Délmagyar logó

2017. 04. 26. szerda - Ervin 8°C | 22°C Még több cikk.

Érdi Tamás: Isten üzen az ujjaival

Hódmezővásárhely - Speciális módon tanulja a zeneműveket, és 12 zongoraverseny van már a fejében, a kezében a 33 éves Érdi Tamás vak zongoristának. Látását hibás inkubátorkezelés miatt veszítette el, de a zene mindenért kárpótolja, játékával önmagának és közönségének is örömet szerez.
– Állítólag „próbálkoztam" más hangszerekkel, hegedűvel, fuvolával – emlékezett a 33 esztendős vak zongorista, Érdi Tamás, aki már 25 országban koncertezett. – A zongorával a kapcsolatom akkor fordult komolyra, amikor megtaláltam dédapám öreg hangszerét, és egy ujjal eljátszottam rajta a Pisztráng ötöst és a Marseillaise-t. Mikor ezt Kocsis Zoltánnak mesélték, azt mondta, érdemes foglalkozni a gyerekkel, azóta is Becht Erika, Kollár Zsuzsa és Eckhardt Gábor tanít, készít fel a koncertekre.

Nyolcéves korától koncertezik Érdi Tamás. Vásárhelyen felállva ünnepelte a közönség. Fotó: Imre Péter
Nyolcéves korától koncertezik Érdi Tamás. Vásárhelyen felállva ünnepelte a közönség. Fotó: Imre Péter

Koraszülött volt, és hibás inkubátorkezelés miatt veszítette el a látását, Bostonban a japán professzor által végrehajtott műtét sem sikerült. – Nem haragszom senkire, nem foglalkozom ezzel, ennek így kellett történnie. Amit a sors az egyik kezével elvett, a másikkal visszaadta. A zenén kívül is hang, hangszín alapján tájékozódom, abból alkotok képet a velem beszélgetőről, a zajokra érzékeny vagyok, ezért már a repülőgép bizonyos hangjából azt is megmondom, mikor hagytuk el Európát és értünk az óceán fölé – árulta el Tamás.

Liszt után Kijevben

Liszt Ferenc koncertjének 165. évfordulója alkalmából koncertet tartottak az ukrán fővárosban, amelyen Érdi Tamás lépett fel – óriási sikerrel. Édesanyja, É. Szabó Márta, a népszerű televíziós személyiség (édesapja Érdi Sándor, szintén ismert tévés, az egykori Stúdió főszerkesztője) mesélte, hogy akkor a helyszínen azt mondták: Liszt óta nem fogadtak ilyen ovációval zongoristát.

Nyolcéves korától koncertezik, Bécsben és Torontóban tanult, több CD-t és DVD-t készített, és édesanyja, É. Szabó Márta szerint kedvenc szava a csend, az a szinte tapintható, vágható csend, ami a hangversenyek alatt a nézőtéren honol. Az édesanya elkísérte Hódmezővásárhelyre is, ahol már a koncert első száma után vastapsot kapott a közönségtől – ez ritkaság. Mindig, a stúdiófelvételeken is úgy zongorázik, mint a színházakban, hangversenytermekben, vagyis a közönségnek, amely ebben az esetben otthon hallgatja meg a darabokat. A műveket speciális úton tanulja, a kottát tanárai segítségével rögzíti fejben (12 zongoraversenyt és számos más művet tud), majd több zongorista tolmácsolásában is meghallgatja a művet, így alakítva ki saját értelmezését.

Naponta 5–6 órát gyakorol, ami a színvonal fenntartásához szükséges: – Nem én osztom be az időmet, az idő oszt be engem – mondta. Az érzelmekről közölte, egyik bátyját, Balázst motorbaleset miatt veszítette el, nagyon megrázta, megviselte. Akkor történt, amikor Moszkvában első helyezést ért el zongoraversenyen: úgy ült le a hangszerhez, hogy neki, érte játszik, de testvérének olyan súlyos volt az állapota, hogy már nem lehetett rajta segíteni. És ő ezt megérezte.

Találkozás

Érdi Tamás koncertjén tiszteletjeggyel részt vehetett a Vakok és Gyengénlátók vásárhelyi szervezetének 20 tagja. Sorstársai az előadás végén találkozhattak a művésszel.

– Megtisztelő, hogy sokszor muzsikálhattam Vásáry Tamással és Kocsis Zoltánnal, és majdnem sikerült a szintén vak Stevie Wonderrel, a We Are the Worldöt játszottuk volna el, de olyan hangos volt ott a zene, hogy azt mondtam édesanyámnak: menjünk innen, azt akarod, hogy megsüketüljek? Ekkor jóval fiatalabb voltam, de a keményebb, üvöltősebb rockot azóta sem kedvelem. Szeretek „olvasni", a könyveket, amelyeket édesapám, Érdi Sándor felolvas, magnóra vesszük – a Háború és béke 38 kazettára fért fel –, ezeket újra meghallgathatom. Szívesen járok operába, az egyik kedvenc zeneszerzőm Mozart, a Varázsfuvolát már sokszor láttam – fogalmazott.

Párjával, Harmos Rékával egy éve, saját koncertjén ismerkedett meg, azóta mindenhová elkíséri: – Elvarázsolt, rabul ejtett a zongorajátéka, és kíváncsi voltam, milyen az ember. Olyan, amilyen a művészete. A zene hozott össze bennünket, éppen november 2-án, a születésnapomon, Tamás volt a legszebb ajándék – emlékezett Réka.

Búcsúzáskor megemlítem: tudja-e, mit mondott róla Szabó Magda. Szerényen, szégyenlősen bólintott, és szinte suttogta: – „Én csak írni tudok, de Tamás ujjaival az Isten üzen". Nagyon megtisztelő, szép mondat, de nekem „csak" az a célom, hogy a számomra örömöt jelentő zongorajátékkal, zenével minél több embernek szerezzek örömet.

Olvasóink írták

  • 1. pathfinder 2012. december 26. 07:24
    „Elismerem a művész úr képességeit, de ez a cikk nem jött volna létre, ha nem volna vak, és a szülei nem azok volnának, akik. Vannak még hasonló kvalitású művészek akikről egy sort sem írnak pedig évente fellépnek Szegeden!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kulturált vita nem személyeskedésről szól

A magyar vitakultúráról nem lehet sok jót elmondani: gyakran személyeskedésbe fullad a disputa, ami ahhoz vezethet, hogy inkább nem állnak szóba egymással a felek. Tovább olvasom