Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 23°C Még több cikk.

Százmilliós géppel a rák ellen

A szentesi kórházban a gammaszondával olyan módszert használnak az emlődaganatok kezelésére, amelynek segítségével a betegek többségénél elkerülhető a hónalji nyirokcsomók eltávolítása. A klinikákat leszámítva kevés vidéki városban van lehetőség a több mint százmillió forintos technikai háttér alkalmazására.
Örülnek a gammaszondának a főorvosok: Petri István, Tarján Tibor, Monoki Erzsébet és ifj. Kispál Mihály. Fotó: Kispál Mihály
Igazi teammunka folyik a szentesi kórházban az emlődaganatos betegek gyógykezelése érdekében. Erre a gammaszonda ad lehetőséget, amely az izotóp aktivitását méri – magyarázta dr. Petri István, a sebészet osztályvezető főorvosa. Három osztályvezető főorvos kollégájával, a röntgenes Monoki Erzsébettel, az izotóp-diagnosztikus Tarján Tiborral és az onkológus ifj. Kispál Mihállyal alkotja azt a csapatot, amely az utóbbi egy évben sok nőt mentett meg attól, hogy a hónalji nyirokcsomóit eltávolítsák. E módszernek az a lényege: a daganatba beadott izotóp a nyirokutakon keresztül vezetődik el, és a hónalji nyirokcsomókban felhalmozódik. Ha az első nyirokcsomócsoportból kiveszik az izotópjelölés segítségével megtalált nyirokcsomót, s amennyiben nincs áttét, akkor nem kell a hónalji zsírszöveteket eltávolítani. –Tulajdonképpen kisebb műtétet kell végeznünk – mondta Petri István.

Negyven százalék jön el a szűrésre

Egyévi tapasztalataik alapján mondták a főorvosok: 12 esetből 7-nél elkerülhető volt a hónalji nyirokcsomók eltávolítása. Ám mindehhez az kell, hogy a nők menjenek el a mammográfiai vizsgálatra. Monoki főorvosnő tájékoztatása szerint eddig a 45-65 évesek 40-45 százaléka jelent meg az értesítésükre, ám annak örülnének, ha legalább 70 százalékos lenne az arány. Erre azért érdemes figyelni, mert a nőknél az emlődaganat szerepel az első helyen a halálozási okok között.

A sebészeti osztályé a gammaszonda, amelyet úgy jellemez Tarján Tibor főorvos, hogy kulcs a zárban. Hozzátette: mögötte százmilliós technika rejlik, amellyel elindítják a vizsgálatot. Az izotóp-diagnosztikai osztályon adott a nagy készülék-apparátus, előállítják az izotópot és a beadandó izotóppal jelölt gyógyszert, s annak követik az útját a nyirokcsomó felé. – Amikor látjuk, hogy ott van a hónaljban a nyirokcsomó, a műtétkor a gammaszondával felkeressük azt – mondta a főorvos. Az összeszokott team ezzel a szondával képes e műtéttípust elvégezni. Az eljárás azért is hasznos, mert ha sikerül a radiológusnak bejelölnie a daganatot a mellben, akkor ép környezettel eltávolítható onnan az elváltozás.

Petri István főorvos elmondása szerint úgy működik a team, hogy a röntgenes megtalálja a daganatot, az onkológus műtét előtt kivizsgálja a beteget, az izotópos szakember beadja az izotópot, és mér az operációnál, amely után ismét az onkológus kezeli a pácienst. Az országban egyébként számtalan sebészeti osztály szeretné ezt a módszert alkalmazni. De nagyon kevés helyen tudják, mert – az egyetemi városokat nem számítva – vidéken körülbelül húsz izotóp labor van.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hatvan éve békességpártiak

Ismét anyakönyvvezető elé állt szombaton Szentesen Molnár Lajos és felesége, Sebők Eszter, hogy… Tovább olvasom