Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Ma tízből kilenc zsenit elvesztünk Magyarországon

Normális az emberek 95 százaléka, mert átlagos vagy ahhoz közeli képességű, és csak 2,5 százaléka kivételes képességű az általános értelmességben („okosságban") vagy speciálisan szellemi szférákban. Ám a tíz kivételesen tehetséges gyerekből ma Magyarországon csak egy lesz kivételes talentum, kilencet elveszítünk. E kilenc kivételes talentum „megmentése" kulcskérdés Czeizel Endre orvosgenetikus szerint, aki azért vizsgálja a talentumokat, mert meggyőződése: egy nemzet jövője attól függ, hogy a géniuszpalántái kivirágoznak-e.
Tehetséges? De miben – szoktam visszakérdezni, mikor genetikusként hozzám fordul a szülő, és lelkesen magyarázza: mennyire tehetséges a gyereke. Ám a tehetség nagyon sokszínű: az iskolakerülő-tehetségtől a kiváló labdaérzékű focistákon át egészen a matematikai zsenikig terjed a skála – rögzíti az emberkutatással, vagyis epidemológiával foglalkozó orvosgenetikus Czeizel Endre.

Czeizel Endre: az olyan fontos hivatások, mint a pedagógusi, orvosi, vagy épp a politikusi teljesítmény alapjául szolgáló talentum felismerése ugyancsak rendkívül fontos lenne. Fotó: Karnok Csaba
Czeizel Endre: az olyan fontos hivatások, mint a pedagógusi, orvosi, vagy épp a politikusi teljesítmény alapjául szolgáló talentum felismerése ugyancsak rendkívül fontos lenne. Fotó: Karnok Csaba


Az általános értelmességen túl 25-féle speciális tehetséget tart számon a nemzetközi modell, ilyen például a matematikai, a zenei, a térbeli tájékozódás, a verbalitási tehetség. Az ilyenfajta speciális tehetség dönti el a pályaválasztást. De hogy a tehetséges emberből géniusz váljon, ahhoz kreativitás kell. Ez a kreativitás a tehetség szakterületének megújítási képességét jelenti, vagyis például azt – Bolyai János gondolata nyomán –, hogy a matematikus képes-e új világot teremteni a tudományában. Ám e kreativitás is kevés a zseniséghez, ha a tehetségben nincs meg az az energia – az iskolában szorgalomnak, akaraterőnek nevezik –, ami a vele született adottságok valóra váltásához szükségesek. Sőt: a tehetség kibontakozásában a családnak és az iskolának, a neveltetésnek is óriási a szerepe.

A géniuszok az alkotás lázában elhiszik magukról, hogy megváltják a világot. Illusztráció: delmagyar.hu
A géniuszok az alkotás lázában elhiszik magukról, hogy megváltják a világot. Illusztráció: delmagyar.hu


A felfedező pedagógus

Míg a fogyatékosság fejlesztésére 120 éve fejlett gyógypedagógiai intézményrendszer áll rendelkezésre, addig a tehetség felismerésével és nevelésével az előző rendszerek alig foglalkoztak, sőt: tiltották, de legalábbis elhanyagolták. Holott egy nemzet jövője attól függ, hogy a géniuszpalántái kivirágoznak-e. Hál'isten jelenleg már több pedagógusképzőben, így például elsőként 1996-tól Debrecenben, aztán Budapesten, Győrben, Szegeden is foglalkoznak olyan pedagógusok képzésével, akik fölvállalják azt a kihívást, hogy a náluk tehetségesebb diákjaikból géniuszokat neveljenek. A tehetség felismerése és felvirágoztatása külön tudomány, amelynek alapján át kellene gondolni a magyar pedagógia szabályait, amely alapján például egy mai Madách 19 éves korában ugyanúgy elvégezhesse a jogi egyetemet, mint tette egykor Az ember tragédiája szerzője. A szokásos iskolában ugyanis nagyjából öt oldalról tudják mérni egy gyermek tehetségét, ám egy amerikai kísérletben 25 különböző tantárgyat vezettek be, és ily módon ötszörösére nőtt a tehetségek száma, mert így a rejtett képességeket is föl tudták fedezni – emlékeztet Czeizel Endre. Márpedig mai világunk rejtett energiaforrásai: a géniuszok.

– „Született tehetség" – mondják a géniuszról. Ám a tehetség csak isteni vagy a génekből fakadó adottság, csak potencia, csak ígéret, csupán annyit jelent, hogy egy gyerek sokra viheti – pontosít a kutató. Ezért a tehetségét valóra is váltó embert: talentumnak nevezi.

Az adott talentumszférában a gyerekek 68 százaléka átlagos. Az átlagosnál valamiben jobbak 13,5 százaléka övezi az átlagosokat. Együttesen róluk mondta Gauss, a nagy matematikus, hogy az emberek 95 százaléka normális, mert átlagos vagy ahhoz közeli képességű. Ám ott az a kétszer 2,5 százalék, amely az egyik oldalon a nagyon rossz képességűeket, például az értelmi fogyatékosokat foglalja magába, míg a másik póluson a nagyon jó képességűek találhatók. Közöttük csak minden ezredik kivételes képességű. Gauss szerint egy tízmilliós népességben, mint a magyar, az adott szellemi szférában 330 körül lehet a szupertalentumok száma, és már csak 3 géniusszal számolhatunk. (Czeizel doktor jobban kedveli ezt a magyar nyelvújítók által használt megnevezést, mint az ismertebb zsenit.)

– Tíz kivételesen tehetséges gyerekből azonban ma Magyarországon csak egy lesz kivételes talentum: kilencet elveszítünk – hangsúlyozza Czeizel Endre, aki azért választotta vizsgálata tárgyának a muzsikust, a költőt, a festőt, a matematikust, a tudóst, mert úgy érezte: ki tud választani egy olyan mintát, amelyből modellezhető a géniuszok természete, így a felismerhetősége. Szerinte az olyan fontos hivatások, mint a pedagógusi, orvosi, vagy épp a politikusi teljesítmény alapjául szolgáló talentum felismerése ugyancsak rendkívül fontos lenne, ám erre még nincsenek meg az eszközök.

A természettudomány azt tanítja: átlagosnak lenni jó, hiszen az attól eltérő beteg – például az alacsony vérnyomású depressziós, míg a magas vérnyomásút megüti a guta. Egyetlen kivétel az okosság, hiszen az emberré válásnak e szellemi képesség fejlettsége fontos kritériuma volt. Czeizel szerint ezért okosnak lenni jó. Ám kreatívnak lenni már nagyon veszélyes, mert ez átlagtól eltérő viselkedést is jelent: a géniuszok az alkotás lázában elhiszik magukról, hogy megváltják a világot, de közben elégnek, kiszipolyozzák magukat és következik az alkotói válság. Ők valóban pokolra mennek zseniális alkotásaik érdekében. Kreatív géniusznak lenni: átok – mutatja a Petőfi Sándorok, Ady Endrék, József Attilák élete: óriási értékeket adtak nekünk, miközben mártírként föláldozták az életüket.

15 matematikusgéniusz közül 14 zsidó Illusztráció: delmagyar.hu
15 matematikusgéniusz közül 14 zsidó Illusztráció: delmagyar.hu

* * *

A matematikusgének öt rejtélye

Matematikusokról matematika nélkül elmélkedik és írt Czeizel Endre, miután 10 elméleti és 5 alkalmazott matematikus családfáját és származását, adottságait és képességeit, neveltetését és személyiségét, pályáját és sorsát vizsgálta.

Gauss szerint

Egy tízmilliós népességben, mint a magyar, az adott szellemi szférában 330 körül lehet a szupertalentumok száma, és már csak 3 géniusszal számolhatunk.

A kivételes matematikustalentumok genetikai elemzését adva öt rejtélyes összefüggésre bukkant. Az általa vizsgált 15 matematikus-géniusz közül 11 elsőszülött – például az alkalmazott matematikusként ide emelt Teller Ede is, aki egykeként gyakran volt egyedül, és hogy félelmét elhessegesse, számolt: 5 évesen azt, hogy egy napban hány másodperc van. A 10 elméleti matematikus közül 5 nem nősült meg – talán követve Szilárd Leó tanácsát, aki szerint „ha nagy tudós akarsz lenni, hagyd a nőket a fenébe, mert ők elveszik az eszedet meg az idődet". Czeizel megállapítja, hogy az általa kiemelt matematikusgéniuszok csaknem mind alacsony termetűek voltak, illetve a 15 közül 7 külföldön élt, ráadásul 18 évvel tovább, mint akik Magyarországon maradtak. Azt is kimondja a kutató, hogy a 15 matematikusgéniusz közül 14 zsidó, amit azzal magyaráz, hogy az izraelita vallásúak fontos tanítása: a tudás és a tanulás tisztelete, a tehetséggondozás és az összetartás. Azon felfedezése külön csemege, hogy e matematikai elit 4–5 tagja is kötődik a Szegedi Tudományegyetemhez. Így például a Kolozsvárról száműzött egyetemmel a Tisza-parti városba érkező Riesz Frigyes és Haar Alfréd: a szegedi matematikai iskola megalapítójaként elindították Magyarország mára legnagyobbá lett matematikai könyvtárát, ami igazi hungarikum. Fejér Lipót ugyan a budapesti matematikai iskola megteremtője, ám volt kolozsvári kollégáit, köztük jó barátját, Rieszt rendszeresen látogatta Szegeden. Fejérnek köszönhetően kezdhette meg egyetemi tanulmányait Rényi Alfréd, aki Riesz vezetése mellett a Szegedi Tudományegyetemen védte meg doktori disszertációját. Fejér tanítványa, Kalmár László pedig a szegedi matematikai iskola második triumvirátusának lett tagja, és a számítástechnika hazai alkalmazásának megalapítója.

Olvasóink írták

  • 15. tzs_szeged 2012. július 08. 10:32
    „"12. tol 2012.07.07. 23:51
    ott van gróf Klebelsberg Kunó, aki a XX. század három legnagyobb magyar embere közül az egyik volt; megszervezte a zseniképzőt "

    A Czeizel által emlegetett "zsenik" közül hány volt alanya a KK által létrehozott iskolaszerkezet oktatásának?”
  • 14. tol 2012. július 08. 08:48
    „óriási! Az igazán érdekes témákat még aznap eltüntetitek a szem elől... Csak hüledezni tudok...”
  • 13. Mil 2012. július 08. 07:56
    „Ez a cikk volt már egyszer, pár hónapja..”
  • 12. tol 2012. július 07. 23:51
    „ott van gróf Klebelsberg Kunó, aki a XX. század három legnagyobb magyar embere közül az egyik volt; megszervezte a zseniképzőt is és a köznép tudásszintjét is szokatlanul magasra emelte a kialakított iskolarendszere révén, erre később a sok marha kitalálta, hogy genetikailag mily igen zseniális a magyar. Így próbálj a népen segíteni...”
  • 11. Mignon 2012. július 07. 21:40
    „"Das Erste und Letzte, was vom Genie gefordert wird, ist Wahrheitsliebe!"
    ("Az elsö es utolso, amit egy zsenitöl követelnek, az igazsagszeretet!")

    Goethe”
  • 10. klj...54 2012. július 07. 20:03
    „Mostantól követem el azt a hibát, hogy olyanokkal vitatkozzam, akiknek nem adok a véleményére. :)”
  • 9. mazsolaszolo 2012. július 07. 17:16
    „8. Az nem zseni, de még csak nem is zseniális ember. Őket egészen más hajtja, mint az átlagembert.”
  • 8. klj...54 2012. július 07. 16:44
    „@kumisz:
    Lényeglátó vagyol ma :)
    És aki érzelmileg nem tud elszakadni szeretteitől?”
  • 7. Kapitalistapista 2012. július 07. 16:32
    „Istenem mekkora blődségek :)”
  • 6. kumisz 2012. július 07. 15:11
    „Konkluzió: aki itthon marad, az hülye.”
  • 5. klj...54 2012. július 07. 13:13
    „Az átlag középszert irritálja az a tudás, mely a náluk okosabbak fejében van.
    A politika pedig valósággal retteg azoktól akik átlátják az ő mocskos üzelmeiket, tehát a kiművelt emberfőktől.
    Ennyi a lényeg.”
  • 4. X_Y 2012. július 07. 11:54
    „Sajnos Magyarisztánnak nem zsenikre, hanem adófizető droidokra van pillanatnyilag szüksége. A zsenik veszélyesek a politika számára és így nem kívántosak... jobb ha minél messzebbre tudják üldözi őket.”
  • 3. tzs_szeged 2012. július 07. 11:51
    „"Nem is tudom de közép iskolákban miért kell éneket tanítani, ha nem vág a profiljukba !?"

    Nyilván nem a éneklésen van a hangsúly, de a zeneértés fejlesztése is fontos. Semmiképpen nem szükségtelen.”
  • 2. Bendegúz007 2012. július 07. 11:08
    „Czeizel Endrének igaza van,de az itthon tartás is lényeges lenne,nem csak az hogy kineveljük,és a tudást kivigyék az országból,de erre a magyar politikának is helyet kell biztosítani.”
  • 1. info 2012. július 07. 11:01
    „Nem is tudom de közép iskolákban miért kell éneket tanítani, ha nem vág a profiljukba !? Ebben a korban mutál a gyerekek hangja és hiába is erőlködnek a tanárok-vagy inkább élveznek? Ez olyan mintha a Tiszába vizet hordanának. Vagy nincs munkája az énektanárnőnek?! Készítsenek fölmérést hány iskolában fölösleges tantárgy ez. A gyerekek tudását szó szerint az ´okos felnőttek pazarolják el!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Spanyolok megfejtették a dinnye genomját

Kilenc spanyol kutatóközpont együttműködésével elkészült a közkedvelt nyári gyümölcs, a dinnye… Tovább olvasom