Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Okádja Mordort a kémény? Elég a mindent égető szakikból!

A fűtésünk is felelős az üvegházhatásért, jókora szén-dioxid-lábnyomunk van. Éljen a hőszivattyú! Tuti, hogy Ön is rosszul rakja a tüzet.

Mi az az egy fok?

Használjuk a hüvelykujjszabályt: a földgáz esetében 1 Celsius fok léghőmérséklet-növekedés kb. plusz 5%-os energiafelhasználással jár a fűtésben. Gondolkozzunk, mielőtt 20 fokról 25 fokra fűtenénk a szobát: nem olcsóbb-e felöltözni? Azonkívül ez az egy fok plusz 125 kilogramm kibocsátott széndioxidot is jelent egy évad alatt.
Az a fűtési mód környezetkímélőbb, amelyik energiatakarékos, és mi magunk is annál inkább kíméljük a környezetet, minél kevésbé pazaroljuk a fűtést. A lakások fűtése jelentősen hozzájárul az üvegházhatású szén-dioxid kibocsátásához, így nem mindegy, hogy milyen a fűtési rendszerünk. Vannak fűtési anyagok, amelyek magasabb széndioxid-kibocsátásuk miatt károsabbak, és vannak olyan fűtési szokások, amelyek közvetlen szennyezéssel veszélyeztetnek.

Ne égessünk hulladékot a kályhában (és az udvaron se)!
Kormányrendelet szól arról, hogy a kályhákban csak a kereskedelmi forgalmazású tüzelőanyagok égethetők, vagyis a tűzifa, a brikett, a pellet, a szén és a koksz. Égethetünk papírt és kezeletlen fahulladékot is, de a lakkozott fa vagy a farostlemez, és főként a műanyaghulladékok égetése tilos. A lakk vagy a farostlemez ragasztója égés közben mérgező gázokat termel. Ezért különösen szennyező azoknak az élelmes szakiknak a környezete, akik spórolási célból mindent elégetnek. A kéményükből mérgező gázokat visz a környékben lakókhoz a szél.

Ebben a kályhában aligha megengedett tüzelőanyag ég. Látogatónk felvétele.
Ebben a kályhában aligha a megengedett tüzelőanyag ég. Látogatónk felvétele.

Jókora butaság nedvesíteni a fát, hogy tovább égjen!
Pedig ez is egy közhiedelem. Más esetben pedig frissen vágott fát használnak, mert az szintén „tovább tart". A valóság az, hogy a friss fa nedvességtartalma közel 50 százalékos, míg a tüzelőfát akkor érdemes megvenni, ha legfeljebb 20 százalék nedvességet tartalmaz. Ha a fa nedves, akkor a fűtési energia a víz elpárologtatására megy el, büdös, légszennyező füstöt ereszt, és még a kémény is csupa kátrány lesz tőle. A nedves fa égetése egyenlő a pazarlással.

Cserkészparancsnokunk tévedett, amikor a tűzrakást tanította
Mind úgy tudjuk, hogy a szabadtéri farakást úgy kell felépíteni, hogy a vastag ágak kerüljenek felülre, a begyújtást pedig alulról végezzük. Cserkészkorunk oktatói tévedtek a dologban. A fa égetésekor jóval kevesebb káros gáz kerül a levegőbe, ha a rakást felül gyújtjuk meg, és a vastag tüzelők alul vannak. Meglehet elkínlódunk vele egy ideig, de így az égés hősugárzás útján terjed, és mindig csak annyi éghető gáz keletkezik, amennyi az égés helyén el tud égni. Fordított esetben az égés kezdetén hirtelen nagy mennyiségű gáz keletkezik, az áramlás felfelé viszi, és hasznosítatlanul a levegőbe távozik. Ha a tábortűznél nem is, de a kályhánkban jobb, ha szakítunk a hagyománnyal.

A növények a barátaink

A szén-dioxid koncentráció csökkentéséhez azzal is hozzájárulhatunk, ha minél több zöldfelületet ápolunk a ház körül, hiszen a növények megkötik ezt a gázt, amely enélkül 20-150 évig is megmarad a légkörben.
Minél tisztábban termeljük meg a hőt, és minél kisebb veszteséggel juttassuk célba!

Ha újonnan tervezhetjük a fűtésünket, nézzünk utána, hogy megéri-e hőszivattyús fűtési rendszert felépíteni. Ezt akkor érdemes alkalmazni, ha a házunk szigetelve van, és felületfűtést alkalmazunk. A hőszivattyú ugyanis alacsony hőmérsékletű vízzel fűt, amihez a radiátor hőleadási felülete kicsi. Ugyancsak takarékos és környezetkímélő a kondenzációs kazán, amely az égéstermékek, füstgázok hőjét is hasznosítja, és nem túl magas hőfokú víz keringetésénél is hatékony. Általában véve elmondható, hogy a hőveszteségünk annál kisebb lesz, minél alacsonyabb hőmérsékleten használjuk fel fűtéshez a meleg vizet. Ezért előnyösebb, ha a radiátorok helyett felületfűtést alkalmazunk, mivel utóbbi a levegő fűtése nélkül, a felhasználó testfelületét fűti, és ezzel nagyobb hőérzetet ad. Ha valamiért kályhát használunk, olyat vegyünk, amelyik a meleget puffertartályban tárolja. Különben a kályhánk csak addig ad majd meleget, amíg ég benne a tűz – ennek pedig alacsony lesz a hatásfoka. Tartsuk észben: A házak szigetelésével és a nyílászáról cseréjével 60 százalékkal csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás, a geotermikus hűtés-fűtési rendszer kiépítésével pedig további 35 százalékkal.

Le a szomszéd gázkonvektorával!
A gázfűtés viszonylag tiszta, nem szennyezi a környezetet, és csak szén-dioxid, valamint nitrogén-oxíd kibocsátása a káros. Ha azonban megfelelően, kéménybe van kötve az elvezetés, ez nem okoz gondot. Az 1970-es években bevezetett, és számos korabeli tömbházban máig is használt parapetes gázkonvektorokat azonban jobb, ha lecseréljük mert az ablakon keresztül nagy mennyiségű szennyezőanyag áramlik belőle a lakásba. Hiába nem fűtünk éppen, amikor szellőztetünk, a szomszédos lakások konvektorai által kibocsátott szén-dioxid és nitrogén-oxid bejön hozzánk.

Jókora szén-dioxid lábnyomunk van
Ha egy 100 négyzetméteres lakóterületen élünk, és földgázzal fűtünk, egy fűtési idény alatt 2,4 tonna szén-dioxidot juttatunk a levegőbe. Amikor a klímaváltozásról, felmelegedésről hallunk, akkor rólunk is beszélnek. Főként, ha fűtőolajjal (kibocsátás: 3,34 tonna), szénnel (4 tonna) vagy tűzifával (4,7 tonna) fűtünk. Igaz, a tűzifa megújuló energiaforrásnak tekinthető, amely nem juttat többlet széndioxidot a levegőbe, mint amennyit növényi korában megkötött; azonban az erdőirtások és falopások miatt erre inkább ne hivatkozzunk.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tiszta környezetünk 2014 - küldje be tapasztalatát, és nyerjen!

Ön is azon gondolkodik, hogyan tehetné tisztábbá környezetét? Jó vagy rossz példát tud? Ha elküldi… Tovább olvasom