Délmagyar logó

2017. 07. 25. kedd - Kristóf, Jakab 19°C | 29°C Még több cikk.

Joszip Broz Tito 30 éve halt meg

Harminc éve, 1980. május 4-én halt meg Joszip Broz Tito, Jugoszlávia elnöke. Halála után 11 évvel robbantak ki a soknemzetiségű délszláv államot feszítő, csak az ő tekintélye által féken tartott ellentétek, amelyek Jugoszlávia széteséséhez és véres polgárháborúhoz vezettek.
Josip Broz 1892. május 25-én született a Horvátország észak-nyugati részén fekvő Kumrovecben, horvát apától és szlovén anyától. Lakatosinasként került kapcsolatba a munkásmozgalommal. Az Osztrák-Magyar Monarchia katonájaként került az első világháborús galíciai frontra, ahol orosz fogságba esett, majd a bolsevik párt és a Vörös Gárda tagja lett. Hazatérve 1920-ban a jugoszláv kommunista párt tagja, 1927-ben az immár illegális párt zágrábi titkára lett, majd öt évre börtönbe került. 1934-es szabadulása után Bécsben az illegális kommunista párt politikai bizottságába választották, ekkor vette fel a Tito nevet. 1935-től a moszkvai Komintern-központban dolgozott, s miután az addigi pártvezetés a sztálini tisztogatások áldozatául esett, 1937-től 43 évig ő állt a jugoszláv kommunista párt élén.

A második világháború kitörése után fegyveres felkelésre szólított fel, az 1941-es német megszállás után a partizánerők főparancsnoka lett. 1942 novemberében megalakította a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereget, amely a szovjetekkel együtt verte ki a német megszállókat.

Tito 1946-ban miniszterelnök, 1948-ban a jugoszláv kommunista párt főtitkára, 1953-ban államfő lett. Az országot szovjet módon szervezték át Tito kultuszával, még jugoszláv gulágszigetet is létrehoztak, az Adriai-tengeren a Goli otok lett az internáltak tábora. Oda azok kerültek, akik ellenezték a szakítást Sztálinnal. Tito független külpolitikája miatt került összeütközésbe Moszkvával, végül Sztálin 1948-ban kizárta Jugoszláviát a Kominformból (Kommunista és Munkáspártok Tájékoztatási Irodája). A propagandaháború, gazdasági bojkott és provokációk közepette az ország a Nyugathoz közeledett, a kapcsolatok rendezésére csak Sztálin halála után, 1955-ben került sor. A mindkét tömbtől egyenlő távolságot tartó Tito és Jugoszlávia a hatvanas évektől az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik vezetője lett. Jean Paul Sartre francia filozófus azt írta róla, hogy "Tito Jugoszláviája filozófiám megvalósulása".

A jugoszláv szocializmusmodell némi liberalizációval járt, a központi szervek hatáskörét és az állami tervezést a munkás-önigazgatás korlátozta. Ugyanakkor folyt a központi vezetés és a hat tagköztársaság birkózása, s hiába épült az 1974-es új alkotmány a hat tagállam és a két tartomány (Vajdaság és Koszovó) egyenlőségére, az alaptörvény kiváltotta a szerbek és a horvátok elégedetlenségét, szította az albán nacionalizmust.

A romló egészségű Tito 1980. május 4-én halt meg a ljubljanai klinikán, május 8-án Belgrádban a Dedinje kerületben levő rezidencia kertjében, a "Virágházban" temették el. 209 delegáció 127 ország képviseletében és 700 ezer polgár kísérte végső nyughelyére. Az állami tévé a temetést élőben közvetítette. Az államszövetség társadalmi, politikai, gazdasági, nemzetiségi ellentétei egyre élesedtek, Jugoszlávia káosz közepette, véres háborúkban esett szét 1992-ben.

Josip Broz Tito megítélése ma is vitatott. Halála után Zágrábban renegát horvátnak, Belgrádban szerbfalónak nevezték. Képe kikerült a belgrádi parlamentből, horvátországi 1948-ban készített emlékművét - amely életnagyságban partizánvezérként ábrázolja - szülőfalujában, Kumrovecben 2004-ben felrobbantották. Antun Augustincic (1900-1979) szobrászművész alkotásának öntőformáját Zágrábban megőrizték, így azonnal újraöntötték és szülőháza - amely ma az ő múzeuma és védett műemlék Staro Selo (Ófalu) házaival együtt - előtt ismét fölállították, s évente születésnapján különböző szervezetek és magánszemélyek megkoszorúzzák.

Olvasóink írták

  • 10. szilléri 2010. május 24. 15:56
    „Nem írok semmit ! Már moderáltak !

    Nagy genya volt !”
  • 9. surjana 2010. május 11. 17:12
    „Tito halála után egyre erősödött a nacionalizmus a szerbek körében. a Nagyszerbiát akarták létrehozni, azt pedig a nemzetiségek széttiprásával lehetett elérni. Nem a vajdasági szerbek szüleménye volt ez, hanem a Belgrádtól délre élők álma. Ezt az álmot Milosevic személyében látták megvalósulni, ami talán "sikerült" is. Ennek érdekében ki kellett robbantani egy belháborút, és a kisebbséget (magyarok, ruszinok, románok, cigányok, vajdasági- szerbek és horvátok) a másik köztársaság lakóira felfegyverkezve területi igényekkel ráküldeni...”
  • 8. szilléri 2010. május 11. 13:32
    „Ha ilyen k.jó volt Jugoszlávia, miért bomlott fel ?”
  • 7. surjana 2010. május 10. 15:27
    „Aki nem élt Tito országában, az semmit se, vagy csak keveset tud. Ott mindenki egyforma volt annak ellenére, hogy milyen nemzetiségűnek vallotta magát. Mindenki anyanyelvén tanulhatott, használhatta azt hivatalokban...mindenhol. Nem úgy, mint ma a környező országokban. Mindenki dolgozott, amiért tisztességes bért kapott, amiből meg tudott élni. Szabad volt, utazhatott bárhová, nem kellett azt kérelmezni, mint itt, "kishazánkban". Nem kellett éveket várni személyautóra, mindenki nyaralhatott elérhető áron az Adrián,... stb.Fejlett ország volt. Már a 60-as években volt teljesen automata mosógépük, OMO-val, PERSIL-lel mostak, Coca-Cola-t ittak, volt farmerjük, ADIDAS-uk, PUMA-juk...
    Hogy ki, mikor, és miért kezdte az öldöklődést, ma már nehéz kideríteni, de mindig valaki valamiért bosszút követelt. A magyar is, a szerb is.
    Trianonról pedig nem ők tehetnek. Az akkori béna politikusainknak köszönhető.
    Goli-otok-ja pedig minden országnak volt. A nem kívánatos személyek oda kerültek.
    Politikusaink pedig minden szórványmagyarságért "küzdöttek" - "küzdenek" csak a vajdasági magyarokért nem. Itt mindenki csak Erdélyt siratja, pedig máshol is vannak magyarok. A kettős állampolgársággal valamit kompenzálhattunk volna,de beijesztették az embereket. A vajdasági magyarok senkinek a munkahelyét, nyugdíját nem vették volna el, ők csak erkölcsi elismerést vártak."Ott" nem kellenek, "ide" nem kellenek...Ők nem segélyt, nem pénzt akartak, csak az anyaországhoz tartozni.
    Tito nagy ember volt. Mindenki szerette, mert igazságos volt, betartotta a szavát. Jó politikus, jó államfő volt, akit mindenki tisztelt, becsült, nagyra tartott...
    Nem érdemtelenül...”
  • 6. szilléri 2010. május 08. 02:34
    „Gyerekek látom baromi gyengék vagytok történelemből!
    Magyarország mindig is befogadó ország volt. Szentendrétől Pécsig tele vagyunk szerb lakta helységekkel. A tótokról nem is beszélek !
    Mellesleg az Újvidéki ,,vérengzés" után még a Horthy érában eljárás alá vonták a háborús bűnösöket.
    Említsetek egy kommunista rezsimet amely ezt megtette!
    Trianon után nem kapták volna meg a szerbek Vajdaságot éhen döglenének !”
  • 5. xene@freemail.hu 2010. május 06. 21:44
    „tudásod....elnézést az elírásért...

    1. hozzászólás szilléri 2010.05.03. 05:50
    Valamennyi magyar politikusról is lehet ezt mondani abban az időben....ők sem bántak kesztyűs kézzel a szerbekkel. Sőt, ha azt megelőző 100 év szerb-ellenes (nemzetiség-ellenes) politikáját megnézzük, nem csoda, hogy nem szeretik még a magyarokat manapság sem.....”
  • 4. xene@freemail.hu 2010. május 06. 21:40
    „"trianonról gondolom nem hallottá"
    Ahhoz nagyon sok köze volt aztán Titonak ::)). A Te történelem-tudások is szánalmas Kokikám.”
  • 3. kok 2010. május 04. 12:53
    „GöreGábor inkább te nézzél utána ki kezdte a folyóba lövetést, ki kezdte a délvidéki magyarság elüldözését, terrorizálását. trianonról gondolom nem hallottál és a 2 világháború közti magyarellenes terrorról sem. Nézz utána annak is, hogy a határt milyen igazságos módon húzták meg és hány magyar kellett, hogy elmeneküljön az 1920-as években. Annak is utánanézhetsz, hogy hány magyart rúgtak ki az állásából, és hány magyart fosztottak meg a vagyonától ugyanekkor.”
  • 2. GöreGábor 2010. május 03. 23:47
    „szilléri........
    Éltél te TITÓ ideje alatt Jugóban?
    Amennyiben igen akkor szégyelld magad,mert akkor mindened megvolt,és ezt neki köszönhetted.
    Viszont ,ha nem akkor mi jogon ítélkezel olyan dolgokról amelyeket nem éltél át.
    Ki is kezdte a folyóba lövetést?
    Nézzél utána.........
    Nekünk Jugó az nyugat volt annó onnan jött minden/hozzá férhető áron/ ami menő cuccnak számított,
    és érdekes itt is kommunizmus volt és ott is,csak itt Kádár-ott meg Titó kommunizmusa.”
  • 1. szilléri 2010. május 03. 05:50
    „Nagy genszter volt. kb. nyolcvan ezer vajdasági magyar gyilkoltatott meg. Az ,,Újvidéki" hideg napok ehhez képest jelentéktelen atrocitás, mégis erről hallunk ha kell ha nem.

    Azért az jó duma volt amikor azt mondta, hogy szerette volna ha a HÁBORÚ ALATT IS ANNYI PARTIZÁNJA LETT VOLNA MINT UTÁNA !”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Menekülés Sztálin elől - a zsarnok 84 éves lányának vallomása

Richland álmos kisváros az Egyesült Államokban, Wisconsinban. Itt él Sztálin ma 84 esztendős lánya, Szvetlana Sztálin. Tovább olvasom