Délmagyar logó

2017. 04. 28. péntek - Valéria 14°C | 23°C Még több cikk.

Nem sokat hoz a szerzői jog

Szeged - Bárki szabadon felhasználhatja januártól Juhász Gyula és József Attila műveit, mert idén letelt haláluk után az a hetven esztendő, amíg az örökösök rendelkeztek a szerzői jogokkal – így őket illették a jogdíjak is.
A magyar törvények szerint az alkotók – írók, költők, zeneszerzők, képzőművészek – halála után hetven évig illetik meg az örökösöket a szerzői jogok, így a jogdíjak is. Elvileg eddig fizetni kellett volna például József Attila és Juhász Gyula műveinek minden közreadása után, jövő januártól viszont mindkét szegedi kötődésű költő szövegei bárki által szabadon és ingyenesen felhasználhatók. Így visszakerülhetnek az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett, interneten elérhető Magyar Elektronikus Könyvtárba (MEK) is József Attila versei – amelyeket két évvel ezelőtt azért kellett levenni, mert az örökösök megtiltották közzétételüket.

Az örökösök egyike, Makai Ádám, József Eta fia, azaz József Attila unokaöccse jól szituált londoni polgár, nem követelt pénzt, inkább erkölcsi aggályai voltak bizonyos publikációkkal szemben. Nem értett egyet a költő talán legvitatottabb írásművének, a Szabad ötletek jegyzékének mindenki által szabadon elérhető közzétételével – József Attila pszichoanalitikusa kérésére rögzítette az olykor vad és trágár asszociációkra épülő, megrázó vallomását. A szöveg egyébként a tiltás ellenére eddig is elérhető volt egy kanadai honlapról.
Az írók, költők örököseinek szerzői jogait gyakran megsértik Magyarországon: elfelejtik megfizetni a jogdíjat. Talán azért is ritkán hallani ezzel kapcsolatos botrányról, mert kicsi a piac, nincs szó igazán jelentős összegekről.

Thékes István: Mindig megegyezésre törekszem a felhasználókkal. Fotó: Karnok Csaba

Jövőre Juhász Gyula művei után sem kell már jogdíjat fizetni. December 31-éig azonban a költő legkisebb testvérének, Juhász Endrének két unokáját, Thékes Istvánt és testvérét, Thékes Lászlót illetik meg a szerzői jogok. – Mindig nagyon toleráns vagyok a felhasználókkal, megegyezésre törekszem, mert a legfontosabb szempont számomra az, hogy Juhász Gyula verseit minél többen megismerjék. Még akkor is, ha esetenként nem tudnak fizetni értük – mondta Thékes István, aki a Kassák-jogörököstől, az idén májusban elhunyt Csaplár Ferenctől, a Szegedről elszármazott irodalomtörténésztől kapott hasznos tanácsokat a kiadókkal vívott harchoz. Kivételként pozitív példát is említ: a szegedi Lazy Kiadó – amely friss karácsonyi könyvében, az Ezüstfenyőben is közöl két Juhász Gyula-költeményt – mindig példás korrektséggel kezeli a szerzői jogokat.

– Ha egy antológiában megjelentetik a férjem írásait, előtte általában engedélyt kérnek, de fizetni többnyire nem tudnak, csak egy-két tiszteletpéldányt küldenek. Ha rádióban vagy televízióban használják fel a műveit, akkor az Artisjus szerzői jogvédő irodán keresztül kapom meg a jogdíjat. Ennek az a szépséghibája, hogy évente csak egyszer számolnak el, és tíz százalékot levonnak – osztotta meg velünk tapasztalatait a közelmúlt legnevesebb szegedi költőjének, az 1995-ben elhunyt Baka Istvánnak az özvegye. Baka Tünde szerint a szerzői jogdíj olyan jelentéktelen, mintha nem is lenne. Az is előfordult, hogy egy-egy folyóirat engedély és jogdíj megfizetése nélkül közölt Baka-verseket. A legmeglepőbb mégis az volt, amikor a karácsonyi vásáron drága merített papírra nyomtatva árulták az egyik ismert Baka-költeményt, Háry János bordalát – persze a jogdíjtulajdonos megkérdezése nélkül.

Bartókra még várni kell. Bartók Béla 1945. szeptember 26-án hunyt el, így csak 2016 januárjában szűnik meg műveinek szerzői jogi védettsége. Hagyatéka sokáig fizikailag is kettészakítva, részint Amerikában, részint Magyarországon volt fellelhető. A hidegháború idején a jogdíjakkal kapcsolatos ügyek rendezése is problematikus volt. Néhány főműve rendkívül népszerűvé vált világszerte, így tízmilliós bevételek keletkeztek a kottakiadásból, a koncertekből és a hanglemezfelvételekből származó jogdíjakból. A komponista idősebbik fia, ifj. Bartók Béla Magyarországon élt, özvegye, Pásztory Ditta is hazajött Amerikából, fiatalabbik fia, Bartók Péter viszont ma is az Egyesült Államokban él. Amikor vita keletkezett abból, kié a befolyt pénz, még a Magyar Nemzeti Bank is állást foglalt a kérdésben. Bartókkal kapcsolatban az elmúlt évek talán legnagyobb sajtóvisszhangot kiváltó eseménye volt: a magyarországi jogok örökösének nem tetszett, ezért 2005-ben megtiltotta, hogy a bemutató után is játsszák Alföldi Róbert rendezésében a Miskolci Bartók+ Operafesztiválra készült Kékszakállú-produkciót.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A fényképezés magyar klasszikusai a REÖK-ben

Szeged - Öt világhírű magyar származású fotográfus – Brassai, Robert Capa, André Kertész,… Tovább olvasom