Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

˝Nőként kegyetlen felnőni ehhez a szerephez˝

Szeged - Komposztált humán erőforrás. Lehet találgatni, hogy mi ez - öntött ki egy üvegből valami feketét Magyar Roland annak a fórumnak a kezdetén, amelyet a szegedi LMP szervezett a fenntartható életmódról.

Az előadók saját tapasztalataikról beszéltek. A program címét - fenntartható életmód - egyébként Magyar Roland kifogásolta, szerinte valami vagy fenntartott, vagy nem, nincsenek fokozatok, az igeképző pedig azt a téves képzetet kelti, hogy vannak. Nem ez volt az egyetlen vita a több órás beszélgetésen.

A rendezvényen háromféle életmódot ismertünk meg, a baksi, pusztaszeri és tápéi tanyán élő családok az önfenntartás különböző szintjeit valósították meg. Hangsúlyozták: a remete élet nem cél, a közösség szerepe a munkamegosztás miatt jelentős. Lenne. Ennek egyelőre az elején tartanak.

- Az önellátásnak több szintje van, az ember előállíthatja az ételét, ruháját, és a közlekedésben is függetlenítheti magát – mondta Nagy Tamás, aki családjával Pusztaszer mellett él. A Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őreként dolgozik, de szerinte hamarosan „a munkahelyét is el kell engedni, mert az is függőség". Úgy gondolja, hogy a függetlenedési folyamat végén pénzre sem lesz szükség.

A család 2003-ban költözött tanyára, mára a saját élelmiszer-szükségletük felét maguk termelik, a többit igyekeznek cserével beszerezni. Tartanak rackát, kecskét, baromfit, vannak lovaik. Növényekből a tájfajtát preferálják. A földművelést gépi erő nélkül, ekével, boronával tervezik megvalósítani. Autójuk még van, de nem akarják sokáig megtartani. A család a SZÖSZ (Szeri Ökotanyák Szövetsége) tagja. Egyelőre 6-8 háztartás tartozik a szövetséghez, mindannyian vegyszermentes biogazdálkodást folytatnak és a „természettel egyensúlyban élnek". Egymás között cserélnek, kalákában (is) dolgoznak.

Paulovics Péter szeretné ha a kunyhóban nem lenne gyári dolog. Fotó: DM/DV
Paulovics Péter szeretné, ha a kunyhójában nem lenne gyári dolog.
Fotó: DM/DV

- Száz férfiből lehet, hogy 50 vállalná ezt, de 100 nőből csak egy-kettő. Ehhez a szerephez kegyetlen dolog felnőni. Ezért mi, nők vagyunk a kulcs, mert mi ragaszkodunk a biztonsághoz és a kényelemhez. De nehogy azt higgyük, hogy a gyereket biztonságban lehet felnevelni a városban – mondta Tamás felesége, Kriszta. Meggyőződése, hogy a jelenlegi iskolarendszer nem jó, ezért szívesebben járatnák a lányukat egy tanyai iskolába, ahol „egyensúlyban van az elméleti és gyakorlati tudás". Szeretnének egy ilyen intézményt létrehozni. Kriszta hozzátette: a diplomáinak csak akkor veszi hasznát, amikor fénymásolják azokat a munkaügyi központban.

Magyar Roland és amerikai származású felesége ennél is jobban elszigeteli magát: két és fél hónapos babájuk otthon született mindenféle orvosi felügyelet vagy bába nélkül, és a szülők a védőoltásokat sem hajlandók beadatni a csecsemőnek.

- És még szabadlábon? - kérdezte Rolandtól Paulovics Péter, szintén meghívott előadó.
- Protestáljuk a rendszert, ami zsarolásszerű akadályokat állít – válaszolt Roland. (A Délmagyarország is beszámolt arról a nagymágocsi anyáról, aki három gyerekét nem engedte beoltatni, ezért hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték kiskorú veszélyeztetése miatt.)

A Magyar család egyébként gyapjúfeldolgozással foglalkozik. Kisbabájuk indiai biopamut pelenkát visel, a gyerek játéka angóranyúl szőrével kitömött biopamut nyuszi. Mosáshoz gémeskútból húzzák a vizet, amiből „minden teknőnyit racionálisan használnak fel".

Az egészségügy témában radikális Roland másban engedékeny: szerinte például a városoknak is van létjogosultságuk, de a városi életet is lehet a mostaninál jobban élni. Az autókat pedig nem kell letenni, csak másképp használni.

Paulovics Péter erre úgy reagált: ez vállalhatatlan kompromisszum.
- Ha a tanyai életet választod, nincs szükség autóra, csak irritálni fog. Mesés dolog lóval közlekedni. És hova mennél kocsival? A városba úgysem akarsz bemenni – fogalmazott.

Családi szinten nem működik az önfenntartás. Közösségben gondolkodnak. Illusztráció: http://www.diverziti.hu/3060/az-okofalvak/
Családi szinten nem működik az önfenntartás. Közösségben gondolkodnak.
Illusztráció: http://www.diverziti.hu/3060/az-okofalvak/


Pétert 2010-ben már meglátogattuk tápéi tanyáján, az erről szóló riport itt olvasható. A férfi most is kiemelte: kísérletnek tekinti életmódját, kíváncsi, hogy „meddig lehet feszíteni a húrt", mennyire függetlenedhet infrastruktúrától, pénztől.

- Korábban környezetvédő voltam, de az sziszifuszi harc, széllel szembeni vizeletürítés. Nincs annyi időnk. A hagyományos tudást kell újra megszereznünk – fogalmazott a biológus.

A beszélgetés házigazdájaként Bozsóné Margóczi Katalin, az SZTE egyetemi docense azt kérdezte, mit ad az általuk választott életmód, mi az, ami miatt megéri a lemondás. Roland szerint egészséget, Tamás szerint magát az életet kapják. Úgy fogalmazott: manapság a tájban élő ember a leginkább kihalóban lévő faj. Péter szerint a természettől csak puszta kézzel lehet elvenni, „árammal, atommal nem."

A beszélgetés során egyébként az is kiderült, mi a komposztált humán erőforrás: a házaspár komposztált ürüléke. A felhasznált szakirodalom szerint három év után lehet használni, akkorra minden patogén elem kipusztul – közölte Roland, és hozzátette: a zöldségeskertet fogják táplálni vele.

Olvasóink írták

43 hozzászólás
  • 43. AgiP 2011. március 22. 12:26
    „Nyilvan a noknek nehezebb, mert minden rajuk harul! Noknek mindig is nehezebb az elete, a tanyan is ugy volt, nem a kenyelmunket szeretjuk, hanem azt, hogy van mosogep, kesz etel, mert amellett, hogy foallasban dolgoznunk kell nem nagyon jut idonk masra, ha a gyerekekre is nenkunk kell fozni mosni takaritani lecket csinalni veluk a foallasu munka utan. Csak ezt a soviniszta ferfiak nem ismerik el! Konnyu a noket mindig lehuzni, szeretnem tudni azok kozul akik ebben a cikkben is megtalaljak a lehetoseget arra, hogy a noket szapuljak, hanyan segitenek a feleseguknek, aki foallasban dolgozik! Ha segitenek, akkor nagyon jo. HA nem akkor meg fogjak be legyenek szivesek! A hagyomanyos elet a nok elnyomasara alapult, a szules utan nem volt pihi, ejjel nappal szoptatni kell a babat, ami sok ebergiat vesz el, de a noknek nem volt ideje pihenni, mert fejni kellett a tehenet, ellatni az allatokat, betakaritas idejen osszegyujteni a szenat, fozni, mosni, takaritani, ruhat javitani amig a ferjuk munka utan beult kricsmibe! A nok mindig is tobbet dolgoztak, mint a ferfiak es a tanya vilagban szexulaisan es emocionalisan kizsakmanyoltak oket! Ez a realitas, ugarische virtshaft, ferfi sovinizmus a kobon! Majd ha minden 50-50 lesz, akkor azt gondolom tobb no vagyik majd erre az eco idillre!”
  • 42. bambinaXX 2011. március 22. 12:11
    „39! dodoni - te kommunában élsz?? :)”
  • 41. őrgróf 2011. március 22. 09:36
    „mattil , nagyjából igazad van. De: akkor szinte verekedtek az emberek azért, hogy ki kaszálhassa le az út két oldalát, hány métert kapjon kaszálásra a gáton, stb. És ma? A kutyának sem kell, csak veszendőbe megy az, ami takarmány is lehetne...Azért ha magad termeled meg a kukoricát, nem érdekes, hogy mennyi az ára, neked annyiban van, és etetheted a jószággal...de az tény: a paraszti élet - amit sok okostojás politikusunk "farmer"-nek mond, pedig soha nem lesz az, hál´Istennek! - igen nehéz.
    Az oltások föl nem vétele nem "kiskorú veszélyeztetés" címén kell(ene) büntetni, ( mert itt nem a saját gyerekeinek veszélyeztetéséről volna szó! ) hanem emberiség veszélyeztetése címén, mert a velük érintkezőkre nézve veszélyes.
    ( Gondolom ezt bármelyik orvos tudja: ha egy ilyen oltatlan személy közösségbe kerül, az ott BIZTOSAN megbetegszik, és - bár esetleg erős szervezete miatt - nem lesz komoly betegsége, benne fölerősödnek a baktériumok, vírusok olyan szintre, hogy áttörik az oltással elért védelmi szintet, és súlyosan megbetegítik az oltott személyeket.)”
  • 40. sagan 2011. március 21. 23:49
    „Az érintett kérdéskört nem lehet fehér-feketére leegyszerűsíteni. Ebben sincs abszolút igazság mint sok más dologban. Példákat látunk,amiket nem kell elfogadnunk,de lehet belőle tanulni és saját életünkbe beépíteni,amit hasznosnak vélünk belőle.
    A Paulovics Péterről készített fénykép többet ér minden szónál.”
  • 39. dodoni 2011. március 21. 21:48
    „"- Száz férfiből lehet, hogy 50 vállalná ezt, de 100 nőből csak egy-kettő."

    Ha százból ötven férfi kivonul a tanyákra, a maradék ötven is követni fogja őket, mert istrángra szarnak attól a sok feladattól, amit a nők ukázban ki tudnak adni, s ami rájuk marad, ha a fele férfi távozik. S a nőknek, hogy továbbra is parancsolgatni tudjanak, nem lesz más választásuk, mint a férfiak után menni.”
  • 38. deszkás 2011. március 21. 21:38
    „Jav. Az utolsó kettőt felcseréltem.”
  • 37. deszkás 2011. március 21. 21:36
    „MATTIL! Igazad van. Takarmányárak.:zárójelben a tavalyi és lehet eltérés mint a benzinkutak árában NAPRAFORGÓ-12 500 (6 000) ZAB-4 000 (9 500) KUKORICA-3 500 (8 000)”
  • 36. Juzek 2011. március 21. 18:29
    „Ki kell próbálni!
    Dolgoztál- nem keveset- és a betakarítást nem te végzed, mert a felzárkóztatási program védettjei jobban tudják mi mikor érik mint jó magam.
    Ha véded-bármi áron ami a tiéd- akkor pedig, ha nem arányos a védelmi eszköz az elkövetéssel, akkor te mész a sittre!
    Majd, ha úgy mint az USA-ban aki kérés nélkül háborgatja a birtokod megnézheti magát, talán akkor megéri zöldséget gyümölcsöt termelni. De addig.....?”
  • 35. mattil 2011. március 21. 17:10
    „Falun nőttem fel, parasztgyerekként. Most városban lakom és nem sírom vissza a régi életmódot. Az okés, hogy van saját zöldséged, gyümölcsöd, de persze az se csak úgy magától van, hanem rengeteget kell melózni vele. Állatokat tartani egyáltalán nem olcsó mulatság. Akik itt romantikázgatva hozzászólnak nézték már meg egyszer is a takarmányárakat? Kaszáltak heteken keresztül hajnaltól délig, majd kora estétől éjjelig (napközben ugyanis a nagy melegtől nem lehet) azért hogy legyen elég széna télire soha nem lett elég egyébként akármennyit melóztunk emlékszem jól), vagy csak a fűnyírót tologatják amikor már hisztizik az asszony?
    De ezen túl próbált már valaki tanyáról bejárni a városba dolgozni? Esőben, sárban, hóban, fagyban gyalogolni a buszmegállóig hajnalban, majd este haza? Próbálta már milyen innen a gyereket iskolába járatni?
    A mai világban kocsi nélkül lehetetlenség vidéken élni. Annak fenntartására meg annyi elmegy, hogy nem éri meg a küszködést. Régen, amikor még átvették elfogadható áron a malacot, tejet, termelt zöldséget, gyümölcsöt talán. Ma meg már át sem veszik, vagy ha átveszik nem fizetik ki. Akkor meg mi értelme?
    Egész egyszerűen nem lett volna szabad hagyni annak idején, hogy szétverjék a világelső magyar mezőgazdaságot, a téeszeket, állami gazdaságokat stb. és akkor most a vidéken élőknek is lenne munkájuk megélhetőségük és nem arról szólnának a hírek, hogy a vidéki élet a nélkülözéssel, a huszonezres jövedelempótlóról és egyéb hasonlókról szól.
    Amikor pedig egyes agyament politikusok akik max virágföldet láttak életükben, ma is egyéni gazdálkodásról, meg virágzó tanyagazdálkodásról és egyebekről vizionálnak álomképeket(amiről 20 év alatt teljességgel bebizonyosodott, hogy zsákutca) akkor nagyon mérges szoktam lenni..”
  • 34. dodoni 2011. március 21. 16:38
    „Úgy látszik, hogy az ember, pontosabban az emberiség a végletek között ingázik ide-oda. Vagy a civilizáció áldásai, de akkor abból minden, nem törődve azzal, hogy közben kiirtja magát is (csökkenő születésszám, majd fogyás) és a környezetet is elpusztítja. Vagy vissza a barlangkorig.

    Nem lehetne végre megállni valahol középen és nem adni fel a civilizáció vívmányaiból se mindent, se totál lepusztítani a világot és magunkat?”
  • 33. Buvana 2011. március 21. 16:24
    „Így van ez nem egy ördögtől való dolog és nem is LMP-s találmány. Ekovilidzs... hagyjuk. Ki kell költözni szépen a külvárosba, kiskertekbe vagy falura és menni fog az mindenkinek, ahogy apáink és nagyapáink is tették.és akkor még Qtyád is lehet :)”
  • 32. piccola 2011. március 21. 16:12
    „felidegesít, amikor valaki azzal kérkedik, hogy nem oltatja be a gyerekét, ha már ennyire ostoba, legalább ne mondja el”
  • 31. qutya 2011. március 21. 16:02
    „Főzd ki a lekvárt, süsd meg a kenyeret, rakd el a savanyúságot, befőttet, füstöld fel a húst és önmagad meszeld, vagy fed ki az épületeket. Ez a tanyasi élet.”
  • 30. qutya 2011. március 21. 15:49
    „No, aki azt mondja, hogy jobb a tanyasi életmód, mint a városi, akkor próbálja ki. Termeljen meg mindent a konyhakertben, lássa el hússal a családot./magyarul tartson jószágot. Min. tehenet, disznót, tyúkot/ Járassa a gyereket az isten háta mögül iskolába. /egy külterületi iskola sosem tudja azt a színvonalat nyújtani, amit egy városi./
    Ha ez vár szegény gyerekre, akkor ő a tüzet már kővel csiholja. Természetesen a tanyán a gyerekek is jobban be vannak fogva a munkába. Ez mind nagyon szép, de akkor ez a gyerek is leragad. Orvosi ellátás?
    Ha a kaját nem te termeled meg magadnak, akkor az nem tanyasi életmód, hanem víkendezés.”
  • 29. dodoni 2011. március 21. 14:25
    „Ebben a felállásban már érték lesz a gyerek. Kelleni fog az erejük, segítségük, közreműködésük. Hasznosnak fogják magukat is érezni, néhány éves koruktól kezdve.”
  • 28. északmagyar 2011. március 21. 14:01
    „A piroska málnaszörp, az old spice ami a fürdőszobájában van, nomeg a farmerja és a tartósított befőttjei között, mi az ami nem gyári?”
  • 27. egybek 2011. március 21. 13:21
    „Elnézve a biokonyhát, én sírnék reggeltől-estig, csak hogy magam állítsam elő a sót is!:-(((”
  • 26. niemand 2011. március 21. 12:47
    „Mindenki éljen ott, ahol szeretne! Nekem tetszik az ötlet, a szülők pedig tudják biztosan, mit és miért tesznek. Szorítok az ott élőknek, hogy sikerüljön minden úgy, ahogy eltervezték.”
  • 25. gretzki 2011. március 21. 12:41
    „17. szalamitolvaj 2011.03.21. 11:27

    Látom neked is "lézerjani-szindrómád" van.....”
  • 24. gyukolac 2011. március 21. 12:38
    „Korábban falusiként és most városiként nekem is szimpatikus történet egy tanyán élni, azonban nem mellőzném a modern eszközöket.
    Szivesen tartanék állatot is, azt is meg lehet oldani automatizált etetővel, itatóval, még vezetéseks villany se kellene hozzá, napelemmel működne, mint manapság a vadidatók kútjai.
    A növények (konyhakert) locsolását is teljesen meg lehet oldani erre alapozva.
    Én pl szeretek utazni, új dolgokat látni, ezért oldanám így meg.
    Arra szerintem már csak egy-két ilyen fanatikus kényszeríti magát, hogy vért ízzadva termelje meg a napi betevőt. De ha neki ez orgazmust jelent, hát hajrá!!!”
43 hozzászólás
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Graffitikörkép: a fal adja a másikat

A rendőrök szerint kevesebb az összefirkált fal Szegeden, amióta négy graffitifalat állítottak fel a panelházas városrészekben. Tovább olvasom