Délmagyar logó

2016. 05. 30. hétfő - Janka, Zsanett 19°C | 27°C

Az indián romantikától a fény igézetéig

Az indián romantikától a fény igézetéig
A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium egykori három diákját arra kértük, hogy idézzék meg a január 1-jén, 86 éves korában elhunyt osztálytárs, Oscar-, BAFTA- és Emmy-díjas operatőr, Zsigmond Vilmos alakját, nekik csak Vilit: pillanatokat, gyerekkori aranyos történeteket, emlékmorzsákat és homályba vesző részleteket osztottak meg velünk. Ilyen személyes hangon már csak ők beszélhetnek a filmes legenda szegedi éveiről.
Mint ahogy a pergő film kockái, úgy villannak fel a szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban 1948-ban érettségizett egykori növendékek emlékei osztálytársukról, a január 1-jén Amerikában elhunyt Zsigmond Vilmosról.

A fehér szarvas nyomában

 Szeretetre méltó ember volt – állítja egyöntetűen Gyulay Endre korábbi megyés püspök és dr. Kovács Gábor szívsebész, emeritus professzor – mindketten Szeged díszpolgárai –, és az egykori padtárs és későbbi kendergyári kolléga, Mayer Tibor. (Ebbe a legendás osztályba járt még a 2012-ben meghalt dr. Csillik Bertalan anatómus, emeritus professzor, a Szegedért Alapítvány díjazottja.) – Vili mindig vidám, feldobott és jókedvű volt, soha nem láttam szomorúnak – fogalmaz az egykori megyés püspök.

– Rendkívül életre való volt – így Mayer Tibor. Dr. Kovács Gábor úgy emlékezik, hogy nagyon jó barátok voltak, sok dolog kötötte össze őket.

– Érdekes, hogy egy piarista iskolába jártunk, miközben én református voltam, ő pedig evangélikus. 10-11 éves korunkban pedig volt bennünk egyfajta indián romantika, nagy kedvencünk volt egy dorozsmai tanító, Borvendég Deszkáss Sándor, alias Fehér Szarvas, akinek bújtuk a könyveit, nagy hatást gyakorolt mindkettőnkre, megtanultuk belőle, hogyan kell vörös téglából békepipát készíteni – árulja el a professzor, és még hozzáteszi, egyszer kibicikliztek Dorozsmára, hogy felkeressék ezt az írót, azonban nem találták. Bánatukban ezután elkerekeztek az akkori Fehértói Halászcsárdába, és bedobtak két pohár málnaszörpöt.
 
Zsigmond Vilmos előtt tiszteleg a március 1-jén kezdődő 2. Magyar Filmhét. Archívfotó: Frank Yvette
Zsigmond Vilmos előtt tiszteleg a március 1-jén kezdődő 2. Magyar Filmhét. Archívfotó: Frank Yvette

– Hogy Vili Szegeden született? – kérdez vissza óvatosan a professzor. Mint mondja, akkoriban nemcsak ez, hanem egy másik variáció is élt. – Nem Szegeden, hanem Algériában született, ugyanis az édesapja, id. Zsigmond Vilmos ott volt futballedző. Vili nagyon jól beszélt franciául, és csak évek múlva jött Szegedre. Az Oscar-díjas operatőr 2004-ben szegedi díszpolgári címének átvételekor lapunknak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy ötévesen Svájcból került Móravárosra a nagynénjéhez, Ilus nénihez, aki az anya szerepét töltötte be az életében, mert az apja elvált az édesanyjától, a cseh származású Illichmann Bozsenától.

Vilmos az általános iskolát a felsővárosi evangélikus elemiben végezte. Az apja azt szerette volna, ha hegedűművész lesz, azonban a kisfiú gyakorlás helyett inkább focizott. Egyszer aztán meglepte a fiát egy Kodak kamerával. 1947-ben pedig több hónapig tartó betegsége alatt nagybátyjától megkapta Dulovits Jenő Művészi fényképezés című könyvét, ami egyetlen fókuszba emelte a fiú érdeklődését. Dulovits (1903–1972) egyéni fotóstílusa, amely az ellenfény, a lágyítás és a fény-árnyék kiegyenlítésén alapult, annyira népszerű volt az egész világon, hogy az ő munkássága révén nevezték el később magyar stílusnak. A kötetben írja: „...elvezetlek a Fény, meg a vele kifejezhető Szépség birodalmába. Azt akarom, hogy Te is a Fény szerelmese légy". Zsigmond Vilmos egy életre elkötelezettje lett ennek a felhívásnak.

Igéretes fotóstehetségnek tűnt

Dr. Kovács Gábor professzor is olvasta ezt a könyvet, és ismerte Becsky Balázs fotográfust is, akinek a műhelye az egykori Rudolf téren, a mai Stefánián állt. Nála tanult egy évig Vilmos, mint ahogy korábbi interjúnkban elárulta: „Az iparosoknak volt egy énekarra, amit Becsky vezényelt. Emiatt sokszor elment az üzletből, ilyenkor én készítettem a portrékat." A szegedi fotográfus özvegye, Becskyné Lőrincz Magdolna Budapesten él, aki megkeresésünkre azt mondta, hogy férje szerint Zsigmond Vilmos korához képest rendkívül nyitott szellemű, mindenre kíváncsi fiú volt. Rendkívül ígéretes fotóstehetségnek tűnt.

Az érettségi után a Budapesti Műszaki Egyetemre jelentkezett, ahová nem vették fel, ugyanis édesapjának a Petőfi Sándor sugárúton volt kocsmája, így lett osztályidegen. A szívsebész professzor szerint ez a kocsma a Petőfi elején, a mostani kínai és arab étterem között helyezkedett el, lakott is ott pár évig a család.
Zsigmond Vilmos 1949-ben a Kenderfonógyárban kapott állást, itt voltak kollégák Mayer Tiborral.
 
 A szegedi Piarista gimnázium 1948-as érettségi tablója. Negyvennyolcan jártak egy osztályba, köztük Zsigmond Vilmos.
A szegedi Piarista gimnázium 1948-as érettségi tablója. Negyvennyolcan jártak egy osztályba, köztük Zsigmond Vilmos.

– Vili mindenben benne volt, egy évig társadalmi munkában fotószakkört is vezetett a gyárban. Nagyon tetszett neki a filmezés és a fotózás, a gyár újságjában jelentek meg munkával kapcsolatos felvételei – állítja az egykori diáktárs. Mint mondja, Vilmosra mindenben lehetett számítani, cserkész volt, sok közös kiránduláson vett részt, igazi közösségi ember hírében állt. Miután azonban 1951-ben felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, jó időre megszűnt a szegediekkel a kapcsolat. A főiskolán Illés György tanítványaként végzett operatőrként 1955-ben, majd egy évvel később több főiskolai társával megörökítette a forradalom eseményeit, és novemberben Kovács László operatőrrel nyelvtudás és kapcsolatok nélkül Amerikába menekültek. A szinte semmiből induló és a filmes szakma csúcsáig eljutó, az 1978-ban a Harmadik típusú találkozások című produkció legjobb operatőri munkájáért megkapott Oscar-díjig vezető út, szédítő karrier azóta is sokaknak legendás példa.

– Akkor éppen Kanadában voltam, és néztük a díjkiosztót a tévében, egyszer csak hallom, hogy ő kapja, és megjelenik egy kis szakállas-szőrmókos ember, akit alig ismertem fel. Nagyon megható volt, hogy nem a szokásos módon köszönte meg a díjat, a rendezőnek, Steven Spielbergnek, hanem egykori tanárának, Illés Györgynek. Akkor ez nagyon bátor és sokakat megdöbbentő gesztusa volt – idézte fel a professzor. Gyulay Endre azt hangsúlyozta,  rendkívül szimpatikus számára, hogy soha nem engedte a nevét megváltoztatni, ő mindig Zsigmond Vilmos maradt, büszke volt magyarságára.

 A nehéz ember legendája

Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőrt arról kérdeztük, mit mesélt neki Zsigmond Vilmos a szegedi évekről. – Soha nem beszélt Szegedről. Amikor Amerikában a házában jártam, ott találkoztam a szegedi rokonaival. Tudom, akkor már a Vilinek nagyon jól ment, és mégsem kértek tőle semmi anyagi segítséget, támogatást. Nagyon hálás volt nekik, sokat jelentettek számára ezek az emberek. Romwalter Béla, Zsigmond Vilmos üzlettársa és barátja csak megerősíteni tudta, hogy a Szegedről elszármazott operatőr nem mesélt a Tisza-parti városról. Mint mondta, Zsigmond Vilmos mindig a napi dolgokról, az aktualitásokról beszélt, mindig arról a filmről, amelyen éppen dolgozott. A nyáron nagy fájdalom érte, egyik lánya meghalt.

– 1971 óta ismertük egymást, sokat köszönhetek neki, mindketten Amerikában már a szakma közepén voltunk, ő adta nekem az embereit, a legjobbkor mutatott be a legfontosabb embereknek – fogalmazott Koltai Lajos, aki hozzátette: – Varga Lászlóval azt volt a hírük Amerikában, hogy iszonyú olcsón tudnak filmet készíteni, mi, magyarok akkor cukorspárgából és drótból csináltunk filmet, nem volt pénzünk, viszont volt lelkünk, szívünk és tudásunk. Vili igazi egyéniség volt. Sokat hallottam, hogy nehéz ember volt. Igen, aki a saját útját járja, az kérdéseket tesz fel. Mindig az maradt, aki volt, Zsigmond Vilmos.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Felfedezések, találmányok: Csillag születését kapták lencsevégre

Felfedezések, találmányok: Csillag születését kapták lencsevégre
A NASA közölte, hogy vízjég mellett sós folyóvíz is előfordulhat a vörös bolygón a nyári időszakban, magyar kutatók pedig a szőlő gyökerében találtak olyan szerves anyagot, amely a gyógyászatban használható. Tovább olvasom