Délmagyar logó

2017. 01. 24. kedd - Timót -7°C | 2°C Még több cikk.

Papp-Csukáék pert nyertek a várossal szemben

Szeged - Szegeddel szemben Papp-Csuka Istvánnak és testvérének adott igazat az ítélőtábla: végre a nevükre kerülhet az az Ady téri ház és udvar, amely egy évszázada a családjuké. A város – egy 1952-ben elszúrt telekkönyvi bejegyzésre hivatkozva – tulajdont akart szerezni a portán és a házban.
Most már várható, hogy a szegedi egyetem tanulmányi és információs központjának bejáratával szemben lévő, Ady tér 6. alatti romos épületet hamarosan felújítják. Eddig ez azért nem történt meg, mert vitatott volt a ház tulajdonjoga. Az egyik gazda, Papp-Csuka István gépészmérnök tavaly júliusban mesélte el, hogy a portát 1900-ban vette meg dédnagyanyja. Ekkor a telek Vitéz utcai frontján, a 24. szám alatt állt egy lakóház, a dédimama azonban 1929-ben építtetett rá egy másikat, azt, amelynek most Ady tér 6. a címe. A porta a két nagy házzal a családé volt 1952-ig, amikor a Vitéz utcai épületet államosították, szolgalmi jogot alapítva hozzá. Ám amikor ezt a változást bejegyezték a telekkönyvbe, nem azt írták, hogy "lakóház, udvar", hanem azt: "lakóházak, udvar".

Tehát mintha mindkét épületet elvette volna az állam, holott a határozat szerint csak a Vitéz utcait. A család és a tanács se vette észre az elírást: a família tudomásul vette a Vitéz utcai épület elvételét, lakott tovább az Ady téri házuk egyik lakásában, a többit bérbe adták, ahogyan a tanács megmondta, fizették utána az adót. A Vitéz utcai házat 1982-ben elbontotta az IKV, hat garázs épült a helyén; 1991-ben pedig az egész portát – rajta a hat garázzsal – "beépítetlen területként" írták át városi tulajdonba. Csak 1996-ban derült ki, hogy valami nincs rendben; hogy Papp-Csukáék "papír szerint" nem is tulajdonosok a saját házukban, sőt házuk sincs. A városnál szóban elismerték: tévedés történt, kérték, intézkedjen a gazda. Utóbb kiderült, a tulajdonjogot csak bírósági úton lehet tisztázni, ezért 2006-ban Papp-Csuka István és testvére, Nagy Józsefné beadta keresetét. Azt kérték előbb, hogy a garázsok vonalában húzzanak kerítést, azon túl a városé, innen az övék. Szeged azonban osztatlan közös tulajdont szeretett volna, vagyis, hogy tulajdont szerezzen egy olyan házban is, amelyet pedig nem államosítottak 1952-ben. Erre Papp-Csukáék azt mondták, az egész portára kérik a tulajdonjoguk bejegyzését, hiszen az államosítás csak a Vitéz utcai épületre vonatkozott, az alatta lévő portára nem. Ezután már a város alkut ajánlott: azt a megosztást, amit előzőleg Papp-Csuka István javasolt... A per tétje nagy, hiszen a jó helyen lévő ingatlan a városi vagyonleltárban bejegyzett 12 millió forint többszörösét éri.

Papp-Csuka István és felesége az ingatlan előtt. Fotó: Frank Yvette
Papp-Csuka István és felesége az ingatlan előtt.
Fotó: Frank Yvette

Az első fokon eljáró bíróság végül a családnak adott igazat. Az ítélet értelmében a telek teljes egészében az övék, a hat garázstulajdonos ezután a területért nekik, nem a városnak fizet bérleti díjat. Szeged azonban fellebbezett. A Szegedi Ítélőtáblán a Szeghő Katalin bíró vezette háromfős tanács idén februárban úgy döntött, ingatlan-nyilvántartási szakvéleményt kér az ügyben, hogy megalapozottan dönthessen. A vélemény elkészült, a család ügyvédje, Maróti Edit azonban 9 oldalas beadványban – többek között egy 1903-as jogszabályra hivatkozva – indokolta igazukat, és az ítélőtábla az ő érvelését fogadta el.

Tavaly, a történet ismertetésekor megkerestük a várost képviselő IKV Zrt.-t, mert kíváncsiak voltunk a cég véleményére. Az akkori vezetőség ülésén olyan döntés született, hogy csak a jogerős ítélet után nyilatkoznak. Azóta vezetőváltás történt. Mostani kérdésünkre azt a választ kaptuk, hogy ez még az előző vezetés peres ügye volt, amit nem akarnak kommentálni. A család még nem lélegzett föl, hiszen – bár az ítélet jogerős – az alperes még megóvhatja a Legfelsőbb Bíróságon.

– Az a tanulság, hogy az igazságszolgáltatásban érdemes bízni, de ha az ember az igazát keresi, nagy feladatot vesz a vállára – mondja Papp-Csuka István. – Én az egyetemi könyvtárban utánajártam az összes akkor hatályos jogszabálynak, döntésnek. Menet közben kiderült az is, hogy az 1952-es hibát 1961-ben, majd 82-ben és 92-ben is észrevehették volna, de nem. Tanulság még – és békésebb történelmű országokban ez értelmetlen tanács, de itt helyénvaló –, hogy mindenkinek érdemes belenéznie az ingatlan-nyilvántartásba. Mert jó, ha az ember megbizonyosodik arról, tényleg az van-e beleírva, aminek lennie kell.

Olvasóink írták

  • 8. idir 2011. június 03. 18:19
    „Koszonet Bakos Andrasnak a valosagot feltaro,pontosan ertheto cikkeeert,amellyel a nyilvanossagot tajekoztatta.Papp-Csuka Istvan gepeszmernok ur eseteben,o egy olyan ertelmisegi aldozat,akitol nem jogerosen,nem torvenyesen a varosi tanacs es mindenkori jogutodja megtagadta az egyetemes emberi jogok gyakorlasat.Szeretnem roviden osszefoglalni a tortentek utani tanulsagot.
    Mivel a mernok ur nem jogasz,azert kellett jogi kepviselot fogadnia ugyeben. A jogi kepviseloje szerintem valamilyen okbol kifolyolag nem tajekoztatta ot az 1952-es allamositasokkal kapcsolatos akkori torvenyes eljarasokrol.1952-es evben hoztak meg azt a torvenyereju rendeletet,amely tisztan,ertelemszeruen tartalmazta azt,hogy az akkori kormany mit akart megvalositani.Abban a torvenyereju rendeletben a kormany kisajatitasokat rendelt el,pl arrol,hogy kinek hany szobas haza lehessen es arrol is,hogy bizonyos feltetelek kozott hany haza maradhasson. Az Alkotmany ertelmeben az allam csupan ugy szerezhet tulajdonjogot jogerosen,ha az altala kisajatitott ingatlanokat piaci ertekben kifizette.Ez lett volna az,amikor valamit allami tulajdonba vettek. Ez a koztudatban ugy szerpelt, hogy (kifizetes elleneben ) allamositottak. Ezzel az lett volna az allam celja,hogy az igy "allamositott"- megvasarolt hazakat hosszu tavu kis reszletfizetesre eladja azoknak,akiknek nem volt hazuk,a lakashiany egyhitese erdekeben.
    Volt azonban az allami tulajdonbavetelnek egy masik modja is. Eben az esetben az allamellenesenek minositett cselekmenyek kovetkezteben a legfelsobb birosag jogeros iteleteben mellekbunteteskent vagyonelkobzasos allami tulajdonbavetelt rendelt el.Nem hiszem,hogy a mernok ur csaladjaban voltak olyan allamellenesenek minositett,elozo rendszerben olyan beosztasban levok,melyet az akkori torvenyek felsoroltak allamellenesnek mint ,pl.a polgarmester, ,jegyzo,fotanacsos stb..(lasd korabeli magyar kozlony) vagy mas szemelyek,akik haborus bunosok voltak.Ezektol lehetett csak a legfelsobb birosag hatarozataval elkobozni a vagyonukat es igy allami tulajdoba venni fizetes nelkul. Minden egyeb esetben az allamnak ki kellett fizetnie az ingatlant a nemzeti bankon keresztul,csak azutan kerulhetett az ingatlan az allam tulajdonaba.
    Tehat,ha a fenti ket lehetseges feltetel egyike sem szerepel a tulajdoni lapon,mint hivatalos jogalap a tulajdoni valtozasra,akkor a telekkonyvi hatosag nem adhatott ki tulajdonatruhazasi utasitast az allam javara a foldhivatalnak .Amennyiben a foldhivatal megis onkenyesen atjegyezte az allam javara a tulajdonjogot,akkor a foldhivatal kotelessege azonnal visszallitani az eredeti allapotot a mernok urek javara.Termeszetesen az allam tartozik a mernok ureknak az allami alkalmazottak altal elkovetett karok ertekevel igy az allamnak kell gondoskodni a kifizeteserol is. A tanacsok es jogutodai tokeletesen tisztaban voltak azzal,hogy buncselekmenyt kovettek el es buncselekmenyt fedeznek bunreszeskent a mai napig. Ez is bizonyitek arra,hogy az allam jelenleg sem jogallam .Azok a hataskorrel rendelkezo allami jogaszok,akik a beosztasuk elvallalasakor nem ellenorzik le azt,hogy milyen jogutodi kotelezettseget vallalnak el,azok azert is bunosek,mert okirathamisitott adatokat,bejegyzeseket jogerosnek fogadnak el.
    Az 1947-es szerzodest alairo demokratikus nagyhatalmak felelossege az,hogy Magyarorszagnak a szerzodesben alairt kotelesseget ,melyek egeszeben tartalmazzak az emberi jogok betartasat(beleertve a tulajdojogot) betartassak.Ha az igazsagszolgaltatas a mai napig nem biztositja az emberek jogainak megadasat,a nagyhatalmakhoz kell beadni az ilyen iranyu kerelmet.Vonatkozik a tulajdonjogban esett karokra is. Szerintem a nagyhatalmak elott az orszaggyulesi kepviselok es az allamfo felelosek azert,ami az orszagban jogtalanul,jogalap nelkul,az emberi jogok nem megadasa miatt tortenik..
    Ezuton szeretnem megkerni Bakos urat az ujsagnal elerheto E-mail cimemre ,amennyiben a mernok ur beleegyezik,sziveskedjen mar megadni a mernok ur telefonszamat mert az en csaladom is ugyanilyen aldozatta valt,mint a mernok urek es szeretnem a tortenteket,a tapasztalatokat atbeszelni vele.”
  • 7. macs 2011. június 01. 09:04
    „Én még emlékszem egy perre, aminek tárgy az Erzsébet híd pesti hidfője volt. A telket, amin a hídfő van, elfelejtették államosítani, a tulajdonos pert indított. Nem tudom mi lett a vége.”
  • 6. AN 2011. május 31. 22:03
    „Mekkora hülyeségeket írtok!!!!!
    Tény, hogy az ingatlannyilvántartás szerint önkormányzati tulajdon volt. Az is tény, hogy ugyanakkor a "Tanács" adót szedett utána, mint magántulajdon után. De bérleti díjat nem kellett fizetniük.
    Az IKV meg azért indított pert, mert az önkormányzat erre utasította.
    Allwin, nálad valami fogalomzavar van. Ha IKV-s épületben laksz, akkor miért kellene felújítási alapot fizetned? A bérlők csak lakbért fizetnek. Ezt nem értem. A másik: nem hiszem, hogy az IKV hordatja a házatokba bogarakat. Valószínűleg a sok "tiszta" lakó miatt szaporodnak. Gondolom, nem azt várod, hogy a lakásokban is takarítson az IKV? Persze nem akarom védeni a céget, mert elég sok sara van, de azért.....”
  • 5. Grabowsky 2011. május 31. 13:32
    „A jogtalanul beszedett bérleti díjakat kamattal növelve egy össtegben kiutalni a jogos tulajdonosoknak!!!”
  • 4. allwin 2011. május 31. 11:36
    „Az IKV-t mikor dózerolják már el?

    Pénznyelő, aki semmit nem csinál. A lépcsőház retkes, a svábbogarak az "irtás" után egy héttel soha nem látott számban sütkéreznek a lépcsőkön, a vakolat omlik, de havi 3000 forintot fizet minden lakó a felújítási alapba, 20 éve.”
  • 3. Martynko 2011. május 31. 09:40
    „Kapjak vissza az IKV meg menjen a busba.”
  • 2. zoltanszabo 2011. május 31. 09:35
    „Pereltek 2006 óta. Hát a bíróság nem kapkodta el az ítéletet ! Bár ha azt nézzük ,hogy 1952 óta vitatott a tulajdon jog, akkor ez már nem is olyan nagy idő !”
  • 1. deszkás 2011. május 31. 09:15
    „Ahogy látom:erre a házra egy kanyit se költöttek fennállása óta.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Régi téglák az Árkád homlokzatán

Az épülő Árkád Szeged bevásárlóközpont Rigó utcai oldalán, az állványerdő alatt már jól látható, hogy a régi téglákat rakják fel a homlokzatra. Tovább olvasom