Rehabilitáció a poszt-Covid szindrómában szenvedőknek

– A poszt-Covid szindróma a fertőzésen átesett betegek 25-30 százalékát érinti. Enyhe, középsúlyos és súlyos lefolyású fertőzöttség után is lehetnek ilyen tünetek, amelyek a betegség lezajlását követően 4 héttel jelentkeznek. A legjellemzőbb tünetek a légszomj, a köhögés, az izom- és ízületi fájdalom, a gyengeség, a fáradékonyság, a szapora szívverés, az alvászavar, a koncentráció-nehezítettség, a depresszió és még számos ilyen tényező – számolt be a legfontosabbakról Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató-főorvosa az M1 csatorna Ma reggel című műsorában.

Rehabilitációs programot dolgoztak ki

Az intézetben már külön ambulanciát és eljárási módszert hoztak létre a szindróma kezelésére, hasonló eljárást alakítanak ki az ország több pontján, így megyénkben is hamarosan. Bogos Krisztina elmondta, az ambulancián naponta többen jelentkeznek a háziorvosok beutalásával maradványtünetekkel, amelyek az életminőséget is rontják.

– A tartós maradványtünetekkel szenvedőket mindenképpen szakirányú ellátásba kell küldeni, így tüdőgyógyászhoz, kardiológushoz vagy akár ideg­gyógyászhoz. Akiknél kritikus állapotot idézett elő, tehát lélegeztetőgépre szorultak, azoknál magasabb a rizikó arra, hogy tüdőkárosodás alakulhatott ki, ezért légzőszervi rehabilitációra van szükség. Ha szapora szívverés marad vissza, akkor mindenképp szükség van arra, hogy a tüdőgyógyász és a kardiológus is megvizsgálja a beteget – tette hozzá.

A főorvos szerint az orvosok között összefogás kell ahhoz, hogy meg tudják állapítani, hogy a tünetek milyen szervi érintettséget jeleznek, és annak megfelelően tudják megkezdeni a rehabilitációs programot.

Parosmia, ami sokaknál visszamaradt

A poszt-Covid szindróma kapcsán nemrég Antal Emese dietetikus is egy bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán, ő a parosmiáról, vagyis a fertőzésből visszamaradt speciális szaglászavarról adott számot.

– Külföldi statisztikák szerint a koronavíruson átesettek kétharmada veszíti el ízlelését és szaglását egy bizonyos időre. Ebből a csoportból minden tizedik lesz parosmiás. Már önmagában a szaglás elvesztése is nagyon kellemetlen lehet, de a parosmia egyenesen kínzó állapot, hetekig, hónapokig is tarthat. A beteg nagyon intenzíven és tévesen érzi a szagokat, és így az ízeket is. Emiatt az ételeket büdösnek találja, hányingere van a hústól, a hagymától, az alkoholtól és a kávétól is. A korábbi kedvenc ételeire rá sem tud nézni, mindent romlottnak érez – mutatott rá a szakember.

Dietetikusként azért foglalkozik ezzel a területtel, mert a parosmia elszenvedői nem tudnak enni vagy csak alig.

– Az orvosi magyarázat az, hogy az orrban a szaglóhám a gyulladás miatt nagyon érzékennyé válik, egy kisebb inger is gyorsabban és erősebben vált ki érzetet, ráadásul az a téves információ megy az agyba, hogy ez büdös

– írta közösségi oldalán.

A szaglászavar enyhíthető néhány módszerrel

Antal Emese néhány külföldi szakirodalmat is áttekintett azért, hogy az érintetteket tippekkel segítse a probléma kezelésében. Így azt javasolta, hogy aki parosmiát tapasztal, az a meleg helyett szobahőmérsékletű vagy hideg ételeket egyen, kerülje a bő olajban sült ételeket, a roston sült húsokat, a hagymát, a tojást, a kávét és a csokoládét. Az utóbbiak elhagyását azért tanácsolta, mert a parosmiások leggyakrabban ezeket említik a büdösnek érzett italok, ételek közt.

Továbbá a szakember szerint fontos, hogy semleges ételekkel, így rizzsel, natúr joghurttal, párolt zöldséggel, tésztával és kenyérrel próbálkozzanak, de ne pirítóst egyenek. Akikben nem marad meg semmilyen étel, azoknál beválhat az ízesítés nélküli fehérjeturmix. Hangsúlyozta, a parosmiások lehetőleg ne menjenek élelmiszerüzletbe, rendeljenek inkább online, ha az megoldható.