Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C

Senki sem akart kémia–ének szakos tanár lenni Szegeden

Szeged - 185 jelentkezőből mindössze egyet nem vettek fel a szeptemberben induló osztatlan tanárképzésre a szegedi egyetemre. Az oktatási rektorhelyettes szerint még sokat kell finomítani az új rendszeren.
– A 2005-ben bevezetett bolognai rendszer hallgatói csak mesterképzésen tanulhattak tanárnak. A jelentkezésnél a felvételizőnek nem kellett eldöntenie, hogy tanár lesz-e vagy sem. Így kisebb volt az esély arra, hogy tanári diplomát szerez a hallgató. Amikor ennek az eredményeit vizsgálhatnánk, már bevezették az osztatlan tanárképzést – mondja Homoki-Nagy Mária, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) oktatási rektorhelyettese az új kormányrendeletről, az osztatlan tanárképzésről, amelyet szeptembertől vezetnek be.

Ennek lényege, hogy mostantól a hallgatók csak dupla szakkal tanulhatnak, 10 és 12 féléves képzéseken. Három év alapképzés után kell eldönteniük, hogy általános vagy gimnáziumi pedagógusnak tanulnak tovább. Az általános iskolás oktatóra még négy, a középiskolaira 6 félév vár, két féléves gyakorlattal együtt.

A múlt szerdán kihirdetett ponthatárok után kiderült, 185 jelentkezőből 184-et vettek fel az SZTE-re. Szabó Gábor rektor örvendetesnek nevezte, hogy matematika–fizika szakpárra 11-en jelentkeztek.

– Ennél több jelentkezőre számított az oktatási kormányzat. Országosan 1300-an adták be papírjukat osztatlan tanárképzésre, ahhoz, hogy a tanárhiány csökkenjen, legalább 2000- 2500 hallgatóra lenne szükség. A másik probléma, hogy a bolognai tanárképzést is meghagyták, a kettő pedig konkurál egymással. Az új rendszert még szoknunk kell, szeptemberben konzultálunk az érintettekkel, mindenki elmondja a véleményét, tapasztalatait – magyarázza Homoki-Nagy Mária.

Szerinte nagyon nehéz volt eldönteni, hogy a jelentkezők milyen szakot választanak majd, így az ország összes egyeteme minden szakot mindegyikkel párosította. Így fordulhatott elő, hogy matematika–spanyol, erkölcstan–testnevelés vagy éppen kémia–ének pár is megjelent a lehetőségek között.

A szakpárok töredékére jelentkeztek csak a felvételizők, a legnépszerűbb Szegeden a magyar–történelem lett. A rektorhelyettes szerint korábban el kellett volna törölni azokat a szakpárokat, amelyekre nem jelentkezett senki márciusig, ez azonban elmaradt. Így fordulhatott elő, hogy ezek a lehetetlen párosítások a rendszerben maradtak.

– Le kell vonnunk a következtetéseket, javítani a hibákat, és picit irányítanunk kell a diákságot. Ha azt szeretnénk, hogy piacképes diplomát kapjanak, akkor olyan tanárnak kell őket képezni, akinek van óraszáma. A Nemzeti alaptanterv előírja, hogy 22–26 óra kötelező hetente. Ha valaki matematika–média szakon végez, nem lesz ennyi órája. Nincs olyan tankerületi igazgató, aki majd alkalmazza őket – hangsúlyozza.

Hozzáteszi, a rendszer velejárója, hogy kevés ponttal is be lehetett kerülni tanárszakra, matematika–fizikára például 261-gyel, ami nem sokkal több, mint a 240-es pontos minimum határ.

– Aki nem alkalmas rá, az úgyis kibukik 1-2 félév után. Ennek ellenére azt mondom, hogy nem az emelt szintű érettségivel kellene foglalkozni, hanem feljebb vinni a ponthatáro

Olvasóink írták

  • 4. Agáta 2013. augusztus 02. 14:22
    „Nem kell csodálkozni azon, hogy kevés fiatal jelentkezett tanárnak. A gyerekem is tanár, de nem tanít, más pályára ment. Évek óta az a "divat", hogy legfeljebb augusztus közepétől a tanév végéig, június 30-ig alkalmazzák a tanár, aztán másfél hónapig nincs fizetése. Mégis, az alatt miből éljen meg? Hogy lehet egyáltalán így eljárni? Emlékeim szerint szó volt arról, hogy ezt megtiltják. Meg kell nézni itt a Délmagyar online álláshirdetéseit (vagy 10-et kinyitottam), mindegyik csak 1 tanévre szól. Arra nem is gondolnak, hogy nemcsak a tanárral tolnak ki, hanem a gyerekekkel is, ha a tanár megunja, hogy nyáron nincs jövedelme, és elmegy más pályára?”
  • 3. szabójóska 2013. július 31. 20:49
    „Tudok néhány trágár vegyész nótát,mert az anyag mindig jobban tudta a kémiát. Spec. koll. sem kell ,sajnálom.”
  • 2. mátka 2013. július 31. 12:33
    „"Senki sem akart kémia-ének szakos tanár lenni Szegeden
    Szeged - 185 jelentkezőből mindössze egyet nem vettek fel a szeptemberben induló osztatlan tanárképzésre a szegedi egyetemre. Az oktatási rektorhelyettes szerint még sokat kell finomítani az új rendszeren....." no comment”
  • 1. palimadar 2013. július 31. 09:26
    „<moderálva>

    "A másik probléma, hogy a bolognai tanárképzést is meghagyták, a kettő pedig konkurál egymással."

    1. Odafent nem meszelték el, de itt helyben hirdették meg, hogy indul ilyen képzés.
    2. A bolognai tanárképzés helyeire alapképzéses diplomával lehet bejutni, tehát aki oda jelentkezett 3 évet már tanult az egyetemen. Most kétszakos tanárként nulláról kellene kezdenie?

    "Ha azt szeretnénk, hogy piacképes diplomát kapjanak, akkor olyan tanárnak kell őket képezni, akinek van óraszáma. A Nemzeti alaptanterv előírja, hogy 22-26 óra kötelező hetente. Ha valaki matematika-média szakon végez, nem lesz ennyi órája"

    Annak bizony lesz. Matematika szakon végezve még egyszakosként is meg lehet élni.
    Ha ilyesmit akarnak, akkor matematika, történelem, magyar, idegen nyelv, testnevelés egyike legyen kötelezően az egyik szak, a többi csak ezek mellé legyen választható.

    "a legnépszerűbb Szegeden a magyar-történelem lett."

    Ennek nincs jelentősége. Kétszakosok lesznek, ezért azt kellene megnézni, hogy "feldarabolva" mennyi jut. Ennek alapján kiderül, hogy a biológia is annyira népszerű, mint a történelem, holott az óraszáma csak feleakkora.

    Szóval asszonyom! Gondolkodni, gondolkodni, gondolkodni! Lehetőleg előre!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Adózási ismeretek diákoknak

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara második alkalommal rendezi meg középiskolás tehetséggondozó táborát. Tovább olvasom