzítettük, 20 darab acéllal stabilizáltuk az elemeket. A mostani elmozdulás is jól mutatja, mennyire sürgető a partfal felújítása – tette hozzá.

„Patkolják
„Patkolják" a partfalat. A rekonstrukció valóban elodázhatatlan.
A szerző felvétele

A vízügyi mérnök lapunknak hangsúlyozta, a szigetelés azért fontos, mert a Korányi fasoron a Tiszával párhuzamosan egy 1000-1500 milliméter átmérőjű csatorna fut, amelybe az áradó folyó betörhet. – A betonon és a téglán keresztül is intenzíven áramlik a víz, ami elárasztja a klinika pincéjét, a Sellő ház liftaknáját is. A szegedi főgyűjtő csatornáról nem tudjuk, hogy feltöltötték-e, ha oda betör a Tisza, az egykori hálózaton keresztül többfelé is megindulhat, több utcában feltörhet a víz – magyarázta Kozák Péter.

Hamarosan kiírják a partfal-rekonstrukció tenderét. A felújítás során csak a jó állapotú panelek maradnak a helyükön, ezekre egy 25 centiméternyi vízzáró betonréteg kerül. Így megszűnik a szivárgásveszély. Megírtuk, ősszel 1,8 milliárd forintból elindul a szegedi belvárosi partfalberuházás 2 kilométer hosszan, az új védműnek 2015. március 31-éig kell elkészülnie. A jelenlegi partfalhoz hasonló lesz a látvány az árvízi emlékműtől a Roosevelt térig, valamint a Kőrösytől a Bertalan hídig: a mellvédre lehet majd ráépíteni a 60 centi magas mobil elemeket. A közbülső szakaszon viszont nem lesz mellvéd, csak formatervezett korlát. A teljes Stefánia folyóparti járdáját feltöltik az eddig mért legmagasabb vízállás szintjére, kerekítve 1,10 méterre. Az ide tervezett 1,20 méter magas mobil partfal árvíz esetén kerül ennek a megemelt járdaszintnek a tetejére, így lesz 11 méter 30 centiméteres a védvonal.

Olvasóink írták

43 hozzászólás
  • 43. NP1 2013. május 19. 08:19
    „42. ifj. Nagy Gábor 2013.05.18. 20:22

    Tévedsz!
    Figyelőnek a szentendrei partfal pld. teljesen megfelel, mert ott Fideszes a polgármester és ez nagyban javítja a gát stabilitását.”
  • 42. ifj. Nagy Gábor 2013. május 18. 20:22
    „35. macs
    "Nagyot kaszált, akinek földjét megvette a vasúttársaság. :-) Talán ezért is olyan girbe-gurba a pálya vezetése, pedig sík a vidék."

    Mondjuk a környékünkön lévő két fővonalra ez pont nem igaz, mert olyan egyenesek, hogy alig van rajtuk kanyar.

    41. Figyelő

    Jó, oké, tudjuk, hogy neked semmi se jó, lapozhatunk. :-)

    OFF
    29. pitzigaborka
    "gabika még mindig nincs munkad?"
    Éjszakai műszakra (ld. a hozzászólásom dátumát) továbbra sem kell járnom, szerencsére.”
  • 41. Figyelő 2013. május 18. 16:59
    „Igen, a felújítás szükséges, de nem egy hitvány alumínium partfallal!
    Aki azt szorgalmazza, az Szeged város biztonságával szórakozik, azt veszélyezteti!”
  • 40. szabójóska 2013. május 17. 14:00
    „38. macs
    Legyen szíves írja már meg,hogy ezt honnan veszi. Egernek nagyon felvilágosult egyházi vezetői voltak. De a miskolci gerincvonal nem mehetett arra.
    Nem akarok nagyon off lenni. Azt is elismerem Ön győzött.Én abbahagyom.”
  • 39. szabójóska 2013. május 17. 13:45
    „Roppant érdekes.hogy mutyi nélküli világot már nem is tudunk elképzelni.Ha nincs is akkor is az a fő szempont,azt keressük. Idáig jutottunk. Nézzük mint tyúk a piros kukoricát.”
  • 38. macs 2013. május 17. 13:37
    „37. szabójóska,
    és befejezhetném Egerrel, ahol az érsekség azért nem engedte a vasutat, mert akkor minden jöttment eljuthat a városba. :-)”
  • 37. szabójóska 2013. május 17. 12:23
    „Valahogy higgyétek már el,hogy ebben az ügyben nem a szegedi városvezetés döntött.

    35. macs Bőséges irodalma van,csapjon bele. De csak egy mondatot hozzá: a települések tele voltak éghető anyagokkal,pl szalmatetős házak, aztán a tüzes gépet nem látták szívesen. Ott sem ilyen egy szempontú a világ!Kezdheti az első magyar vonal kijelölésénél,Kossuthnál és Széchenyinél.”
  • 36. szabójóska 2013. május 17. 12:01
    „8folyt) mellesleg szólva : az újszegedi oldal hosszú ideig nem is tartozott Csongrád megyéhez és a késöbbiekben is sokáig csak a Kamara-töltésen belüli rész.Volt olyan elképzelés is ,hogy biztonságból legyen a Maros ártere. Akkor most Szeged féloldalas város lenne.
    És még egy: a Bánát a Habsburg Császárság éléskamrája lett, a török pedig a Pozsareváci- békét soha sem tartotta be, a balkáni háborúk elkerülhetetlenek voltak. Érdekes még.hogy a franciák a Zentai-csatában Savoyai ellen a törököt segitették, Az észak-olaszországi háborúban szabad kezet adtak a Habsburgoknak a Balkán felé,majd amikor az oroszok elfoglalták Konstantinápolyt,megint a törökök mellé álltak, az első vh-ban Szegedre is bevonultak ugye.
    Mellesleg I Ferenc József annyi idő alatt mint Botka ujjá építette az árvíz után a várost és néz le ma is a tanácsterem képéről a mai gyámoltalanokra.
    Nem tanultunk hiteles történelmet, aztán ítélkezünk gyarló tudásunkkal.”
  • 35. macs 2013. május 17. 11:35
    „Azért, ha már szóba került, a XIX. századi vasútépítkezések körüli, ma úgy mondanánk, mutyik is megérnek egy misét. :-)
    Nagyot kaszált, akinek földjét megvette a vasúttársaság. :-) Talán ezért is olyan girbe-gurba a pálya vezetése, pedig sík a vidék.”
  • 34. GondaIstván 2013. május 17. 10:30
    „33. szabójóska
    Köszönjük a részletes és igen érdekes beszámolót, de még mindig nem világos, hogy miért a Maros város fölötti bevezetése mellett döntöttek a városatyák, amikor mindenki láthatta, hogy öngyilkosság rávezetni a városra egy ekkora vizet.”
  • 33. szabójóska 2013. május 17. 10:10
    „Nézze meg a www,ujszeged,hu vagy a Szeged folyóírat aktuális cikkeit. Maros szabályozás cím alatt pikk-pakk megtalálja. Ott benne van ,hogy ez mennyire szerteágazó régi probléma volt Mária Terézia óta.Gyagyaság korrupt politikusokról beszélni: Akkor ez egy erősen centralizált állam volt és Bécsben nagyon fontos volt , hogy az állam érdeke érvényesüljön és az ügyeket hozzáértők intézzék. Államérdek volt Temesvár mielőbbi fejlesztése például.A török után betelepítettek ( zömében németajkúak) közel egynegyede elpusztult a török utáni lerabolt vidék állapota miatt. Főleg a nők. Nem győztek újabb és újabb Maedchenschiffeket küldeni. Az Arankát és a Begát is meg kellett csinálni ,mert mocsárvidék volt.stb stb. Aztán ott volt a Budapesti-paktum(1872) is ahol a Monarchia megegyezett a cárral a Balkán felosztásában.Utána indult a vére orosz-török háború. Ezek a dimenziók nem város léptékűek
    Volt ugye olyan magyarázat a város nevére hogy az a szigetből ered.Ha megnézi a régi térképeket tényleg körül folyták a vizek.Volt olyan terv is,hogy tényleg legyen sziget,de ma már a Maty-éren evezős centrum van.
    Javasolom,ne csak ott olvasson ahol a könyve kinyílik.”
  • 32. GondaIstván 2013. május 17. 09:29
    „28. szabójóska: "Szeretném, ha bizonyítani azt az állítást"
    Sajnos ez nem fog olxyan gyorsan menni, mert nem úgy van, hogy csak leemelek a polcról egy régi várostörténeti könyvet, és hopsz ott van benne. De, ha Ön hamisnak tartja, akkor kérem, írja meg az igazat az újszegedi vasút építéséről, és a városatyák döntéséről a Marossal kapcsolatban. Mindannyian örömmel olvassuk. Csak okosodhatunk általa.”
  • 31. joy 2013. május 17. 08:46
    „2015. 03. 15-ig kész?
    Túrót. Elmossa a bürokrácia akta özöne, Szegedet pedig a vízé.”
  • 30. +36 2013. május 17. 07:48
    „hajdanán is éppoly korruptak voltak a városatyák,

    teljesen igaz! én annyit módosítanék:
    pl.: ne nevezzük szórakozó fiataloknak a garázdákat....fiatalembernek a gyilkost és városatyának sem a korrupt, többszörösen túlszámlázó... és 10-20%-ként emlegetett férgeket! mindenki ismerhet ilyet!
    akárhogy is...ezek bűnözők! sajnos sok a mai napig mételyként élősködik rajtunk!
    ezeket kell sebészileg eltávolítani és sugarazni, kemoterápiázni még a környezetüket is!
    addig nem lesz rend míg látványosan, tömegével meg nem tesszük!
    nem az online pénztárgép a megoldás! a féreg szív le bennünket!”
  • 29. pitzigaborka 2013. május 17. 06:43
    „gabika még mindig nincs munkad?”
  • 28. szabójóska 2013. május 16. 23:24
    „25.
    Gonda úr!
    Szeretném, ha bizonyítani azt az állítást, hogy annak idején a korrupt városatyák döntöttek. Mert ez nem igaz!”
  • 27. SP 2013. május 16. 23:15
    „25. GondaI

    Szomorú,
    hogy a Maros városra rávezetése megtörtént.

    Nagyon aggasztó,
    hogy még mindig csak az alu korlátig jutott a védekezés. Megvárják, hogy a Tisza elmossa Szegedet.”
  • 26. ifj. Nagy Gábor 2013. május 16. 22:53
    „9. peet6
    "Majd jön a "szeretett folyó" és elmossa az egész mobil partfalat..."

    Persze - ha 1970 után lett volna délmagyar.hu, az akkori kommentelők szerint már a mostani, a jelenlegi kommentelők által istenített parfalat is égbekiáltó vétek lett volna megcsinálni... a kommentelők ilyenek, mindennek az ellenkezőjét szeretnék. :-)))))”
  • 25. GondaIstván 2013. május 16. 22:10
    „20. SP: "El kell vezetni a Marost is"
    Teljesen igazad van. De sajnos hajdanán is éppoly korruptak voltak a városatyák, mint most. Annak idején a vasúttársaság vette meg őket kilóra, hogy a Maros ne a város alatt, hanem fölötte ömöljön a Tiszába. Így ugyanis Szegednél csak a Tisza fölé kellett vasúti hidat építeni, a Maros fölé nem. És a városatyák nem gondoltak az utódaikra, aláírták a város halálos ítéletét. Ki az az őrült, aki a városra ereszti egy folyó vizét?

    19. macusnéni: "Az alumínium mobil elemek mellé géppisztolyos őröket állítsanak"
    A mobil gátat csak akkor kell felszerelni, ha már harmadfokú a készültség. Akkor meg már le van zárva a gát, és 24 órában őrzik a vízügyesek és a rendőrök, katonák.

    A mobil gátnak van még egy előnye: Ha nem kell Szegeden, de kell mondjuk a Dunánál, akkor át lehet szállítani és felállítani.
    Azoknak mondom, akik nem bíznak benne: A németek nem hülyék. Nyilván pontosan kiszámoltak minden. Ha ők ezzel védik a városaikat, akkor nekünk is jó lesz. Láttam egy fotót, ahol Merkel sétált egy jó 2-3 m magas mobil gát mellett. Csak nem engedték volna oda, ha gagyi lenne.”
  • 24. maroy 2013. május 16. 21:14
    „Ha már Tisza és a partfal, mi történik majd az újszegedi oldallal? Egyre magasabbak lesznek a gátak?”
43 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

130 ezer forint alatt nincs jogosítvány

Számításaink szerint személyautóra minimum 130 ezer forint körüli összeget kell kicsengetni egy jogosítványért. Tovább olvasom