Délmagyar logó

2018. 06. 19. kedd - Gyárfás 18°C | 27°C Még több cikk.

Sára Sándor filmjeit betiltották a szocializmusban

Szeged - Elhallgatott témákról készítette filmjeit Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező és operatőr: fontosnak tartja feltérképezni a múltunk fehér foltjait. Dolgozott fiával is, aki követte a pályán. Hét évig volt a Duna Televízió elnöke, és úgy véli, a tévé tekintélyének nem tettek jót az előző vezető viselt dolgai. Nemrég a magyarság egységének erősítéséért kapott díjat Szabadkán: örülne, ha az országgyűlésben a határon túliak is rendelkeznének képviselettel.
– Mindig az elfojtott, tabunak nevezhető témák foglalkoztatták. Az édesapját a második világháború után többször internálták, mert korábban jegyzői hivatalt töltött be. Volt a témaválasztásokban családi indíttatás is?
– Családi nem volt, ebből az az igaz, hogy a dokumentumfilmjeimben a Cigányoktól kezdve mindig olyan témához fordultam, amiről nem illett, nem lehetett, nem volt ildomos beszélni vagy amiről nagyon keveset beszéltek. Nagyon fontos, hogy megismerjük a múltunkat: inkább a volt a mozgatóerő, hogy ezeket a fehér foltokat térképezzük föl. Gondolok itt a cigányokra, a tanyán élőkre, az egyedül élőkre, a Don-kanyarra...

Minket filmeseket – dokumentum- és játékfilmeseket egyaránt – arra biztattak, hogy ne kávéházi asztaloknál találjuk ki a filmjeinket. Fotó: Schmidt Andrea
Minket filmeseket – dokumentum- és játékfilmeseket egyaránt – arra biztattak, hogy ne kávéházi asztaloknál találjuk ki a filmjeinket. Fotó: Schmidt Andrea

– Hogy fogadták ezt az átkosnak nevezett korszakban? Minden filmjét betiltották hosszabb-rövidebb időre.
– Itt kettősség volt. Minket filmeseket – dokumentum- és játékfilmeseket egyaránt – arra biztattak, hogy ne kávéházi asztaloknál találjuk ki a filmjeinket, hanem menjünk ki a való életbe. Ha kimentünk, akkor viszont kitört a botrány... az ő fejükben másképp élt a valóság, mint ahogyan az
Korán eldőlt a sorsa
 
Sára Sándor Kossuth-díjas magyar filmrendező és operatőr 1933. november 28-án született Turán. Már a gimnáziumban elhatározta, hogy operatőr lesz. A Filmművészeti Főiskola évei alatt rengeteg fényképet készített elesett, utcán tengődő emberekről. 1956-ban a főiskolán tagja lett a forradalmi bizottságnak, a megtorlás idején a pálya szélére került. A 60-as években csatlakozott a Balázs Béla Filmstúdióhoz. Operatőrként legtöbbször Kósa Ferenc és Szabó István mellett dolgozott, első meghatározó saját rendezése, a Cigányok 1962-ben készült. Néhány dokumentumfilmje: Vízkereszt, Oda-vissza, Krónika, Sír az út előttem, Magyar nők a Gulágon. Első nagyjátékfilmjét 1968-ban rendezte Feldobott kő címmel, a forgatókönyvet Csoóri Sándorral közösen írta. További játékfilmjei: Holnap lesz fácán, Nyolcvan huszár, Tüske a köröm alatt, Könyörtelen idők, Vigyázók. Moór Mariannával kötött házasságából született Balázs nevű fia követte őt a pályán. Második feleségével, Szegedi Erikával közös gyermekük Juli.

valójában volt, mi pedig az utóbbit mutattuk meg. Vagy betiltottak filmeket, vagy próbálták faragni, kivágni a túl erős részeket, ez hol sikerült nekik, hol nem. Oda-vissza adok-kapok „játék" volt ez tulajdonképpen.

– A rendszerváltás után elkezdték feldolgozni a tabunak számító témákat, már lehetett ezekről beszélni. A dokumentumfilmesek, egyáltalán a filmesek helyzete mégsem tűnik rózsásnak. Miért?
– Most nagyon rosszul áll a filmkészítés helyzete. Bizonyos fokú túlköltekezés is történt a Mozgókép Közalapítványnál, az adósságokat törleszteni kellene. Áll, pang a filmgyártás, de remélem, előbb-utóbb megoldás születik, és újra tudnak dolgozni a rendezők, legalább olyan mértékig és iramban, mint annak előtte. Hiszen a magyar film rangos volt az elmúlt évtizedekben, és ha marad a pénztelenség, nyilvánvalóan visszaesés lesz. Dolgozni kell rajta, hogy újra beinduljon a filmkészítés.

– Operatőrként kezdte a pályáját, bizonyára alkalmazkodni kellett a rendezőkhöz. Volt ennek szerepe abban, hogy a saját elképzeléseit kezdte megrendezni?
– Olyan sokat nem kellett alkalmazkodnom a rendezőkhöz, mert – öndicséret nélkül – jó operatőrnek számítottam. Ajánlatok voltak, de ha a film nekem nem tetszett, akkor nem fogadtam el. Valamilyen ürüggyel, hogy ne sértsem meg azt, aki felkért, kibújtam a felkérés alól. Tizedannyit forgattam, mint más, menő operatőrök, de amit elvállaltam, az rangos lett és megmaradt.

Áll, pang a filmgyártás, de remélem, előbb-utóbb megoldás születik, és újra tudnak dolgozni a rendezők. Fotó: Schmidt Andrea
Áll, pang a filmgyártás, de remélem, előbb-utóbb megoldás születik, és újra tudnak dolgozni a rendezők. Fotó: Schmidt Andrea

– Mi volt az oka annak, hogy rendezni kezdett?
– Bizonyos témákról úgy gondoltam, ha én igazán jól ismerem, akkor nem kell közvetítő. Nem kell megbeszélnem egy rendezővel vagy operatőrrel, hogyan kellene csinálni, ha mind a két feladatot el tudom látni – ami különben iszonyú nehéz, de amíg az ember fiatal, sok mindent vállal. Két játékfilmemnél, a Feldobott kőnél, a Nyolcvan huszárnál és még egy-két filmnél én voltam az operatőr és a rendező is, vagy részben az operatőr. Elég nehezen adtam ki a kamerát a kezemből, mert engem a kamera inspirál. Ahogy belenéz az ember, és kimetsz négy vonallal valamit – akár egy fejet, akár egy tájat – a képből, az inspirációt is ad. Azért vállaltam fel az operatőri munkát is, mert ahelyett, hogy én elmagyaráznám, mit tartok fontosnak és hogyan, csak annyit kellett mondani: ide tegyétek a kamerát vagy innen tüntessétek el. Sokkal egyszerűbb volt, mint az egész képet elmagyarázni.

Sára Sándor köszöntése 77. születésnapján

– Fia szintén az operatőri pályát választotta, dolgoztak is együtt. Könnyebb vagy nehezebb volt Önhöz ennyire közel álló személlyel dolgozni?
Akik senkinek sem kellettek

A Don-kanyarban harcoló Második Magyar Hadsereg tragédiáját idézi fel a 25 részes Krónika című dokumentumfilm, illetve ennek kétrészes moziverziója, a Pergőtűz. A filmanyag hatvan interjút tartalmaz: az 1942 januárjától 1943 nyaráig lezajlott eseményekre, a Don-kanyarbeli összeomlásra emlékeznek közkatonák, volt vezérkari tisztek, volt munkaszolgálatosok, köztük Zelk Zoltán költő is. A második világháború alatt nem lehetett beszélni a doni tragédiáról, az államszocializmusban pedig a túlélők az egykori ellenséges hadsereg katonáinak számítottak, tehát ekkor sem beszélhettek sorsukról. Sára Sándor elmondta: letargikus állapotba kerültek a több száz órás anyag leforgatása során. A pártközponti megbízott (a cenzor) nem nézte meg előzetesen a 25 részes sorozatot. Így a televízióban levetíthettek öt részt, mire valaki felhívta a szovjet nagykövetséget: nézzenek már utána, milyen filmeket vetít a magyar televízió. A filmeket végül csak a szovjet hadsereg kivonulása után engedték teljes terjedelemben levetíteni.

– Neki volt nehezebb, mert én elég kemény voltam, nem mindig viselkedtem szépen. A filmforgatásnak is van egy üteme, el kell végezni a napi penzumot. Időnként láttam, hogy kínlódik. Ahelyett, hogy észrevétlenül segítettem volna, néha azt mondtam neki – nyilván okom is volt erre –: megcsináljam? Nem volt szép, de aztán megcsináltuk.

– A digitális technika mennyit változtatott a filmkészítésen?
– Gondolkodni ugyanúgy kell, vagy még jobban, de néha pazarlóan használják: kézbe veszik a kamerát és kaszálnak vele. Az nem jó, pontosan ki kell találni, hogy működjön a kamera. De egyébiránt sok előnye van, főleg dokumentumfilmeknél és abban, hogyan tudnak közel jutni az emberekhez. A Cigányoknál még ha egyszerre akartunk felvenni képet és hangot, egy nyolcvan kilós kamerát kellett cipelni. El lehet képzelni, ha betettünk egy ilyen kamerát segédoperatőröstül egy putriba, nem fért be senki más. Manapság pedig egy tenyérbe simuló kamerával mindent le lehet forgatni. Óriási különbség.

– Hamarosan megkapja a Duna Televízió Örökös tagságát. 1993-tól 2000-ig volt a televízió elnöke. Hogyan vélekedik a mai Duna Televízióról?
– Sokat romlott, de ez mindegyik televízióra igaz. Nem tett jót neki az utolsó elnök viselt dolgai, távozása sem. A hitelét sajnos nagyon rontotta, ezt vissza kell szerezni.

– Tervezik, hogy összevonják a köztévékkel...
– Össze fogják vonni bizonyos mértékben: a Magyar Televízió, Duna Televízió, a Magyar Rádió, a távirati iroda egy tulajdonosi testület felügyelete alatt, de külön-külön, önállóan fog működni. Bizonyos dolgokat összevonnak, tehát egy eseményre kimegy egy stáb, és szépen feldolgoz mindent. Akinek kell annak odaadja: ilyenfajta ésszerűsítésekben gondolkodnak, hogy ne legyenek párhuzamosságok, mert az mindig sok pénzbe kerül.

Elég nehezen adtam ki a kamerát a kezemből, mert engem a kamera inspirál. Fotó: Schmidt Andrea
Elég nehezen adtam ki a kamerát a kezemből, mert engem a kamera inspirál.
Fotó: Schmidt Andrea

– Nemrég kapott meg Szabadkán az Aracs Főnix-díjat a magyarság egységének erősítéséért. Mi az álláspontja a határon túli magyarok szavazati jogáról?
– Nagyon örültem – nem annyira a díjnak, bár nagyon szép –, hanem hogy szabadkaiak, vajdaságiak terjesztettek fel rá. Ami a szavazati jogot illeti, lehet, hogy a határon túli magyarságnak lesz bizonyos számú képviselője, és én ezt jónak tartom. Nyilván nem ugyanolyan feltételek mellett, és nem ugyanolyan jogon szavazhatnának, mint aki itt él, de nem kötnék a szavazást lakóhelyhez.

80 huszár - részlet

– Tervezi-e még, hogy forgat játékfilmet?
– Nem. Nincs pénz, és az ember öregszik is. A filmkészítés nagyon fárasztó dolog.

Olvasóink írták

  • 19. deszkás 2010. december 30. 11:01
    „ATLASZ! Miért gondolod hogy itt nem tájékozottak vannak? Olyan volt ő mint Dr Majzik Mátyás a Szegedi Börtön plébánosa.Összehasonlitásképp.”
  • 18. farkasjucus 2010. december 28. 13:05
    „Csatlakozom Atlaszhoz. Aki meg azt állítja, hogy Sára Sándor is a komcsik s....gét nyalta (A szocializmuson élt? Nem inkább a szocializmusban? Abban elég sokan éltek és próbáltak dolgozni, mégsem mindegyikük volt a rendszer s..ggnyalója), annak kéne kicsit tájékozódni a munkásságával kapcsolatban. De ez nem divat manapság kommentelés előtt sem, bár mindig az újságírókat vádolják tájékozatlansággal.”
  • 17. Atlasz 2010. december 27. 06:28
    „Egy hatalmas életmű, amelyet itt nagy arcú senkik megugatnak. Igazán vicces...”
  • 16. szatyi 2010. december 26. 22:13
    „"Minden filmjét betiltották hosszabb-rövidebb időre."

    Kedves Farkas Judit! Ezt így leírni - hazugság, legalább is az, hogy "minden"!”
  • 15. horvathi 2010. december 26. 20:01
    „<moderálva> Sára Sándor cipőjének a sarkáig sem értek fel!”
  • 14. flexsnake*** 2010. december 26. 17:48
    „mit csináltak? akkoriban volt ő neves :D
    egyébként meg csak egy mikulásutánzat.”
  • 13. történész 2010. december 26. 17:46
    „Ez a maki is szocializmuson élt,csak most sikk azt mondani,hogy ellenállt.Undorító ahogyan a köpönyeg forgatók tudják tagadni a híres múltat, és vannak barik akik el is hiszik.. Én mindennap körbe sz...tam a párt székházat...nem buktál le ?? nem hát mert nem vetettem le a nadrágomat”
  • 12. deszkás 2010. december 26. 13:39
    „Sára úr! Ön hazudik. Még élnek emberek akik cáfolják.Ön mindig tudta mikor kihez kell(érdemes) dörgölőzni!”
  • 11. horvathi 2010. december 26. 13:17
    „Sára Sándor filmjeit nemcsak a szocializmus éveiben tiltották be, egyes műveit utána swem játszák.

    Minden idők egyik legjobb magyar filmjét - A vád - (rendező: Sára Sándor) soha nem játszák a tévécsatornák. Az oka érthető, hiszen "csak" egy magyar család szovjetek általi kiirtásáról számol be és nem a holokausztról.”
  • 10. kajos 2010. december 26. 12:15
    „A cikk címe rossz...

    Sára Sándor egyes filmjeit betiltották...

    Kedvenc filmem - ahol operatőr volt - a Színdbád...

    Gondolom sokan szeretik..”
  • 9. Mignon 2010. december 26. 11:53
    „Na, ilyen sem volt meg...!
    Teljesen egyetertek a 7. dodo-val!

    (ez jo volt!)

    :))))))))”
  • 8. DélMagyarFan 2010. december 26. 11:22
    „7. ki mondta, h Sárát üldözték, te vadromán? Ez ilyen nácireflex lehet, h akinek betiltják a filmjét, azt már biztos h üldözik is... LOL.”
  • 7. dodó 2010. december 26. 11:09
    „Minél távolabb kerülünk az ún szocializmustól, annál többen jönnek rá, hogy üldözték őket.”
  • 6. szatyi 2010. december 26. 10:28
    „Kit érdekel ?”
  • 5. robinhood46 2010. december 26. 09:33
    „Kedves Cili80,
    tetszene írni egy rövid listát azokról a világhírű művekről, vagy filmekről, amelyeket 89 előtt nem láthattunk, vagy nem olvashattunk? Ez nem provokatív kérdés, csak szeretném tudni, hogy miről maradtam le akkor? Miért nem sugároznak napi 24 órában Csurkát, vagy Sára Sándort? Én 2 Csurka drámát láttam, kb 4-5 művét olvastam. Aki azt mondja, hogy Csurka jelentős író, az vagy nem olvasta a műveit, vagy nem tudja mi az irodalom! üdv. robin”
  • 4. Cili80 2010. december 26. 09:03
    „A komcsi időben, igenis nem játszhatták a filmjeit. Ahogy az előttem hozzászóló fogalmaz, úgy van.”
  • 3. Idontknow 2010. december 26. 08:31
    „...csak pontosan és szépen:
    a Krónika c. 25 részes tv-sorozatát és az ebből készült Pergőtűz c. dokfilmjét és könyvét betiltották, csak az oroszok kivonulása után engedték vetíteni. Vagy nem betiltották, csak nem vetítették és a könyv eltűnt a boltokból. Így jobbb?

    Egyáltalán nem baj, ha valaki nem tud pontosan valamit, csak nem kell határozott tényként állítani.”
  • 2. robinhood46 2010. december 26. 08:02
    „Kedves orthodox,
    így vagyok ezzel én is. Láttam és kedveltem sok Sára filmet. Szerintem nem kell hazudni ahhoz, hogy Sára S. jó filmes legyen. Természetesen nem csinált olyan filmeket, amik milliókat vonzottak volna a mozikba. ( Egy szót se hinnék abból, hogy az állam akadályozta volna a nézőket abban, hogy tömegesen menjenek a moziba. Sára kemény témákat feszegetett, ami azért annyi embert nem vonzott, mint egy rendező volna.) Sára életműve sunyi hazudozások nélkül is kiváló.
    Számomra a mai rendszer akkor lesz emberibb, és elfogadható ha készíteni tud olyan filmeket, mint: Keménykalap és krumpliorr, Tüskevár, vagy a régi gyerek filmek.
    A volt volt KB titkár, moszkvai nagykövet Szűrös Mátyás az mesélgette egy rádió adásban (Vasárnapi Újság), hogy Ő anno ülősztrájkot szervezett a moszkvai magyar követségen. Ez körülbelül, olyan lenne arányaiban, mintha Neil Amstrong azt mesélte volna, hogy gyalog ment a holdra. Mit fognak a Szűrös Mátyások mesélni a rendszerváltás előtti időkről, ha már nem lesznek tanuk, akik azért tudják, hogy mi is volt akkor.
    Ki fogja elmondani, hogy a régi rendszer utolsó húsz éve úgy kb. 30-40 % emberibb és jobb volt, mint a mai. üdv. Robin”
  • 1. orthodox 2010. december 26. 07:21
    „Nem tartom valószínűnek,hogy Sára Sándor filmjeit betiltották,már csak azért sem,mert anno láttam az alkotásait.Nemhiszem,hogy betiltott filmekért jutalmazták volna:
    # SZOT-díj (1963)
    # Balázs Béla-díj (1968)
    # Érdemes művész (1974)
    # Kossuth-díj (1978)
    # Március 15-i érem (1983)
    # Kiváló művész (1987)
    # Alföld-díj (1989)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tizenévesen írta első meséjét Marék Veronika

A bábok világa is elvarázsolta Marék Veronikát, aki végül a gyermekirodalom mellett döntött. Már tizenévesen írt meséket. Tovább olvasom