Ilyet még biztosan nem látott egy gyalogjárdán – fotó

A Wikipé­dia szerint ugyanis a törökök ki­­űzése után az egykori hódoltsági területeken rendkívül ke­­vés sertés maradt, hiszen a tö­­rökök vallási okokból nem fo­­gyasztottak sertéshúst. A sertéstenyésztés a Felföldre és az erdélyi területekre szorult. Úgyhogy akkoriban kevés volt a disznó, viszont 1750-re si­­került javítani a helyzeten, legalábbis az Alföldön. Akkor Sopron híres sertésvásárára innen hajtottak fel állatokat. Köztük sok mangalicát is.

A mangalica különben érdekes állat, és van pár fajtája. Van szőke mangalica, vörös, fecskehasú, fekete és vadas. Utóbbi igen ritka változat, elsősorban hegyvidékeken volt jellemző, valószínűleg a szőke mangalica és a vaddisznó véletlen ke­­reszteződéséből jött létre. Azt nem tudni, hogy a képen látható állat melyik fajta, de az biztos, hogy a napokban végeztek vele és néhány társával a szerbiai Magyarkanizsán. A gazdája elmondta, hogy a húst besózzák, és úgy teszik el későbbre. Arról is beszélt, hogy a mangalica kisebb állat, mint egy „rendes” disznó, ezért is vágnak belőle többet egyszerre. Meg azért, mert na­gyon finom. Ráadásul azt is megtudtuk, hogy lehet belőle még világhírű serrano sonka is.