Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 21°C Még több cikk.

Intelligens gépek: Ukrán kisfiúnak álcázta magát a csevegőprogram

Először sikerült gépnek teljesítenie a mesterséges intelligenciát mérő Turing-tesztet. A csevegőprogram az ítészek 33 százalékával hitette el, hogy 13 éves ukrán kisfiúval beszélgetnek: az eredmény azonban messze nem jelent döntő áttörést, tudtuk meg a terület szakértőjétől, aki arról is beszélt, mennyire vagyunk messze a gondolkodó géptől. Nagyon.
Arról nem szólnak a hírek, miről beszélgethettek az ítészek a 13 éves ukrán kisfiúval, Eugene Goosmannel a Readingi Egyetemen: az eredmény viszont bejárta a napokban a világsajtót. Eugene ugyanis egy számítógépes chatprogram, amely a csevegőtársak 33 százalékát meggyőzte, hogy kisfiúval társalognak számítógépen keresztül.


Ezzel a program, amelyet az Egyesült Államokban élő orosz Vladimir Veselov és az Oroszországban élő ukrán Eugene Demchenko fejlesztettek ki, 64 után elsőként teljesítette a Turing-teszt 30 százalékos kritériumát. Óriási áttörés ez a mesterséges intelligencia-kutatás területén, írják sok helyütt: de valóban ekkora előrelépésről van szó?

Gondolkodó gépek

A Turing-teszt Alan Turing brit matematikus nevéhez fűződik, akit a modern számítógéptudomány egyik atyjaként tartanak számon. 1950-ben vetette fel a teszt lehetőségét, amely azt hivatott megállapítani: lehetséges-e gondolkodó gépet létrehozni. A teszt során egy ember két tesztalannyal cseveg számítógépen át, írott szövegben: közülük az egyik ember, a másik gép. Mindkét alany igyekszik meggyőzni, hogy hús-vér emberrel beszél, intelligensen válaszolva az ítész kérdéseire. Turing úgy vélte: ha a program olyan mértékű intelligenciát mutat, hogy a kísérletben résztvevők 30 százalékával elhiteti: élő emberrel beszélnek, akkor bebizonyítja, hogy van esély megvalósítani a gondolkodó gépet. Ő maga ezt az időpontot az ezredforduló környékére tette, de a tudomány a mostani sikert sem tekinti olyan hatalmas lépésnek – amely mellesleg Turing halálának 60. évfordulóján, július 7-én született.

Válaszol, utánoz, tanul

Mesterséges intelligenciának (MI vagy AI – az angol Artificial Intelligence-ből) egy gép, program vagy mesterségesen létrehozott tudat által megnyilvánuló intelligenciát nevezzük. A köznyelvben az alábbi jelentések társulnak hozzá: a mesterségesen létrehozott tárgy állandó emberi beavatkozás nélkül képes legyen válaszolni környezeti behatásokra (automatizáltság); képes legyen hasonlóan viselkedni, mint egy természetes intelligenciával rendelkező élőlény, ha emögött eltérő mechanizmus is húzódik meg; képes legyen viselkedését célszerűen és megismételhető módon változtatni (tanulás). A mesterséges intelligenciát használják a gazdaság- és orvostudományban, a tervezésben, a katonaságnál, sok számítógépes programban és videojátékban.
– A kitűzött cél szerint a programnak a bírálók 30 százalékával kell elhitetnie, hogy hús-vér ember. Az orvosi diagnózisokban is 80-90 százalékos pontosságot várunk, itt miért lenne elég a 30 százalék? – teszi fel a kérdést Dombi József, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai karának egyetemi tanára, az MTA doktora, a matematikatudományok kandidátusa. Ugyanez a program már évekkel ezelőtt eljutott a 29 százalékig, a média azért kapta fel a mostani eredményt, mert átlépte a szimbolikus 30 százalékot. A teszt kritikájaként említette, hogy a mesterséges intelligenciának csak igen kis szelete az értelmes(nek tűnő) csevegés. A program „személyiségében" is benne rejlik, hogy a hibázást természetesnek tudja elfogadtatni. Hiszen egy 13 éves fiú adhat zavaros válaszokat, ahol egy felnőtt világosabban beszélne, és mivel nem angol anyanyelvű, a gyengébb angoltudás hiánya is magyarázhatja a hibákat.

Mi sem ismerjük

Melanómát szűrne az intelligens program

A Szegedi Tudományegyetem bőrklinikája és mesterségesintelligencia-kutatócsoportja dolgozik egy közös kutatáson a melanómaszűrés kapcsán: az anyajegyét maga a beteg is lefényképezhetné – akár okostelefonnal –, és beküldhetné az egészségügyi intézménynek, a gyanús anyajegyeket pedig számítógépes program válogatná ki.

A Loebner-díjat 1991-ben ajánlották fel először annak a programnak, amelyik elsőként megy át a Turing-teszten – a szakértő azonban nem biztos benne, hogy a program megkapja az elismerést. – A csetelés nem összetett mondatokból áll, és nem is olyan nehéz értelmesnek tűnő emberi párbeszédet utánozni. Ilyen jellegű programot könnyű készíteni – mondta Dombi József. Ám az utánzás és a gondolkodás között óriási a különbség.

– A szúnyog agya egy köbmilliméter tizede, de olyan remek vegyi érzékelőkkel van ellátva, hogy egészen kis nyomokban is megtalálja a szén-dioxidot. Erre egy mesterséges érzékelő sem képes. Szaporodik, tájékozódik, remekül manőverezik – a legújabb harci helikopterek sem érik el ezt a szintet –, feltölti magát, és ez csak egytized köbmilliméternyi neuronhálózat tevékenysége – hozott egy érzékletes példát a tudós. Agyunkban csak a neuronok száma körülbelül az emberiség látszámával azonos, egy neuron 4000 másikkal kommunikál. Az agy nagyon jó megkonstruált, ezért annyira hatékony, és amíg mi magunk sem ismerjük tökéletesen a működését, addig szimulálni sem tudjuk gondolkodó gép formájában. Minden területen születnek fontos részeredmények – például látás, hallás, mozgások –, de a „nagy egész" nincs meg, és nem is lesz a közeljövőben.

Az agykutatás és a mesterséges intelligencia kutatása párhuzamba vonható, de nem ez az egyetlen tudomány, amelynek vannak közös pontjai a mesterséges értelem területével. A neurális pszichológia, az emberi viselkedésre vonatkozó szociológiai, szociálpszichológiai vizsgálatok eredményei mellett ilyen a filozófia is.



A jövő kutatásai

„Ne teremts gondolkodó gépet az emberi elme hasonlatosságára!" – ez a legfontosabb parancs Frank Herbert Dűne című sci-fi trilógiájában, amelyben egy egész univerzumot ismerhetünk meg a gépek lázadásának leverése után.

– Sci-fi alapvetés az ember ellen fellázadó robot, ezekben a történetekben kulcskérdés a szabadság. Na de tudunk olyan programot írni, amelytől a robot szabad lesz? Ez már filozófiai kérdés: milyen feltételek esetén lehet szabadságról beszélni? Hogyan képes a robot kommunikálni más robotokkal, hogyan ismeri fel, hogy együtt kell működni? Hogyan alakul ki a kollektív tudat? Ezek a jövő kutatásai, amelyeket most kellene finanszírozni – foglalta össze a matematikus. A Szárnyas fejvadász lázadó, emberforma replikánsai,
A kétszáz éves ember gondolkodó robotja, Isaac Asimov Robot-univerzumának benépesítői mindenesetre nem mondhatni, hogy „már a spájzban vannak". Dombi József arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a bankszektor, a haditechnika, a tőzsdeközeli dolgok kapcsán is futnak titkos kutatások, fejlesztések, amelyekben központi szerepet vállalnak a mesterséges intelligencia kutatói: ezekről azonban nagyon kevés információ kerül nyilvánosságra.


Meg aztán mit is jelent az, hogy a gépek veszik át az irányítást? Lehetséges, hogy a jövő már elkezdődött? Emellett kardoskodik Rolf Pfeifer 66 éves fizikus és matematikus, aki 1987 óta vezeti a Zürichi Egyetem Mesterséges Intelligencia Laboratóriumát. „Amennyiben holnap összeomlanak a számítógépek, akkor kitör a káosz. Az egész gazdasági rendszerünk összedőlne, lázadások és éhínségek törnének ki. De számunkra nem maradt választás: senki sem tud többé lemondani a számítógépről. Ez azt jelenti, hogy a technológiánk arra kényszerít minket, hogy használjuk. Ebben az értelemben a gépek átvették az irányítást."


Váratlan fordulatok

Meglepő területeken lehet hasznosítani a mesterséges intelligenciát: a dél-amerikai szappanoperáknál például számítógép generálja a cselekményt. Emberi cselekvéseket, történeteket táplálnak be a gépbe, a program véletlenszerűen választ közülük, és a forgatókönyvírók teremtenek összefüggést a szálak között: ezért annyira váratlanok a fordulatok.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Levelet küldtek tudósok Barack Obamának az amerikai őserdők védelme érdekében

Levélben kérte fel mintegy hetvenöt amerikai és kanadai tudós Barack Obama elnököt, hogy léptessen életbe átfogó nemzeti programot a megmaradt egyesült államokbeli őserdők védelmére. Tovább olvasom