Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Szegedi költő a legek közt

A szegedi Lázár Bence András lett a legfiatalabb költő az év versei 2015 című antológiában, így a válogatás is az ő műveivel zárul. A költészet napján az alkotót arról kérdeztük, hogyan (nem) kapcsolódik az írás orvosi munkájához.
A szegedi Lázár Bence András ismét helyet kapott két, a Hideg és a Rózsák nyílnak a balkonon című művével Az év versei 2015 című antológiában. A kötet legfiatalabb szerzőjeként az ő műveivel zárul a válogatás. A 103 szerző munkáit szemléző gyűjteményben nem először lett ő a legfiatalabb, bár 25 évesen már inkább a véletlennek tulajdonítja kivételes helyzetét. – Minden publikáció fontos, mert visszajelzés egy alkotó számára arról, hogy talán jelentős, amit csinál. Így az antológiákban szerepelni állomás minden alkotó pályáján – vallja Bence, akinél a „pálya" kifejezés nem egyértelmű: amellett, hogy ír, rezidens az SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinikán.

Orvoslás és költészet

Lázár Bence András
Lázár Bence András
– 17 évesen publikáltam folyóiratban először, 2010-ben jelent meg A teraszról nézni végig című első kötetem (a második, a Rendszeres bonctan 2011-ben – a szerk.). Az írás és a reáltudományok kettőssége már régóta kísér. Már amikor az orvosi egyetemre jártam Szegeden, kérdés volt, melyikkel időzöm épp többet. De jobb, sőt könnyebb, hogy napközben nem irodalomtudománnyal foglalkozom, majd este a saját szövegeimmel. A pszichiátria egyébként közel áll a filozófiához és a művészetekhez is. Az egyetem alatt több szakma szóba jött, általában olyan területek érdekeltek, amelyeken a diagnózis a központi kérdés, így jött szóba a belgyógyászat, a patológia és az ideggyógyászat. Végül a pszichiátriában találtam meg, ami a leginkább érdekel: egy jelenség leírását. Ebben kapcsolódik a tudomány az irodalomhoz nálam.

Szerzőként is egy-egy jelenségről írok, nyilván más eszközökkel. Persze, más a cél is az elmegyógyászat és a költészet esetében – fogalmazott a szegedi alkotó, akinek versei jelentek már meg többek között az Élet és Irodalomban, az Alföldben, a Holmiban, a Jelenkorban, a Kalligramban vagy a Bárka irodalmi lapokban. Több ösztöndíj mellett 2009-ben elnyerte a Faludy György-díjat is, amelyet Faludy György alapított még a kilencvenes évek elején a szegedi egyetemen tanuló fiatal írók számára.

Játszani kell

– A családomban majdnem mindenki orvos, de a matematika és a fizika engem is érdekelt – a kettő együtt az orvoslás felé vitt.  Egyik nagyapám irodalomtörténész volt, a másik orvosprofesszor, aki fiatalon verseket is írt: mindig rengeteg könyv vett körül. Tehát a hátterem megvolt az irodalmi pályára lépéshez – fogalmazott a fiatal szegedi költő. – De hogy melyiket tekintem a hivatásomnak, az jó kérdés. Olyat lehet, hogy 8-tól négyig orvos vagyok, négytől másnap reggel nyolcig pedig írok. Játszani kell a kettővel, ingázni köztük: néha erre, néha arra fordítani a figyelmem, gondolkodásom. Hiába vannak közös pontok az írásban és az orvoslásban, a kettő között azért nincsen átjárhatóság, ha úgy tetszik, váltogatni kell a két identitást – magyarázta Bence, aki épp Pesten készül egy felolvasásra, de a költészet napját már Debrecenben tölti: egy konferencián pszichiáteri és költői minőségében is előad.

A helyzet irodalmi

Ezek alkalmak az ünneplésre József Attila születésnapján, de Szegeden mi az irodalmi helyzet? – Budapesten van a magja a kortárs magyar irodalmi életnek, de ha a vidéki városokat vetjük össze, mondjuk Debrecent, Pécset, és Szegedet, azt látjuk: az utóbbi alulmarad. A debreceni élő kortárs költők nagyobb hangsúlyt kapnak, mint Szegeden – fogalmazott. – A Tisza-parti városban is megvan a potenciál, de nem használja ki.
 
Pilinszky állandó Lázár Bence Andrásnak költőként azonban nincs ars poeticája, úgy véli: a hitvallást mintha utólag fogalmaznák meg és erőltetnék rá a szerzőkre. – De az biztos, hogy az irodalomban is a jelenségek leírása a fontos számomra úgy, hogy az más számára is megfogható legyen – fogalmazta meg célját. A fiatal szegedi költő azt is elárulta: Juhász Ferenc, Kemény István és a Szegeden diplomázott Szijj Ferenc a kedvenc költője, az írók közül Esterházy Péter és Nádas Péter. A klasszikus magyar alkotók közül Pilinszky Jánost és Vas Istvánt említeném, a külföldi szerzők közül az amerikai T. S. Eliotot. De ez hullámokban változik, Pilinszky állandó.
 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fél százalék esélye sincs Szegednek az ötösre

Ha a 170 ezer szegedi együtt játszana ezen a héten az ötös lottón, akkor is csak 0,4 százalék az esélye, hogy a főnyereményt megnyerjék. Tovább olvasom