Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Vadak vesztőhelyévé váltak a fóliás öntözőcsatornák

Szentes - Eddig 48 vad pusztult bele abba a befóliázott öntözőcsatornába, ami tavaly készült el Szentes határában. Az illetékes vadásztársaság nem tesz feljelentést, megoldást szeretne, mert ha aszályos lesz a nyár, még több vad veszhet bele a 3 méter mély árokba.
December dereka óta 11 őz, 5 mezei nyúl, 10 róka, 9 borz, 8 görény, 2 menyét, 2 sündisznó és egy patkány pusztult bele abba a Szentes környéki öntözőcsatornába, ami a tavalyi év végére vastag fóliaborítást kapott. Az állatok, ha már belementek, nem tudnak kimászni belőle. Az illetékes Új Barázda Vadásztársaság tagjainak 6 őzet sikerült időben kimenteniük a 3 kilométer hosszú, 2–3 méter mély árokból, de mára nekik is nyomuk veszett: a területről teljesen eltűntek az őzek és a ragadozók. A vadászok szerint annak tudható be a nagy veszteség, hogy a csatorna keresztezi a vadak útvonalát. A szörnyű halál mellett további gondot jelent, hogy – bár az állatok idővel alkalmazkodnak, és felismerik a veszélyforrásokat – nyáron, aszályos időszakban a vízzel telt árok odacsalja a vadakat, és akkor még több pusztulhat el.

Ember és vad számára egyaránt veszélyes lehet a befóliázott öntözőcsatorna. Fotó: Bíró Dániel
Ember és vad számára egyaránt veszélyes lehet a befóliázott öntözőcsatorna.
A szerző felvétele

– Nem rendőrségi feljelentésen, hanem a megoldáson gondolkozunk, mert ez a vadpusztulás más, befóliázott csatornaszakaszokon is előfordulhat. Átjárókat és kijárókat szeretnénk létesíteni mihamarabb – nyilatkozta lapunknak Kovács György, a vadásztársaság elnöke.

– Teljesen elfogadott és jogszerű, hogy ott, ahol nagy a vízveszteség, fóliával bélelik az öntözőcsatornát. Korábban egy 500 méteres szakaszon végeztünk hasonló átalakítást, ott is elpusztult néhány vad, de idővel elkerülték azt a részt. Most mi is segítünk a vadásztársaságnak, hogy megoldást találjunk a problémára – mondta Ugrai Bálint, a Szentes környéki Vízgazdálkodási Társulat vezetője. A társulatnak az Árpád Agrár Zrt.-vel közös beruházása volt az árokszakasz szigetelése. Ugrai Bálint hozzátette, a most befóliázott szakasz emberek számára is veszélyes, ezért ki is fogják táblázni, nehogy bárki fürdeni akarjon a csatornában. Másutt, ahol van pénz rá, a fóliára betonburkolat is kerül, de Szentesen erre nem volt lehetőség. A város határában egyébként még 10 kilométer hosszú csatornaszakaszon lenne indokolt a fóliázás, mert szivárog az öntözővíz.

Több mezei nyúl is belepusztult már a  csatornába.  A szerző felvétele
Több mezei nyúl is belepusztult már a csatornába.
A szerző felvétele

Felhívtuk a területileg illetékes Körös–Maros Nemzeti Park igazgatóságát, ahol elismerték, egyre nagyobb veszélyt jelent a hazai vadállományra az árkok befóliázása, de ez a fajta szigetelés teljesen jogszerű. Mivel védett állat is van a Szentesnél elpusztult vadak között, vadvédelmi bírság kiszabása várható, de hosszabb távon abban látják a megoldást, ha az ilyen árokbélelések előtt vadrámpák építésére köteleznék a beruházó szervezeteket. Kerestük az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, hátha meg tudják mondani, milyen következményei lehetnek ennek az esetnek, illetve mivel lehetne elejét venni az effajta vadpusztulásnak. A hivatal időt kért a válaszadásra.

Olvasóink írták

  • 16. z927 2010. április 28. 12:00
    „6. hozzászólás achilleus 2010.04.27. 10:30

    Ehhez csak annyit, hogy Rókának (vulpesvulpes) igaza van. És idd el, az állat sokszor értelmesebb és okosabb, mint azt sokan gondolnák...

    Nagyon jó, és használható ötletek hangzottak el lentebb. Bár tény, hogy a beton tényleg nem a legolcsóbb, de jobb megoldás. A többiről nem is beszélve...”
  • 15. pecásolvasó 2010. április 28. 09:18
    „N nem kellet volna az egész csatornát ki betonozni csak a meder feneket! így a víz elszivárgás meg oldva , A vad ihat ehet és nincs vele semmi baj, Lehet költségeseb let volna , de tartósab és biztonságosab, Embere Álatra egyaránt,”
  • 14. CID 2010. április 27. 20:01
    „Na, majd amikor belefullad az első humanoid akkor cselekszenek.”
  • 13. antikos 2010. április 27. 16:47
    „Felháborító!!! Azonnali intézkedést!!!”
  • 12. gróf 2010. április 27. 15:40
    „10. hozzászólás varadipal 2010.04.27. 14:35

    Erős a gyanúm, hogy a vadak nem csak átkelni akarnak, hanem inni is!”
  • 11. rotátor 2010. április 27. 14:49
    „Persze az okos vad majd az átjárót használja. Ennyi erővel akár kilincses ajtót is tehetnek oda!”
  • 10. varadipal 2010. április 27. 14:35
    „A csatorna mentén hatvan centis háló, elé egy szál dróttal villanypásztor, 500 méterenként palló átjáró.
    Pont a negyedébe kerül, mint a környezetidegen betonozás.Föld is marad, viz is marad, állat is marad. Tiszta haszon. Az ötlet ingyen van, csak gondolkozni kellett rajta legalább egy percig. Az ész nincs ingyen.”
  • 9. KovácsPistike 2010. április 27. 12:15
    „Az ember a legkártékonyabb "állat".”
  • 8. öregvegyész 2010. április 27. 12:13
    „Nem tudom miért van ez két példányban kirakva.Én a másikon szóltam hozzá és fenntartom a véleményem,hogy a talaj is élőlény óvni kellene és a törvény sürgős megváltoztatását javasolom”
  • 7. bélás 2010. április 27. 11:00
    „javallanám a geotextíl alkalmazását, ami több rétegbe húzva alkalmas a patások kijutására.
    nem hiszem hogy a XXII. sz.-ban nincs megoldás.
    Van még Dörken lemez(tojástartó) lehelyezéséhez, ami szintén segít az állatoknak kijutni.”
  • 6. achilleus 2010. április 27. 10:30
    „4. hozzászólás vulpesvulpes 2010.04.27. 10:11
    Nem tudom. Szerintem a menekülő állat pánikba esik, és hiába van ott pár méterre a "feljáró" nem ott próbálkozik, még egy pánikba esett ember sem képes átgondolni a helyzetet, nemhogy egy állat.
    Az ilyen létesítményeket nem szabad engedélyezni, vagy a fóliaborítás fölé végig (teljes hosszon) talajt kell rétegezni.”
  • 5. Racoon 2010. április 27. 10:18
    „Ilyenkor vajon hol a Négymancs, a Greenpeace, az állatvédők? A libát nem lehet tömni, mert jogai vannak, inkább haljon éhen a sok ember aki abból él, de az állatok tömegével dögölhetnek a csatornába. A helyükben már rég megsemmisítettem volna a fóliát.”
  • 4. vulpesvulpes 2010. április 27. 10:11
    „Ha a csatorna körül nincs mezőgazdasági terület akkor mindenképp azt javasolnám hogy 50 100 méterenként a fóliára egy bizonyos rámpa szerűséget készíteni, ami nem csuszik és megfelelően tudnak a lábaikkal az állatok kapaszkodni benne. Az anyaga lehetne fa deszkák esetleg műanyag és ezt a csatorna tetejétől kezdve az aljáig 10 15 cm-es távolságonként, és akár 2 méter hosszúak is lehetne. Ezeket a léceket felerősíteni a fóliára, illetve a talajba azért hogy pl az őzek is fel le tudjanak kapaszkodni! Azért irom ezt a megoldást mert ez a legolcsóbb. A kialakítása nem kerül milliókba!
    Ennyi csináljátok!”
  • 3. achilleus 2010. április 27. 09:54
    „Ki adott engedélyt ennek a csatornának a kialakítására? Nem kérdeztek meg senkit? Elmebeteg állapotok!
    Mivel ez így nem maradhat a keletkezett kárt (beleértve a létesítés - felszámolás költségeit), az illetékes szakhatóságnak be kell hajtania. Ha a vadásztársaság nem tesz feljelentést, akkor tegyen valamelyik állatvédő szervezet: állatkínzás, környezetszennyezés és rombolás címén. A fenti cikk az állatkínzás tényállését megalapozza.”
  • 2. gróf 2010. április 27. 08:50
    „A kutyákba chip kell, az oltási könyvet le kell cserélni sorszámosra, de az őzek, borzok, rókák csak dögöljenek a nejlonos árokba.

    "egyre nagyobb veszélyt jelent a hazai vadállományra az árkok befóliázása, de ez a fajta szigetelés teljesen jogszerű."”
  • 1. joy 2010. április 27. 07:33
    „Tőlünk, állampolgároktól azt várják, ne szennyezzük környezetünket, gyűjtsüxelektíven a hulladékot, ne használjunk nájlonzacskóka...
    Erre a vizesek nájlonnal borítjáb ba az árkot!
    -1. Ocsmány!
    -2. Emberre-vadra életveszélyes -sőt halálos!
    -3. Az általa lefolytott talajra káros.

    Tessék a csatornát legalább alján, oldala felén betonozni, és az üzemvíz vestteség már is megoldódik, de normálisan néz ki, és veszélyítelenebb, mint az ótvar nájlonozott!
    Drága?
    Látsdzólag!
    Olcsó sz.rból nem lehet várat építeni, kulturországot meg pláne lehetetlen!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mániákusan gyűjti a magyar motort

A szentesi Gyuricza Róbert olyan ritkasággal is rendelkezik, mint az 1962-ben mindössze 2500 példányban gyártott Tünde robogó. Tovább olvasom