Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Koncertsorozattal ünnepel az Omega

Ötvenéves jubileumát üli a legendás Omega együttes, amelynek sok albuma angolul is megjelent – a szocializmus időszakában is. A frontembert, Kóbor Jánost külföldi ismertségről, a zenei élet változásairól, a rajongókról és az apaságról kérdeztük.

– Ötvenéves az Omega együttes: mivel készülnek a jubileumra?

– Úgy döntöttünk, ezt a jubileumot most nem egy nagyméretű koncerttel ünnepeljük. Inkább szeretnénk eljutni a lehető legtöbb helyszínre, ahol jó emlékekkel koncerteztünk. Magyarországon minden megyében legalább egy koncertet adnánk, a magyarlakta részeken 5–7, a többi európai országban 10–12 fellépést tervezünk. Németországban van már meg négy dátum és helyszín, de hamarosan a magyar helyszínek és időpontok is összeállnak.

Kóbor János: Amikor mi zenélni kezdtünk, a rockzene egy kialakuló stílus volt
Kóbor János: Amikor mi zenélni kezdtünk, a rockzene egy kialakuló stílus volt


– Nincs olyan magyar szám, amit annyiszor feldolgoztak volna külföldön, mint a Gyöngyhajú lányt, stúdióztak és felléptek Angliában, Németországban: minek köszönhető a külföldi ismertség?

Az Omegában mindig is benne volt a klasszikus „vonal"

Készült egy különleges lemez, az Omega Rhapsody, amelyen Omega-dalok hallhatók klasszikus zenei kísérettel. Ez Kóbor-szólóalbum, vagy az együttes lemeze? – tettük fel a kérdést Kóbor Jánosnak, mivel eleinte az ő nevéhez kötötték a felvételeket. A frontember elmondta: Omega-lemeznek tartja, mert azok készítették, akik az elmúlt húsz évben a zenekar összes albumát. – Azért voltam az elején óvatos, mert nem voltam róla száz százalékig meggyőződve, hogy ez egy vállalható, sikeres produkció lesz. Ám tavaly megjelent az album Nyugat-Európában, és mindenütt baromi jó kritikákat kapott, onnantól kezdve nem volt érdemes azzal foglalkozni, hogy nem Omega-produkció. Kiderült, hogy ez a stílus a mi zenénkben mindig is benne foglaltatott, csak éppen sem idő, sem energia nem állt rendelkezésre, hogy létrehozzunk egy ilyen lemezt.

– Az együttes jó időben kezdett, azonos évjáratúak vagyunk, mint a The Rolling Stones. Talán azért lettünk népszerűek Nyugaton is, mert speciálisan egyénit szerettünk volna létrehozni, nem a túlzottan magyar jellegeket kihasználni, hanem inkább nemzetközi stílust találni. Elsősorban a hetvenes évek közepétől sikerült teljesen egyéni és sajátos arculatot kialakítanunk, amikor megtaláltuk a „space" vonalat – az Időrabló-albumtól a Csillagok utánon, a Gammapolison át egészen az Omega Rhapsody-ig, de már a Gyöngyhajú lány is ebbe a vonulatba tartozott.

– Hány generáció hallgatja a dalokat, jelenik meg a koncerteken?

– Az a kérdés, a generációkat milyen időközzel válasszuk szét. Ha azt mondom, tízévenként van egy alapvetően eltérő generáció, akkor is már öt, de most már ez kicsit besűrűsödött: egy öt évvel későbbi generáció is egészen másképpen gondolkodik, mint az előző. Az biztos, hogy a koncerteken a tizenévesektől a nyugdíjasokig széles a skála. A rajongótábor gerincét az a korosztály adja, amely a hetvenes évek vég–nyolcvanas évek közepe táján ismert meg minket, akkor volt tinédzser.

– Ötven év nagy idő: mi változott ez idő alatt a zenélésben?

– Minden egészen más. Amikor mi zenélni kezdtünk, a rockzene egy kialakuló stílus volt, ami az amerikai rock and rollból az ötvenes évek végén kezdett kibontakozni. Egy új életérzést, teljesen új zenei ízlést jelentett akkor, és a nyolcvanas évekig fokozatosan fejlődött, egyre komolyabb műfajjá vált. A nyolcvanas évek második felében azonban a rockzene küldetése kezdett elüzletiesedni, átalakulni pusztán szórakoztatóiparrá. Michael Jackson vagy Madonna már tisztán üzleti vállalkozás, nem hasonlítható a Beatleshez vagy a Stoneshoz, de az Illéshez vagy az Omegához sem. Szerintem a zenei stílusok ötven évnél többet nem szoktak megérni, utána átváltoznak klasszikus műfajjá. Ez szép lassan a rockzenében is bekövetkezik: klasszikussá válik, aminek persze nagyon sokáig lesz utóélete, és vélhetően lesznek fennmaradó örökzöldjei.

Omega - Rhapsody (nyilvános főpróba)


– Kisebbik gyermeke, Léna négyéves, ön pedig 68. Segít örökifjúnak maradni, hogy kicsi lánya van?

– Magánéletileg biztos, hogy nagy lendületet ad: ha akarja az ember, ha nem, muszáj jó formában lenni, megfelelni ennek a dolognak. Az érdeklődésemet kitágítja, mert nem szokványos, hogy ebben a korban az ember ilyen nagy lépésre még egyszer vállalkozik. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokat segít abban, hogy az Omega-dolgokhoz jól tudjak hozzáállni. Egészen biztos, hogy sok pluszt tesz hozzá.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Való Világ 5 - Attila felvágta az ereit

Megvolt az oka Attilának arra, hogy eltörölte korábbi életének nyomait, mielőtt beköltözött a… Tovább olvasom