Csak a magyar gazdák érdekeit szolgáló agrárpolitikát fogadunk el

„Bízom benne, hogy mielőbb megállapodunk az európai uniós közös agrárpolitika jövőjéről. Az eddigi egyeztetéseken sikerült már letennünk a jövő néhány fontos alapkövét. Már majdnem készen áll a hazai gazdatársadalom jövőjét alapvetően befolyásoló európai agrárpolitika 2023-ban kezdődő új ciklusának szabályrendszere” – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Nagy István, aki részt vesz az újabb, várhatóan utolsó egyeztetésen a tagállamok mezőgazdasági minisztereinek e heti brüsszeli találkozóján.

A tárcavezető felidézte,

az uniós költségvetés elfogadása mellett tavaly októberben az agrárpolitikai reformról is eredményes tárgyalásokat zártak a tagállamok miniszterei. A végső döntés ugyanakkor várhatóan csak a következő napokban születik meg,

amikor a Mezőgazdasági és Halászati Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság az utolsó, politikai szempontból legvitatottabb kérdéseket igyekszik lezárni.

„Az októberi megállapodás jól tükrözte mindazon magyar érdekeket és célokat, melyeket 2018-tól, vagyis a tárgyalások kezdetétől képviseltünk. A mostani tárgyalások egyik legfőbb célja az elért eredményeink megvédése” – hangsúlyozta Nagy István, a hazánk által elért eredmények közül példaként említve, hogy sikerült fenntartani az eddig alkalmazott támogatási eszközök folytonosságát. Ez azt jelenti, hogy

a támogatási rendszer főbb elemei és alapvető szabályai várhatóan nem változnak jelentősen. Emellett sikerült érdemben csökkenteni az új rendszer pénzügyi és működési kockázatait is.

Nagy István figyelmeztetett: nem dőlhetünk hátra, mivel az előttünk álló tárgyalásokon még olyan fajsúlyos kérdésekben kell megállapodni, mint a nagyobb összegű támogatások csökkentésének és elvonásának kérdése vagy az agrárökológiai program megvalósításának főbb szabályai.

Kiemelten fontos az érzékeny mezőgazdasági ágazatokat segítő, úgynevezett termeléshez kötött támogatásokra fordítható összeg felső határának mértéke, a környezet- és klímavédelmi beavatkozásokra szánt kiadások nagysága és az új rendszer rugalmassága. Egyezségre kell jutni a kistermelői kör célzott támogatásának konkrét feltételeiről is.

Az új agrárpolitika bevezetése előtt kellő felkészülési időre van szükség, ezért

Magyarország célja is az, hogy a tárgyalásokat már ezen a héten le tudjuk zárni. Erre azonban csakis akkor van lehetőség, ha a végső kompromisszum messzemenőkig a magyar gazdatársadalom érdekeit szolgálja

– hangsúlyozta az agrárminiszter.

Nagy István nyomatékosította, hogy a végleges uniós megállapodásra csak akkor bólint rá, ha teljesülnek hazánk legfontosabb feltételei.

Ezek közül kiemelte a környezet- és klímavédelmi célok és a versenyképesség közötti egyensúlyt. A magyar álláspont szerint a kisebb területen gazdálkodó, így védtelenebb termelőknek megkülönböztetett elbánásban kell részesülniük. Rugalmassá kell tenni a kisgazdaságok mellett a generációváltást jelentő fia­tal gazdák támogatási szabá­lyait is.

Meg kell tartani az uniós csatlakozási szerződésünkben garantált átmeneti nemzeti támogatások rendszerét, a termeléshez kötött támogatásokra fordítható források aránya pedig nem csökkenhet.

Nélkülözhetetlen a versenyképesség szempontjából jelentős vissza nem térítendő beruházási támogatások fenntartása is. Magyarország elemi érdeke az is, hogy elháruljanak az akadályok az öntözési beruházások támogatásának útjából.

Az eddigi legfontosabb eredményekről Nagy István azt mondta: jelentős ellenszélben, de sikerült megőrizni a 2027-ig az uniós forrásból Magyarországra érkező agrártámogatások költségvetését.

„A magyar kormány történelmi léptékű döntést hozott azzal, hogy nyolcvanszázalékos nemzeti társfinanszírozást nyújt a vidékfejlesztési intézkedések finanszírozására, kiegészítve az uniós forrásokat. Ez óriási lehetőség, amely egyrészt soha nem látott modernizációt, fejlődést hozhat, másrészt pedig minden korábbinál több pénzt juttat a teremtett környezetünk megóvására is”

– tette hozzá Nagy István.