Délmagyar logó

2017. 06. 27. kedd - László 17°C | 33°C Még több cikk.

Szép a vidra, de a halunkat eszi

Ma már 80–100 vidra él a fehér-tói halgazdaság területén, de elterjedt a Tiszán, tavakon is. A horgászok mérgelődnek: az összeadott pénzükből vett és betelepített halra nemcsak ők járnak rá, hanem a fokozottan védett ragadozó is – amely ráadásul olykor kedvtelésből fog halat. Éppúgy, ahogyan ők.
Nagyon jó a sajtója a vidrának Fekete István híres regénye óta. Ezt a szép képet igen erőteljes ecsetvonásokkal festenék át a horgászok az utóbbi évtized tapasztalatai alapján. Láda Gáspár, a horgászegyesületek megyei szövetségének ügyvezető elnöke azt mondja, az egyébként tényleg gyönyörű vidra jelenléte, terjedése élénken foglalkoztatja a több ezer fős horgásztársadalmat. És több, tavat kezelő egyesületnél panaszkodtak amiatt, hogy amióta megjelent náluk a vidra, áll a bál.

Olykor egy-két kilós, alig megharapott pontyok hevernek kora reggel a parton, a tógazdának fáj a szíve a látványtól. Az ilyen tavakba a halat az egyesület tagjai által befizetett tagdíjból, területi engedélyek árából vásárolják, telepítik, a visszafogást számon tartják. A vidra azonban nem vált engedélyt, viszont olykor szemlátomást kedvtelésből is fog halat, nem is kicsiket – ahogy az ember. Itt az érdekellentét. Vadászni nem szabad a vidrára, mert fokozottan védett. Hallani olyan hangokat a vizek partján, hogy jöjjenek a környezetvédők, és vigyék a vidrájukat a fenébe. Befogási engedélyt ugyan elvileg lehet kérni, de nagyon nagy procedúrával jár, a zömmel éjszakai életet élő ragadozót egyébként sem lehetne egykönnyen elkapni. Ha mégis sikerülne, azért tudható, hogy a vidra nem egy „tedd ki, hadd hűljön" mentalitású állat. Ha jól érzi magát valahol, oda visszamegy. Jellemző, hogy az atkai holtágon nem a háborítatlanabb parton, hanem a mólók oldalán van az egyébként rejtőzködőnek mondott állat kotorékja. – Tudja, hogy nem háborgatják, így akkor is mozog éjjel, ha ott ül a horgász nem messzire tőle. Sőt, hogy mit ne mondjak, ha halat dobunk neki, azt is elfogadja – mondja Láda Gáspár.

Aranyosak a vadasparkban nevelt vidrák. Nagykorukra kicsit megnő az étvágyuk. Fotó: Frank Yvette
Aranyosak a vadasparkban nevelt vidrák. Nagykorukra kicsit megnő az étvágyuk.
Fotó: Frank Yvette

– Nálunk 80–100 fős a populáció. Elviseljük, együtt élünk velük, természetvédelmi területen gazdálkodunk – feleli kérdésünkre lakonikusan Sztanó János, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója. Egyedül a Szegedi Vadasparkban szeretik igazán, fenntartás nélkül ezt a ragadozót. Most is van vidrájuk, és jobban be is tudják majd mutatni, ha a gyermeknapra elkészül a legújabb bemutatóhely. Az igazgató, Veprik Róbert előrebocsátja, sajnálja a gazdálkodókat, de az ellentét oka szerinte jórészt abból ered, hogy nem ismerik a vidrát.

– Mi tapasztalatból tudjuk, egy vidra nem eszik 1,5 kiló halnál többet egy nap – mondja az igazgató. – Valóban előfordul, amikor a kölykét tanítja, hogy megfogja, aztán nem eszi meg a halat. Attól azonban nem kell tartani, hogy egy-egy helyen nagyon elszaporodna, mert saját territóriuma van, amelyen nem tűr vetélytársat. Másrészt, tessék belegondolni abba, hogy ha a szegedi Kárász utcán megterítenénk egy asztalt, odagyűlnének-e az emberek? Biztosan. A vidra számára a halastó ugyanilyen terített asztal.

Az egyedüli megoldás a kerítés lehet. A tógazdának kell eldöntenie, mit akar: körbekeríteni a tavat, vagy hagyni, hogy a természet belakja, és belekalkulálni a ragadozó fogyasztását az engedély árába.

Olvasóink írták

  • 8. kisvadász 2011. december 26. 15:44
    „Hát igen a sötét zöldek megint beleokoskodnak ebbe is, hogy naponta csak 1,5 kg halat eszik. Kíváncsi lennék ha a vidra által megevett hal árát a az ő zsebükből vennék ki mit mondanának. Akinek halastava az ebből él meg és egyáltalán nem mindegy, hogy 1000 kilogramm hallal több vagy kevesebb van. A kilőni mindet felfogás is rendkívül téves , mert nem kell valamit kiirtani mert kárt csinál. A kerítés egyébként jó megoldás az esetben ha le van ásva és áram van bele vezetve. Ha csak naponta másfél kg halat eszik (A természet becslők tapasztalatai általában alacsonyabb kárt tartalmaznak mint a valós.) akkor is egy évben az eléri egy vidra esetén a 438 000ft. Aki úgy gondolja, hogy ennyi nem számít a hal-, tógazdáknak azt kérem h a fizetéséből évente egyszer adjon egy 500 000 Ft értékű svéd asztalos vacsorát a Kárász utcán.”
  • 7. fferiao1759ap 2010. szeptember 19. 11:03
    „Nekem Ukrajnában vannak halastavaim.Kerítéssel bekerítve,30 cm mélyen leföldelve.Nem megoldás a vidra ellen.Ha be akar jönni akkor bejön,szétszakítja a kerítést,kitépi a földből.
    Annyival könnyebb hogy látszik hol jár be és lehet csapdázni,vagy rálesni és kilőni.Óriási károkra képes,észrevétlenül.Több kárt csinál mint ami látszik.1 neveldémet üresre zabált mire észrevettem.Kilőni mindet amelyik széttépve a kerítést bemegy a halastavakba!Nem kell reklámozni,csak kilőni és kész!”
  • 6. Parttalan 2010. január 26. 09:55
    „Látom nagyvonalúak vagytok, amikor a más tulajdonát nemes célra felajánljátok.
    Ugyan így tennétek a sajátotokéval is.
    Vagy mégsem?”
  • 5. bumerang22 2010. január 25. 10:22
    „egye csak ez az élet rendje!!attol még nem fogok zsíros kenyeret enni..XD..előbb halok éhen ebbe a rendszerbe mint hogy a vidrák felkajálják a halálományt...hagyjuk már..”
  • 4. colos2m 2010. január 25. 08:46
    „Javasolom megnézésre:
    http://film.indavideo.hu/video/f_vidrasors”
  • 3. EgEdina 2010. január 24. 19:06
    „A horgászok meg véletlenül több halat visznek haza, mint amit a naplóba írnak. Ugyancsak véletlenül szemetelnek, szennyezik a környezetet és taposnak le védett növényeket .”
  • 2. rolee 2010. január 23. 17:30
    „:)”
  • 1. dondongó 2010. január 23. 12:01
    „Mit tegyen, nem szereti a tökfőzeléket:)”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Farsang a megyében

Összegyűjtöttük, hol és milyen bálokat szerveznek idén Csongrád megyében. Tovább olvasom