Délmagyar logó

2017. 05. 30. kedd - Janka, Zsanett 14°C | 29°C Még több cikk.

Pünkösd: az egyház születésének ünnepe

Az örökléthez az ünnepeken keresztül kapcsolódhat az ember - véli a szimbólumkutató Pál József. A szegedi egyetem professzorával és Bárkányi Ildikóval, a Móra-múzeum néprajzkutatójával a pünkösdről, a sokjelentésű ünnepről beszélgettünk.

A pünkösd a legnagyobb keresztény ünnepnek számító húsvét – amikor végbemegy a megváltás műve – utáni 7. vasárnapon kezdődik. A pünkösdhétfő Magyarországon 1993 óta munkaszüneti nap, de például Olaszországban nem tekintik ünnepnek. A népi hagyományban is megőrződött pünkösd nem vált olyan családi ünneppé, mint például a karácsony. A vallás, az egyház szerepének háttérbe szorulásával halványul a pünkösdi ünnep jelentése.

Az első teremtésünnep

– A hetek ünnepe pünkösd. Úgynevezett zsidó zarándok ünnep, a húsvéthoz hasonlatosan. Ugyanakkor a természet megújulásához is kötődik: ez az év első termésünnepe, amelyet a szegényeknek juttatott önkéntes adományokkal is emlékezetessé tettek – mondja Pál József. A szimbólumokkal foglalkozó professzor szerint húsvét azért a legnagyobb katolikus ünnep, mert a megváltás az a pillanat, amikor a világ kiszakad önmagából, és újra Isten által átitatott lesz – magyarázza.

A húsvét utáni időszak egyik kiemelkedő mozzanata Krisztus mennybemenetele, ami a húsvét utáni 40. napon következik be. Folytatódik a Krisztus által megígért Szentlélek várásával, majd a másik kiemelkedő nappal, pünkösddel, amikor a Szentlélek kiáradását ünneplik.

Beszélő madár és napsugaras ház

Galamb – ez a Szentlélek legismertebb ábrázolása. Az egyházon belüli ikonográfiai küzdelmeket követően, a középkor második felétől jeleníthető meg a szentháromság, vagyis a „háromszemélyü egy isten": Jézus aszkétikus-szakállas fiatal férfiként, az Atya idős emberként, a Szentlélek pedig galambként.

– A „beszélő madár", amely Isten üzenetét hozza, az oltárterítők hímzésmintájaként is megjelenik – emlékeztet Bárkányi Ildikó. – Sok paraszti háztartásban készítettek faragott galambot. Sőt: a kiterjesztett szárnyú galambot az asztal fölé függesztették, és egy zsineggel az ajtóhoz rögzítették, így mozgatták – a Szentlélek ábrázolásaként.

Bálint Sándor néprajztudósban merült fel, hogy a szegedi alsóvárosi házak napsugaras oromzata a barokk kor Szentháromság-ábrázolásából ered. A népi imádságokban, a szokásszövegekben a Szentlélek a természetfeletti erő, amit – Krisztus vagy Mária személyével ellentétben – nehezebb elképzelniük, leírniuk és ábrázolniuk a laikus vallásos embereknek. Ezért is mondják, hogy a laikus vallásos képzet szerint a szél a Szentlélek lehelete.
Vigasztaló fuvallat

Szélrohamhoz hasonlatos zúgásként írja le a Biblia a Szentlélek kiáramlását – utal a Biblia Apostolok cselekedetei című könyvére Pál József. A Szentlélek szinonimája a Vigasztaló, akit Krisztus az ő halála miatt bánkódó tanítványai és hívei közösségének küldött: „Lángnyelvek lobbantak, és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek. És különböző nyelveken kezdtek beszélni úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket…"

A profán termékenységvarázsló elemeket is tartalmazó pünkösdölő népi énekben is megjelenik a bibliai hely és történet – jelenti ki a néprajzkutató: „Tüzes nyelveknek szólása, / Úgy, mint szeleknek zsongása, / Leszálljon az ő fejükre. / Nagy hirtelenséggel, / Megtelvének Szentlélekkel, / Kezdének szólni nyelvekkel, / Mindegy nekik a Szentlélek".

Pünköskor a Szentlélek kiáradását ünneplik, a galamb a Szentlélek legismertebb ábrázolása.
Pünköskor a Szentlélek kiáradását ünneplik, a galamb a Szentlélek legismertebb ábrázolása.

Lángnyelvek teremtette egység

A beszélt nyelv többször is szerepel a bibliai történetekben. Például: Isten megmutatja a dolgokat Ádámnak, aki azokat elnevezi. A bábeli nyelvzavarral pedig Isten akadályozza meg az emberi nagyravágyást jelképező toronynak az elkészültét, amellyel a gőgös ember saját erejéből képzelt az égbe emelkedni. – A nyelv társadalmi funkcióját zavarta össze az Isten. Ez az állapot pünkösddel szűnik meg – magyarázza a professzor. – Isteni akaratból létrejön egy nyelvek fölötti nyelv, a tüzes lángnyelvek jelképezte szeretet nyelve. Ez a pünkösdi nyelvi csoda.

– A közösség kitüntetett szerepe is jellemzi a pünkösd ünnepét – hívja fel a figyelmet Pál József. – Ugyanis a 11 apostol mellé ekkor választják meg Júdás utódját: Mátyást, a 12. apostolt, a mai papok elődeit egy többszereplős közösség és Mária jelenlétében. Ezért pünkösd az egyház születésének is az ünnepe.

A piros rózsától Balassin át Jókaiig

„Pünkösd egészének erős szimbóluma a piros: a szeretet és az élet teljessége jelképeként. A pünkösdi misére minden hívő katolikus templomban pirosba öltözötten jelentek meg a lányok" – utalt a hagyományra Bárkányi Ildikó néprajzkutató. „Az ugyancsak pünkösdöt jelentő rózsa eredete a mennyei rózsa – véli Pál József irodalomtudós.

– E rózsa amfiteátrumszerű szirmain helyezkednek el a boldog, üdvözült lelkek, akik részesülnek Isten szíves látásában." „A pünkösdölés – például a pünkösdikirályné-járás adománykérő szokása, a templom és a ház zöld ággal díszítése – pünkösdhétfőre eső hagyománya a termékenységre, a megújulásra fókuszál – veszi vissza a szót Bárkányi Ildikó. – Pünkösdi királyt katonák is választottak" – utal Balassi Bálint Borivóknak való című versére. És arra is emlékeztet, hogy Jókai Mór az Egy magyar nábob című regényében részletesen leírja a pünkösdi szokásokat.

Az esztendő: Krisztus-metafora

– Maga az esztendő, a jeles ünnepekkel együtt, Krisztus-metafora, vagyis egy összevont hasonlat: a hétköznapi embert az örök eszmékhez és a ciklikus újjászületéshez kapcsolja – indokolja Pál József, a Szegedi Tudományegyetem irodalomtörténész professzora azt, hogy miért fontos értenünk az ünnepek összetartozását és jelentését. – Adventtel kezdődik és Krisztus királlyal, vagyis Krisztus második eljövetelével zárul az egyházi liturgikus év. Krisztus december 25-i születésével emberként jön el, és megadja az igazi lét, a mennyországba vezető út lehetőségét, illetve a következő esztendő novemberének végén királyként megjelenve, egyik kezével felfelé, a másikkal lefelé mutatva számon kér, elevenek és holtak fölött ítélkezik. A két krisztusi eljövetel közötti időszakban az Atyától és a Fiútól egyaránt származó Szentlélek és Mária gondoskodik a jelenlétről. Az esztendőn belüli, a hamvazószerdával induló, a pünkösddel és az úrnapi körmenettel a csúcspontjára jutó, majd a betakarítással, „Jézus szent szíve" napjával záruló, 115 napon át tartó ünnepkör külön egység az évben, középpontjában a húsvét jelentette megváltás misztériumával.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Korlátozhatja a munkaerő beáramlását az új brit kormány

David Cameron és a Konzervatív Párt fölényes győzelmével sokakban felmerül a kérdés, mi lesz a Nagy-Britanniában dolgozó vendégmunkások sorsa. Tovább olvasom