2015.10.06. 22:09
Jó minőségű a szőlő, csak kevés
Csongrád - Jó minőségű, de nem nagy mennyiségű szőlőt hozott a szüret Csongrádon. A biotermesztéssel foglalkozó Bodor Lászlónál a bor mellett akad vevő a kék fajták magjára és a héjra is.
A jégeső idén elkerülte Csongrádot, a húsvéti fagy azonban megtizedelte azokat a fajtákat, amelyeknél a törzsmagasság egy méter körüli. A biogazdálkodással foglalkozó Bodor Lászlónál így járt a kadarka.
A cabernet sauvignon és a zweigelt, illetve más fehér szőlőfajták viszont szépen hoznak termést az ilyenkor megmaradó rejtett rügyből is, ezeknél a fajtáknál alig tapasztaltak terméskiesést. László csak kén- és réztartalmú szereket használ, így a gombabetegségek ellen nem tud százszázalékos védettséget nyújtani a szőlőnek. Az eső miatt a vékonyabb héjú fajták – ilyen a kadarka – héja kirepedt, botritiszfertőzés kezdődött, emiatt korábban szüreteltek, a mustfok így is 19 volt.
– Picit csalódtunk, mert a sok lomb között végül nem lett akkora mennyiségű termés, amennyit vártunk, a minőség viszont jó. Ez közepes év, de meg kell becsülni, tavaly a minőséggel és a mennyiséggel is gond volt – mondja László. – Múlt héten végeztünk a kékfrankossal és a cabernet sauvignonnal, lebogyóztuk, itt vannak az erjesztőben, ez most a zajos erjedés ideje.
Csömöszölés Bodor Lászlónál. Közepes évet zártak. Fotó: Schmidt Andrea
Azért vannak pozitív fejlemények is. Miközben a „törkölykalapot" „csömöszölte", vagyis belenyomkodta a mustba, elmondta, hogy ami a borszűrés hagyományos eljárása után megmarad melléktermékként, az sem hulladék. A kék szőlők magját az utolsó szemig megveszik, táplálékkiegészítő készül belőle. Egy fülöpjakabi kereskedő a héjat is megvásárolja. Ezen termelik a shiitake gombát, amely mifelénk nem annyira ismert. Japánban és Kínában kétezer éve foglalkoznak vele, a laska és a csiperke mellett a világon a harmadik legnagyobb mennyiségben termesztett faj.
60 forintot ad a bianca szőlő kilójáért – hirdette a szüret előtt egy Bács-Kiskun megyei felvásárló a Petőfi Népében. A szőlészek, borászok szerint az ilyen hirdetések – ahogyan a bőséges termést már a szüret előtt beharangozó nyilatkozatok – manipulálják a piacot. Szerencsére időben nyilvánvalóvá vált, hogy a beharangozotthoz képest kisebb a termés, az ár följebb ment. A bianca zöme végül 90 forint körül kelt el, a cserszegi fűszeres 80-85 forintért, a kékfrankos és a cabernet átlagban 120-130 forintért – halljuk a soltvadkerti Frittmann Jánostól, akinek családi borászata nyerte el idén Az Év Pincészete díjat. Frittmannékat úgy ismerik, mint akik szembemennek a trenddel, és direkt tisztességes árat fizetnek az átvett szőlőért. – Mi saját marketingstratégiát alakítottunk ki: a márkát erősítjük – mondja erről [namelink name="Frittmann János"]. – Abban bízunk, mások is belátják, hogy amíg nincsenek erős brandek – jó borok, amelyeknek el lehet kérni az árát –, addig negatív árverseny zajlik. A borászatok egymás alá mennek, több piacot akarnak szerezni. A kárvallottja ennek a szőlőtermelő, de végül az egész szakma issza meg a levét.
