Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 7°C Még több cikk.

Osztatlan, kétszakos, szimmetrikus legyen

Szeged - A felsőoktatási törvény módosításával visszahozzák az osztatlan és 2 szakos képzést, esetleg önálló szervezeti egység irányításával. A kormány közterhektől mentes felsőoktatási ösztöndíjakat alapítana, így ösztönözné az elnéptelenedő szakokra jelentkezést. A koncepcióról 3 szegedi szakembert kérdeztünk.
– Különböző modelljei alakultak ki az úgynevezett „bolognai tanárképzésnek" az ezzel is foglalkozó nagy hazai felsőoktatási intézményekben. Akadt, ahol külön kar, máshol külön intézet jött létre erre a célra. Ma már tudjuk – és ezt erősítette meg a hat nagy magyarországi egyetem bölcsész dékánjainak november eleji szegedi tapasztalatcseréje is – egyik változat sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Komoly „rendszerhiba" alakult ki – emlékeztetett Csernus Sándor, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) bölcsészkari dékánja. – Az új felsőoktatási törvény tervezete az osztatlan képzés mellett tette le voksát, amit a jelenleginél én is sokkal jobb megoldásnak tartok.

Kulcs: vonzóvá tenni a pályát
– Osztatlan és kétciklusú képzésben egyaránt lehetne jó a pedagógusképzés. Komoly erőfeszítésre van azonban szükség a minőség javításához – hangsúlyozta Csapó Benő. Az SZTE pedagógiai tanszékét vezető professzor szerint a legfelkészültebb jelentkezőket kellene a pedagóguspályára vonzani, mert másképp nem működik a közoktatás. – Ha azt várjuk, hogy a tehetséges fiatalok 18 évesen tanárnak jelentkezzenek, ahhoz komoly motiváció kell. Ezért meg kell változtatni a tanárok anyagi megbecsülését, a pálya társadalmi presztízsét is.

Szegeden – néha már elfelejtettük az eddigi nagy vitákban – döntően két intézményben, három képzőhelyen, vagyis karon volt tanárképzés: a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán alapfokú oktatásra és a JATE Természettudományi és Bölcsészettudományi Karán a középfokú oktatásra, ami a mai mester szintnek felel meg. A mai rendszer szerint a tanári mesterképzés felelőssége a BTK-ra hárul. A mostani törvénytervezet vitájában valamennyi valorizálható tapasztalat és érték megtartásával célszerű számolni. A vita pedig – valószínűleg e kérdésben is – meglehetősen éles lesz. Ami nem baj, csak valóban alkotó is legyen.

– „Visszaalakítás" ez, nem a tanárképzés reformja – fogalmazott Galambos Gábor, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja, aki többször is nyilatkozta már, nem ért egyet a létrejött rendszerrel. – Meggyőződésem, hogy az osztatlan, kétszakos, szimmetrikus – két egyforma súlyú szak tanítására felkészítő – képzésnek nincs versenyképes alternatívája. Végre eljutottunk oda, hogy alkalmassági vizsgán eshetnek át a tanár szakra jelentkezők, és hangsúlyt kap a módszertan. Ha az egységes tanárképzést meg akarjuk tartani, szükség lesz a szakirányos oktatás biztosítására. Egy ilyen képzésben megválasztható lenne a tanári munka iskolai szintje. Ám a tanárképzés rendszerének változtatása csak „tüneti" kezelés. Fontos lenne, hogy a közoktatás világos elvárásokat fogalmazzon meg a képzéssel szemben.

Ez a munkaerő-piaci lépés nem kerülhető meg, ennek hiányában a felsőoktatás csak ötletelni tud, és néhány év múlva ismét „reformok" előtt állunk majd. A tanárképzés stratégiai ügy, eredménye nemzedékek sorsára hat ki, és ezt a – visszakapott – lehetőséget nem szalaszthatjuk el Szegeden sem.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az irány marad, a stílus azonban változik

Simicz Józsefet 16 év polgármesterkedés után váltotta Deszk élén Király László. Tovább olvasom