Délmagyar logó

2017. 10. 24. kedd - Salamon 9°C | 13°C Még több cikk.

A szegedi a világ legjobb 301-400 egyeteme között

Szeged - A világ legjobb 301-400 egyeteme közé sorolja a szegedit a Shanghai Jiao Tong University legújabb felmérése. A kínai intézmény 2003 óta évente elkészíti a világ 500 legjobb egyetemének rangsorát. Ugyanakkor egy másik, a THE és a QS TU által minap publikált 100-as listán nincs hazai intézmény.
– Egyik lista sem az igazi. Nem lehet egyetemi stratégiát arra alapozni, hogy egyik vagy másik listán előrébb kerüljünk – jelentette ki érdeklődésünkre Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora. Úgy véli: az öt hazai egyetem, közte a szegedi, kutatóegyetemi minősítése mutatja, hogy teljesítményük alapján ezek állnak a hazai felsőoktatási intézmények élén. Arról, hogy a világ első 100-200 legrangosabb egyeteme között nincs magyarországi szerinte mindent elmond az adat: a szegedihez hasonló hallgatói létszámú Harvard Egyetem éves költségvetése 4 milliárd dollár. – Csodák nincsenek – hangsúlyozta. – Különösen a természettudományi eredményekben, mert azok eléréséhez laborok, műszerek, kísérletek kellenek.

Az SZTE-n kívül Magyarországról csak az ELTE került a shanghai világranglistára, idén a szegedi univerzitással azonos, a 301-400. közötti intézmények csoportjába. Az országok USA-val, Nagy-Britanniával és Németországgal kezdődő, 39 részes rangsorában Magyarország a 28. Az európai listán az SZTE – többek között az ELTE-vel egyetemben – a 34. sávba tartozik (a 124-168. helyezettek csapatába). Kontinensünk legjobb univerzitása: a Cambridge (a világranglistán az 5.), míg ezüstérmes az Oxford (a világban 10.), bronzot kapott (összesítésben 21.) az University College London.

Hatékonyan

Míg Magyarország gazdasági teljesítményével az OECD-országok közepesei közé tartozik, addig tudományos teljesítménye alapján sokkal jobb, 75 százalékos. Ha azt nézzük, hány dollárba kerül egy tudományos dolgozat születése, kétszer hatékonyabbak vagyunk, mint az OECD-átlag. Tehát az alacsony kutatás-fejlesztési finanszírozás, az alacsony K+F létszám mellett a magyar tudományos szféra teljesítménye duplája a gazdaságénak – hívja föl az összefüggésre a figyelmet Szabó Gábor, a szegedi egyetem rektora, a Magyar Innovációs Szövetség elnökeként is.

– Nagyon tudatosan döntenek az amerikai diákok, mikor felsőoktatási intézményt választanak. Mert tudatosan figyelik az egyetemek minőségét a leendő munkáltatók is: a munkaerőpiaci rangsor könyörtelenül működik – osztotta meg velünk külföldi tapasztalatát az SZTE rektora. Míg a hallgatók pályaválasztási döntéseikhez használják, a versenyszférában dolgozók partnerkeresőnek, az egyetemi vezetők viszonyítási alapként tekintik teljesítményük méréséhez a különböző rangsorokat. – Errefelé haladunk mi is, és ebben a versenyben a Szegedi Tudományegyetem vállalja a kihívást.

Versengő topok

A sanghai egyetem 500 intézményt súlyozó listájának élén idén is a Harvard áll. Az SZTE 2003-ban a 201-250. közöttiek, 2005-ben a 203-300. helyezettek, most a 301-400. blokkban szerepel. A világ 100 legjobb egyetemének listáját a Times Higher Education és QS Top Universities 2004 óta állítja össze. E minap nyilvánosságra hozott legújabb rangsorban az 1. továbbra is a Harvard, 2. a Cambridge, 3. a Yale (USA). Bírálói hangsúlyozzák: az első húsz között 13 amerikai, 4 angol, 1-1 kanadai és ausztrál egyetem található, de csak egyetlen olyan intézmény (az ETH Zurich), ahol a tanítás nem angol nyelvű.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kollégium kontra albérlet

Szeged - Szegeden a 4 ezer egyetemi kollégiumi hely kevésnek tűnik, de aki akar, előbb-utóbb… Tovább olvasom