Délmagyar logó

2017. 12. 15. péntek - Valér 6°C | 13°C Még több cikk.

Mindennap öröm, mert élünk, és van testvérünk

Szeged - Féltestvérek és félvérek a Sarungi lányok. Veronica matematikatanár és afrikai édesapja családjával Tanzániában él, a nővére, Emőke Szegeden. Már szinte felnőttként találkoztak először, most 12 év után újra együtt lehettek „idehaza".
Csupa életöröm és rengeteg vibráló szín – vagyis Tingatinga, ha egy szóval akarjuk kifejezni. Ugyanez, az afrikai kitalálójáról elnevezett művészeti stílus jutott eszünkbe, amikor a két boldog Sarungi testvért megláttuk Szegeden, akik egyvégtében mosolyognak és átölelik egymást. Emőke és Veronica édesapja volt az első afrikai orvostanhallgató Szegeden, aki 13 évet élt itt. Emőke és a bátyja, Martin az első magyar feleségétől itt született. A válás után másodszor is megnősült, Afrikában, Veronica és Mária odakint született. Emőke 42 éves, két gyermek édesanyja, s nem esett messze az alma a fájától: pszichiáter lett, Szegeden él. Neki itt van itthon és Tanzánia az otthon. Veronica négy évvel fiatalabb, neki Afrika a hazája, hisz ott született. Szüleikkel magyarul beszélnek a kelet-afrikai országban. Tudtak is egymásról a Sarungi lányok, de 1987-ig nem találkoztak. Onnantól kezdve viszont, mondták, mintha mindig együtt lettek volna.

Emőke és Veronica szinte elválaszthatatlanok. Fotó: Segesvári Csaba
Emőke és Veronica szinte elválaszthatatlanok.
Fotó: Segesvári Csaba

Veronica kint érettségizett és a pesti egyetem programtervező matematika szakán diplomázott. A magyar fővárosban következett be élete nagy fordulata: 23-24 évesen megismerte a Teréz anya nővérei rendet. 26 évesen belépett, majd hazatérve Afrikában is a szegényeket szolgálta. – Nagyot nézett a családom, mert elhagytam őket és a hivatásomat – emlékszik vissza Veronica. – Nem volt konkrét pillanat, amikor Isten behívóját megkaptam. De folyamatosan mutatta az utat, hogy mit kell tennem, hogy követhessem. Ugyanígy azt éreztem 30 évesen, hogy el kell jönnöm a rendből, és azt is, hogy ne ragaszkodjak hozzá, hogy a magam módján szolgáljam Istent. Hazatértem Dar Es Salaamba, és most a jezsuita szeretetszolgálat gimnáziumában tanítok. Remélem, találok majd egy megfelelő lelki társat, akivel családot alapítok és gyerekeket nevelek.

A szeretetszolgálatnál minden hetedik év amolyan fizetés nélküli szabadság, hogy feltöltődjenek. Veronica ezt az időt kihasználva – 12 év után – újra eljött Magyarországra egy három hónapos matematikai továbbképzésre. Meglátogatta Szegeden Emőkét, és a piarista gimnázium Kis dolgokat nagy szeretettel című konferenciáján mesélt magáról és a munkájáról gyerekeknek-felnőtteknek. Elmondta, amit odahaza is megoszt a nagy nyomorban élő védenceivel: az a legnagyobb boldogság, hogy élünk. – És mert tudjuk, hogy van testvérünk – ölelte át húgát Emőke.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Telefonon kérdeztünk a jövőnkről

Szeged - Telefonon keresztül jósoltattunk magunknak több jövendőmondóval. A jóslatok - döbbenetünkre… Tovább olvasom