Délmagyar logó

2016. 12. 07. szerda - Ambrus -5°C | 3°C

Veszélyes vagy hasznos robotemberek

Kreativitásra is képesek az intelligens robotok a programozott cél elérése érdekében. De nem biztos, hogy ez veszélytelen az emberre. Hasznosak vagy veszélyesek-e a legújabb, emberi tulajdonságokkal felvértezett robotok? Erre a kérdésre kerestük a választ Jelasity Márk, az MTA tudományos főmunkatársa segítségével.
Május elején bemutatták Kína első, emberi gesztusokra képes humanoid (emberi képre alkotott) robotját. Az egyik alkotójára hasonlító robotasszony, Jangjang képes mosolyogni, mozgatni a száját, pislogni. Rendkívül népszerű, teljesen emberi. Ez abból is látszik, hogy kicsit „csal": távirányítással működtetik, a szenzorok egy másik emberen vannak, aki mozgásával a robot azonos mozgását idézi elő. Az USA-ban és a Távol-Keleten számos humanoid robot segíti az emberek életét.

Gyilkossá is válhat a kedves nővérke

De biztos segítség ez? Vagy valósággá válhat a Terminátor-filmekből köztudatba lépett Skynet (emberszabású gyilkos robotokat irányító magasabb intelligencia, amely átveszi az emberektől az irányítást)? – kérdeztük Jelasity Márktól, az MTA–SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport tudományos főmunkatársától.

Egy kínai étterem, ahol a felszolgálók a robotok.
Egy kínai étterem, ahol a felszolgálók a robotok.

– Nem kizárt, hogy egy ember alkotta, mesterséges intelligenciával rendelkező rendszer vagy gép az emberekben kárt tegyen. Az alkotó ott követhet el végzetes hibát, ha a célt rosszul vagy nem eléggé konkrétan határozza meg. A robot feladata a számára kijelölt célt elérni, és a legintelligensebbek ezt kreatívan oldják meg. A cél elérésének mikéntje tehát a gép kezében van, de nem képes érzelmi, szociális alapon dönteni.
Japánban problémát okoz az idősellátás, ezért fejlesztettek ki úgynevezett ápolórobotokat otthon ápolásra. Az ötlet kitűnő, hiszen sokszor ezeket az embereket emelni, forgatni, tornáztatni kell. Egy gép erre alkalmasabb, mint egy másik ember. Rejthet viszont veszélyt is magában. A szakember szerint szerencsére még nem jutottak el arra az intelligenciaszintre e robotok, hogy félni kelljen tőlük, de a fejlődést tekintve reálissá válhat, hogy bajt okoznak.
Élet-halál múlhat azon, hogyan határozza meg egy ilyen robot célját a programozó. Például ha azt a célt programozza: „segíts a betegen, hogy minél kevesebbet szenvedjen", a robot kreatív módon akár ki is olthatja az egyén életét, mert a cél elérésének módját ő „találja ki".

Betartják a KRESZ-t

Veszélyeket rejthetnek az önjáró autók is. A Google-fejlesztésű járműveket teljesen automatizálttá szeretnék tenni, hogy az ember csak utasként legyen jelen, és kutatások bizonyítják, szívesen adják át a sofőrök a volánt a robotnak. Egyelőre csak 45 a maximális sebességük, és nyáron kerülnek be az éles közúti forgalomba, eddig csak tesztelték őket. Kalifornia útjait fogják szelni. Előnyük, hogy a szabályokat maradéktalanul betartják, viszont váratlan, balesetveszélyes helyzetben a jogi felelősség miatt, úgy tűnik, „át fogják passzolni" az irányítást az embernek (erre szolgál a leszerelhető kormány és a pedálok), aki mivel előtte nem a vezetéssel volt elfoglalva, nem tud megfelelően reagálni.

A terminátor mosolya.
A terminátor mosolya.

– Ha kizárólag önjáró autók léteznének, ami most még kicsit futurisztikusan hangzik, és ezek egymással internetes rendszeren folyamatos összeköttetésben lennének, nem lennének forgalmi dugók – vázolja Jelasity Márk. Amikor például egy sávra szűkül a forgalom, az autó szoftverének előzetes és gyors tervkészítése után a besorolás fésűszerűen megtörténne, anélkül, hogy bármelyiknek fékeznie kellene, vagy baleset történne.
Az önjáró autókkal az utóbbi 6 évben 11 baleset történt, és mindannyinál az ember vezette autó volt a hibás.

 Túlzás a hawkingi jóslat

Stephen Hawkingnak, korunk ikonikus tudósának jóslata – miszerint az MI az emberiség végét jelentheti, mert a gépek képesek lesznek újratervezni magukat, és behozhatatlan előnyre tesznek szert az emberekkel szemben – kicsit drámai Jelasity Márk szerint, mert az MI történetében mindig voltak fékek, megállások. A fejlődés lassulhat is a megélt tapasztalatok alapján. Ha egy rendszernél, szoftvernél felismeri az ember, hogy hibás, igyekszik azt úgy kijavítani, hogy az emberiségnek ne kárára, hanem hasznára váljon.

– Abban rejlik ezen rendszerek veszélye, hogy a nem automata járművek ebből a hálózatból és programból kimaradnának. Az intelligens autók együttműködésének ráadásul előre nem látható eredményei lehetnek, így például az önjáró autók akár le is szoríthatnák az útról az ember vezette járműveket, és egy hálózaton futó programot nem lehet egy gombnyomással leállítani – vázolja a veszélyeket a kutató.

A mezőgazdaságban már Európában is igen magas százalékban gépek végzik a feladatokat, az USA-ban pedig a mezőgazdasági munkaerő mindössze 1,5%-a emberi. Az iparban ez még nyomatékosabb. Futószalag
mellett, például az autógyártásban kizárólag robotok végzik a munkát.

Ezért szakmák tűnnek el a piacról, de mivel e két ágazatban nem tudnak már több munkaerőt megtakarítani, a Távol-Keleten és az USA-ban a szolgáltatásban is kezdi kiütni a nyeregből az embert a humanoid robot. Étteremben főznek, felszolgálnak, egy hamarosan nyíló japán szállodában pedig „ők" fogadják majd a vendégeket, takarítanak, a teljes személyzet robotokból áll majd. Rendkívül költséghatékonyak: csak egyszer kell kifizetni őket, nem mennek táppénzre, szabadságra, az akkumulátortöltéstől eltekintve bármikor „szolgálatra készek"– panasz nélkül.

Elfogadni a magasabb intelligenciát

Miért ódzkodik mégis az ember mindettől? Mert jobban szereti és szociális szükséglete is, hogy hús-vér emberek szolgálják ki őket, kommunikáljanak velük, oldják meg a problémáikat. Nehéz ezt elfogadni, ezért külön kutatásokat végeznek arra vonatkozóan, hogy mitől válik egy humanoid robot szimpatikussá. E szerint a humor, az empátia és az érzelmi reagálás, hangulatátvétel az elfogadható és szerethető robotember tulajdonságai.

Jangjang képes mosolyogni, mozgatni a száját, pislogni. Rendkívül népszerű, teljesen emberi.
Jangjang képes mosolyogni, mozgatni a száját, pislogni. Rendkívül népszerű, teljesen emberi.

– Az elfogadás az orvosrobotok esetében hatványozottan fontos. Pontosabb és aprólékosabb mozdulatokra képes egy műtét során, mint egy ember, de a szociális képességeinek a hiánya miatt idegenkedünk ezektől – mondta el a kutató.

Magyarországon egyelőre még „nem futhatunk össze" humanoid robottal szállodában vagy étteremben, de a mindennapi életünkben jelentős
szerepet töltenek be az egyszerűbb, nem intelligens, mechanikus robotok is (önjáró porszívó, fűnyíró, konyhai gépek). Viszont a mesterséges intelligencia behálózza az életünket, mert nemcsak a számítógép előtt ülve szembesülhetünk vele, hanem például amikor repülőre ülünk, robot vezeti a gépet; felsőbb kategóriás autónk magától parkol le, és még sorolhatnánk.

– A mesterséges intelligencia néha kevésbé látványosan jelentkezik, de legfőbb célja a fogyasztói társadalom fenntartása: ezért például egy szupermarket polcelrendezésének tervét is programmal készítik, hagyatkozva az emberi gondolkodásra, érzékelésre, ingerfeldolgozásra, vásárlási szokásokra – mondja a szakember. A hűségkártyarendszerek, de az okostelefonok lényege is, hogy információt szerezzenek a cégek az emberekről, és a hatalmas mennyiségű, rendelkezésre álló adat segítségével olyan reklámokat és olyan módon tálaljanak, hogy úgy érezzük, pontosan ismerik a vágyainkat.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az egyik hős lett, a másik áruló maradt

Szovjet atomrakéták műszaki leírását, bunkerek tervrajzát adta át az amerikaiaknak a hidegháború idején a lengyel Kuklinski ezredes. Lebukott, de rehabilitálták. A magyar Belovai alezredest hasonló tettéért elfogták, bebörtönözték. Tovább olvasom