Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Nagy Bandó András: ˝A világ egy terebélyes játszóház˝

Nagy Bandó András írott humorista-életműve 808 oldalt tesz ki: pályája eddigi részét lezártnak tekinti az összegzéssel. Beszélgetésünkből kiderült: író, költő és humorista sosem vált el benne élesen. Elképesztő munkatempója annak köszönhető, hogy számára eddig minden munkája örömforrás volt.
– Egyedül állok című kötetében négy évtized humoros történetét olvashatjuk. 808 oldalt tesz ki a humorista írott életműve. Nem kevés.

– Nem is most kezdtem. Úgy gondoltam, egybegyűjtöm az írásaimat, monológjaimat, önálló estjeimet. Szerkesztés közben döbbentem meg, egyrészt azon, hogy valódi kortörténetté, történelmi kaleidoszkóppá formálódott az anyag, másrészt, hogy írásaim java mennyire aktuális ma is. Első humoreszkjeim, monológjaim még Szegeden születtek, 1972-ben írtam a kötetbe került legrégibb számomat, a legutolsó írás dátuma 2012. Legtöbben csak az agyonismételt tévés monológjaimat ismerik, pedig írtam és mondtam el azoknál veretesebb számokat is. Megérte leltárt készíteni.

– Nem korai összegezni?

– Korai? Még mindig jobb, mint ha lekésném. Novemberben szeretném betölteni a 65. évemet. Tapasztaljuk, minden életmű csonka, hisz amíg élünk, munkálkodunk, nem tudjuk, mikor kaszálnak el bennünket. Én sem hagyok föl az írással, szülök még humoros írásokat is, de pályám eddigi részét lezártnak tekintem. Így nyugodtabban élem végig a megmaradt éveimet. Ráadásul a korosztályom volt a közönségem is, főként nekik szól ez a kötet. A gyerekeik még derültek a szövegeimen, az unokáik már alig ismerik, velük majd a verseim és meséim kapcsolnak össze.

A hivatásos magatartás a legjobb védőpajzs, életre-halálra csak a szent, meg az amatőr játszik.
Nagy Bandó András: A hivatásos magatartás a legjobb védőpajzs, életre-halálra csak a szent, meg az amatőr játszik.

– A verseivel nem tervez hasonlót?

– Bár még sok van bennem, de egy minizárást megejtek. Eddigi 16 gyermekkönyvem legszebb verseit adtam közre a könyvhéten, Százszorszép címmel. Mivel egymást érik a kötetek, a régebbieket már nem akarom kiadni, de tallóztam, szemezgettem, és a java ott lesz ebben a kötetben. Gondoltam egy merészet, és túlestem még egy összegzésen: az elmúlt években született, felnőtteknek szánt verseimet is kötetbe szerkesztettem. Áthallásos, de nem viccesnek szánt címe: Nagyon file. Közben novelláskötetemen is dolgozom. A könyvheti Szeged effekt című antológiában is ott lesz egy novellám.

– A kötetek apropóján összekapcsolódik író, költő és humorista. Vajon elvált-e egymástól valaha? Keressünk választóvonalakat?

– Inkább ne. Az életem nem szakaszolható, még ha látszanak is a mezsgyék, ez egy természetes folyamat. Karinthy jó példa. Benne is megfért a költő, az író, a gondolkodó és a humorista. Két kötetem a hitről szól, a Sosemvolt és a Vár rád Toscana életről és halálról, és a humorral együtt ez is megfér bennem. Ma már az olvasók is elfogadják és szeretik ezt a sokféleséget, sőt talán épp ezért, ennek köszönhetően olvasnak egyre többen. Bármely könyvtárban jártam, tapasztalhattam: sosincsenek benn a köteteim.

– Hihetetlenül termékeny író. Az Egyedül állok előszavában írta Sinkó Péter, hogy már humoristaként is többet utazott minden más humoristánál. Honnan ered ez a munkatempó?

– Számomra minden eddigi munkám örömforrás volt. Újságkézbesítőként, kőművesként, műszaki rajzolóként is jól éreztem magam. Dolgozni vagy mosolyogva, vagy sehogy. Nincs nagyobb kín, mint szenvedve dolgozni. Kaposy Miklós, a másik előszó írója példátlan nagyságrendűnek és tartalmasnak nevezte ezt a humorista-életművet. Nos, elárulom: éjjel, a föllépéseim után is asztalhoz ültem, írtam, és amikor egy évig sofőröm volt, autózás közben gépeltem a hátsó ülésen. Mostanában verses-dalos interaktív műsort adok iskolákban, könyvtárak szervezésében. Minap mondta egy tanító: Bandó, láttam, végig csillogott a szemed. Igen: vagy így, vagy sehogy.

– Még mindig Hanna unokája a gyerekeknek szóló írások első olvasója-hallgatója, mondhatni kritikusa?

– Hanna teljes lényével inspirál. Egyrészt pici korától kezdve könyvbaráttá neveltük, Nati is, én is folyamatosan adjuk át, amit előadóként tudunk, másrészt ő is bedolgozik már egy-egy versembe, részt vesz az alkotói folyamatban. Kitűnő ritmusérzéke van, pár sort hozzátett már néhány versemhez. Együtt verselünk, olvasunk, dalolunk, és ajánlom minden szülőnek: ha időben akarja kezdeni a mondókázást, már pár hónappal a fogamzás után fogjon hozzá, különben elkésett.

– Foglalkozott karikatúrával és színészettel, humoristaként ismerte meg az ország, majd íróként is, repertoárjába a humoros írásoktól a felnőtteknek szóló, nagy sikerű regényeken, könyveken át a gyerekversekig, beszédjavító gyerekmondókákig sok minden helyet kap: van-e olyan eszköze, lehetősége az önkifejezésnek, amelyet eddig még nem ragadott meg, de vágyik rá?

– Számomra a világ egy terebélyes játszóház. Én pedig olyan gyerek vagyok, aki az összes kezébe akadt játékot kipróbálja. Csodák csodája: mindegyikben örömömet lelem, és úgy adom tovább másoknak az élményeimet, hogy az ő örömük is teljes legyen. Mindenféle jóval megpakolt batyuval érkeztem a világba, és belső kényszert érzek, hogy amíg élek, mindent kipróbáljak. Hármas jelszavam: fölemelni, értéket adni, gyönyörködtetni! És persze sosem válni rutinos, rosszízű profivá. Az Egyedül állok című könyvemben is ugyanaz a mottóm, mint hajdanán az Úton-útfélenben volt. Heinrich Böll Egy bohóc nézetei című könyvéből való: „A hivatásos magatartás a legjobb védőpajzs, életre-halálra csak a szent, meg az amatőr játszik." Így élek és alkotok. És maradok csupa szív amatőr.

Olvasóink írták

  • 1. zehn 2012. július 01. 13:01
    „Egyébként meg ZSENI!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A magyarok átlag 6 percet állnak sorban

Legkevesebb időt a franciák, a legtöbbet pedig az oroszok töltik sorban állással. Utóbbiak átlagosan… Tovább olvasom