Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Új életformát fedeztek fel orosz kutatók feltételezése szerint

Orosz kutatók feltételezése szerint új életformát fedeztek fel azokban a vízmintákban, amelyeket az évmilliók óta vastag jégpáncél alatt rejtőzködő Vosztok-tóból emeltek ki a Déli-sarkon ősi mikroorganizmusok után kutatva.
Szergej Bulat, a szentpétervári Atomfizikai Intézet munkatársa a Ria Novosztyi orosz hírügynökségnek elmondta, hogy a kutatócsoport olyan baktériumot talált a vízmintákban, amelyiknek a DNS-e nem hasonlít egyetlen, az adatbázisban szereplő ismert fajéhoz sem. Tájékoztatása szerint az elemzések során kiszűrték az esetleges szennyező anyagokat, a kapott vizsgálati eredmény pedig azt mutatta, hogy a tóból származó baktérium genetikai örökítőanyaga csupán 86 százalékos hasonlóságot mutat a hozzá legközelebbi mintával. "Márpedig akkor is ismeretlen organizmusról beszélünk, ha az egybeesés kilencven százalékos" - hangsúlyozta a tudós.

"Ha a szóban forgó baktériumot a Marson találtuk volna, akkor minden kétséget kizáróan arról beszélnénk most, hogy van élet a Marson" - fűzte hozzá.

Mindazonáltal jelezte, hogy további mintákat is elemezni kívánnak, hogy egyértelműen alátámasszák a felfedezést.

Az orosz kutatócsoport január 10-én 3406 méter mélységben érte el a Vosztok vizét: a furat "fehér, buborékos" jeget tartalmazott, amely különbözött a tavat a külvilágtól elzáró átlátszatlan, porózus jégtől.

A Vosztok a legnagyobbika a hatodik kontinensen eddig feltérképezett 150 jégalatti tónak. A 250 kilométer hosszú és 50 kilométer széles képződményt, amelyet helyenként közel négy kilométer vastagságú jégpáncél borít, 1994-ben fedezték fel orosz és brit kutatók. A feltételezések szerint a hatalmas édesvizű tó több mint 14 millió éve el van vágva a külvilágtól.

Az orosz expedíció célja az volt, hogy megbizonyosodjon arról: léteznek-e a tóban olyan ősi, hidegtűrő mikroorganizmusok, amelyek alkalmazkodtak a sötét, jeges környezethez.

Néhány hete amerikai kutatók jelentették be, hogy baktériumok tömegét találták a Déli-sark jégpáncélja alatt elterülő, 800 méter mélyen fekvő, 60 négyzetkilométernyi területű Whillans-tóból vett vízmintákban. Közlésük szerint a minták milliliterenként körülbelül ezer baktériumot tartalmaznak, és az organizmusok "igen jó növekedési rátát mutatnak" a Petri-csészékben.

Brit expedíció is próbálkozott mintavétellel az Antarktiszon, de feladta az Ellsworth-tónál kezdett kísérletet, miután 300 méter mélységbe jutott a három kilométer vastagságú jégpáncélban végzett forró vizes fúrással.

A jég alatti déli-sarki tavak vizsgálatával a tudósok egyfelől arra igyekeznek választ kapni, hogy milyen lehetett az élet a jégkorszak előtt, hiszen az évmilliók óta elszigetelt víztömeg vegyi összetétele sokat elárulhat a földtörténeti múltról. Másfelől a jeges mélységekben, örök sötétségben rejtőző antarktiszi létformák elemzésével fontos következtetéseket vonhatnak le a Földön kívüli élet lehetőségéről, egyebek között a Marson vagy a Jupiter holdján, az Európán.

Olvasóink írták

  • 1. _csutak_ 2013. március 08. 13:48
    „Sokáig azt hittük csak az általunk ismert szén alapú élet létezik.
    Pedig az alapvető feltételeknek, táplálkozik,ürít, reprodukcióra képes és reagál a külvilági ingerekre, sok más is megfelel.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A kanadai gleccserek olvadása feltartóztathatatlannak tűnik

A bennük lévő jégtömeg egyötöde válhat vízzé a század végére, 3,5 centiméterrel megemelve az óceánok… Tovább olvasom