Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Pálinkás József: a németek is támogatják az ELI kihasználását

A német szövetségi kormány támogatja a szegedi ELI lézerközpont kapacitásainak hasznosítására szervezett nemzetközi konzorcium létrehozását - jelentette be kedden Berlinben Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.
A német szövetségi kormány  támogatja a szegedi ELI lézerközpont kapacitásainak hasznosítására  szervezett nemzetközi konzorcium létrehozását - jelentette be  kedden Berlinben Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési  és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke.    

Az akadémikus a német szövetségi oktatási és kutatási  minisztérium tudományos ügyekért felelős államtitkárával, Georg  Schüttével folytatott tárgyalása után a közmédiának adott  nyilatkozatában kiemelte, hogy az úgynevezett Európai Kutatási  Infrastruktúra Konzorcium (ERIC) megszervezésében nagyon fontos a  szövetségi szintű német támogatás.  

Ha sikerül létrehozni az európai intézménynek számító  konzorciumot, akkor a szegedi lézerközpont sokkal vonzóbb lehet,  mintha csak magyar intézmény lenne - mondta az NKFIH elnöke,  rámutatva, hogy a lézerekkel kapcsolatos európai kutatásokban  kiemelkedő, 20 százalékos Németország részaránya.  

Pálinkás József hozzátette: ha Németország mellett  Franciaországot és Nagy-Britanniát is sikerül megnyerni a  kezdeményezésnek, akkor a többi országgal is meg lehet majd  állapodni abban, hogy milyen feltételekkel vesznek részt a  kutatóközpont munkájában, kapacitásai hasznosításában.   

Mint mondta, a közelmúltban a francia és a brit kormány  képviselőivel is folytatott tárgyalásokat, pénteken pedig a cseh és  a román kutatási miniszterrel - a Csehországban és Romániában épülő  lézerkutatási infrastruktúrákért felelős kormánytagokkal - egyeztet  arról, hogy milyen legyen a három országot összefogó kutatási  infrastruktúra igazgatási szerkezete. Ha ebben is sikerül  eredményre jutni, akkor a következő lépés a konzorcium jogi  megalapítása lesz.  

Pálinkás József kiemelte: a német kormány abban is segít, hogy  minél több német tudományos intézet bekapcsolódjon a szegedi  lézerközpont és a konzorcium munkájába, de az is nagyon fontos,  hogy olyan intézmény alakuljon ki, amelyet a német partnerek a  magukénak éreznek, hiszen a tudomány "Németországban sem  vezényszóra működik".  

A német partnerek "akkor jönnek Szegedre, ha ott olyan  berendezés működik, amely vonzó számukra, és az intézményt úgy  igazgatják, hogy könnyen hozzáférnek a berendezéshez" - mondta az  NKFIH elnöke, aki ezért Berlinben megbeszélést folytatott a mintegy  tízezer németországi kutatót összefogó Helmholtz Társaság - a  legnagyobb állami finanszírozással rendelkező német kutatóhálózat -  elnökével, Otmar Wiestlerrel és az optikai kutatásokkal foglalkozó  Max Born Intézet vezetőjével, Marc Vrakkinggel.  

Ők is arról számoltak be, hogy jelentős az érdeklődés német  részről, ugyanakkor "van még feladat Magyarországon", biztosítani  kell, hogy a szegedi berendezés és annak igazgatása, menedzsmentje  is teljesíti az elvárt követelményeket - mondta Pálinkás József.  

Kiemelte, hogy a magyar-német tudományos együttműködésnek  nemcsak évszázados múltja van, hanem ma is igen szoros, és a  2004-es EU-csatlakozás révén egész új dimenzióba került. Ezt jelzi  többek között az a magyar részről nagyon sikeres EU-s program,  amelyben a huszonnyolc tagállamban összesen tíz, úgynevezett  tudományos kiválósági központot választottak ki, köztük két  magyarországi intézményt. Mindkettőnek német partnere van: a Magyar  Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási  Kutatóintézetének (SZTAKI) a Fraunhofer Intézet, a MTA Szegedi  Biológiai Kutatóközpontja (SZBK), a Szegedi Tudományegyetem, a  Debreceni Egyetem és a budapesti Semmelweis Egyetem konzorciumának  pedig a heidelbergi központú Európai Molekuláris Biológiai  Laboratórium.  

Ez is mutatja, hogy Magyarország tudományos kapcsolatai "talán  Németországgal a legerősebbek" - mondta Pálinkás József.  

Az akadémikus a felsőoktatás jövőjével kapcsolatban kiemelte,  hogy a holland felsőoktatási rendszerben nagyjából tíz évvel  ezelőtt csaknem teljes mértékben áttértek az angol nyelv  használatára, és ma messze a holland felsőoktatás a legsikeresebb.  Ezt jelzi, hogy egy főre vetítve 104 eurót szereztek meg az  elérhető európai uniós támogatásokból, míg Magyarország 14 eurónál  tart. Ezért a magyar felsőoktatási intézményeknek is képzéseik  jelentős részében el kell mozdulniuk az angol oktatási nyelv  használata felé, mert ezzel lehetnek még vonzóbbak a diákok számára  - vélte Pálinkás József.

A szegedi lézerközpont a 2014-2020-as európai uniós  költségvetési ciklusban közösségi forrásból megvalósuló ötödik  legnagyobb beruházás. A tervek szerint 2019-től üzemelhet teljes  kapacitással, és akkor kezdhetik meg működésüket az első  intézmények is a környezetében kialakítandó tudományos ipari  parkban.  

Az NKFIH korábban ismertetett elképzelései szerint az ELI-ERIC  létrejötte után a konzorcium tagjai tagdíjat fizetnek, amelyből a  berendezés működési költségeit fedezik. A konzorcium létrejötte  esetén a magyar hozzájárulás a működési költségekhez évi 2,4  milliárd forintra becsülhető. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Éjszaka permeteznek

Időjárástól függően aknázómolyok ellen permetezik a gesztenyefákat éjszakánként 22 és 5 óra között. Tovább olvasom