A kezdő kertészek is bátran belevághatnak a dinnye, a tök vagy az uborka termesztésébe

2021.05.09. 15:00

A kiskertek nagy méregtelenítői

Bár kissé megkésve, de elérkezett immár a kabakosok vetésének, ültetésének ideje. A dinnyék, a cukkini, az uborka és a tökfélék ter­mesztése sem igényel kiemelten magas szakértelmet, így a kezdő kertészek is bátran belevághatnak a feladatba. Ráadásul amellett, hogy finomak, e zöldségek valósággal dúskálnak a beltartalmi értékekben.

Koós Kata

Fontos, hogy legalább három évig ne kerüljenek ugyanazon területre az egy családba tartozó növények. A sárgadinnye gazdag B1-, B2- és C-vitaminban.

Forrás: Sipos József

A kabakosok családja igen né­­pes és sokszínű. Ide tartozik az uborka, a cukkini, a sárga- és a görögdinnye, valamint a tökfélék. Ezen zöldségek mindegyike igen gazdag beltartalmi értékekben, ráadásul magas víz- és alacsony kalóriatartalmuk miatt kiváló méregtelenítők, emellett a fogyni vágyók számára is ideális alapanyagok.

Ízletes egészség

– Nagyon értékes család a ka­­bakosoké. Nem csupán az ízük kiváló, de könnyen emészthetőek, jó vízhajtó hatásúak, jótékonyan hatnak az ízületekre és a bőrre is. Az uborka jelentős kálium- és C-vitamin-forrás, a görögdinnye kiváló ve­­setisztító. A sárgadinnye gazdag B1-, B2- és C-vitaminban, a patisszon sok pektint tartalmaz, ezáltal csökkenti a vér koleszterinszintjét, a spárgatöknek magas a C- és A-vitamin-tartalma – fejtette ki Sipos József hódmezővásárhelyi növényorvos, a 2019-es Év Agrárembere verseny két kategóriájának nyertese, aki hozzátette: e növények gondozása nem igényel hatalmas szaktudást, már néhány apró szabály betartásával is bőséges termés várható.

– A kezdő kertészek is bátran vágjanak bele a kabakosok telepítésébe – ajánlotta.

Itt az idő!

Mivel az idei esztendőben fo­kozott szeszéllyel borzolta az április a gondos gazdák terveit és idegeit, a kabakosok szokásos, hó közi vetése, ültetése el­­tolódott.

– E növényeknek nagyon nagy a meleg- és vízigényük. Napi 20 Celsius-fokos átlaghőmérsékletre van szükségük. Általában április közepétől szoktuk vetni, ültetni e zöldségeket, de az előző hónapban a talaj még hideg volt, így most, május elején érkezett el az ideje a telepítésüknek. Fontos ugyanis, hogy minimum 15 Celsius-fokos hőmérsékletű talajba ültessük, vessük a kabakosokat, különben könnyen megfáznak a magok vagy a palánták, amelynek következtében a növény vagy elpusztul, vagy visszamarad a fejlődésben – magyarázta Sipos gazda.

E növények telepíthetők fész­­kekbe helyrevetéssel vagy palánták kiültetésével. A kezdő kertészek számára a növényorvos az utóbbit javasolta.

– Kevesebb kockázattal jár a palánták ültetése, ám fontos, hogy mindig egészséges, erős gyökerű, zömök, ne megdőlt vagy megnyúlt palántákat vásároljunk. A szabad gyökerű vagy tápkockás palánták közül pedig utóbbi az ideális választás. A kiültetés előtt fokozatosan szoktassuk hozzá a palántákat a szabadföldi körülményekhez, azaz edzessük a növényeket – hívta fel a figyelmet.

jó termés – jó talaj

Magas hőigényük miatt mindenképpen a kert napfényben dúskáló részébe érdemes ül­tetni e növényeket.

– Minden kabakos esetében a legfontosabb feladat a talaj nedvességtartalmának megőrzése. E növények gyökerei nem kúsznak mélyre, a felszín közelében terjeszkednek szét. Éppen ezért kiemelten ajánlott a palántaültetésnél a fóliacsík vagy a szalmatakarás alkalmazása, mert azok is segítik a talaj nedvességtartalmának megőrzését. Mindemellett a gyomosodást is meggátolják. A laza szerkezetű, könnyen felmelegedő, jó víz- és tápanyag-gazdálkodású talajokat szeretik, a kémhatás tekintetében a semleges vagy enyhén savanyú kémhatású talajok az ideálisak számukra – részletezte, majd hozzátette: e növényeknek magas a nitrogén-, a foszfor- és különösen a ká­­liumigénye.

– Mindemellett nagyon meghálálják a kalciumot és a magnéziumot is – közölte.

Fontos a vetésváltás

A talaj megválasztásánál to­vábbi fontos szempont, hogy nem szabad két egymást követő évben ugyanazon területre ül­tetni a kabakosok családjába tartozó növényeket.

A kabakosok futó-, indás növények, tágas tenyészterületre van szükségük, hogy kényelmesen fejlődhessenek.

– Alkalmazzuk a vetésváltást, azaz törekedjünk arra, hogy legalább három évig ne kerüljenek ugyanazon területre ezek a növények. Mivel gy családba tartoznak, így azonosak a kórokozóik is. A védekezés szempontjából a vegyszermaradék-mentesség elkötelezett híveként olyan növényvédelmi eljárások al­kalmazását javaslom, amelyek környezetbarátok, és ok­­szerűen védenek a betegségek ellen. Jó módszer lehet például a magok nátrium-hidroxidos csávázása, rézoxiklorid, ventillált kénpor, valamint a talajban mikroorganizmusok alkalmazása, mint például a Trichoderma asperellum. A rovarok ellen szabad földön nehéz biológiai növényvédelmet al­kalmazni, de növényházban ragadozó atkák vagy ragadozó poloskák bevetésével nagyon jól lehet védekezni – ajánlotta a növényorvos.

Adjunk helyet!

Sipos József a görögdinnye kapcsán kiemelte, hogy kezdő kertészek számára mindenekelőtt a tök alanyra oltott görögdinnye-palántákat javasolja, mert javítja a tápanyag-hasznosítást, e palántáknak hatékonyabb a vízfelvétele, és ellenállóbbak a talajban található kórokozókkal szemben.

– A gyakorlatban általában kétféle oltásmódot alkalmazunk, az egyik a félszikleveles vagy japán oltásmód. Ennek a lényege, hogy az alanynak az egyik sziklevelét hagyjuk meg, a másikat a tenyészőcsúccsal együtt körülbelül 45 fokos szögben levágjuk. A másik ismert oltásmód az úgynevezett gyökér nélküli félszikleveles változat. Ezek erős növekedésűek. E növények intenzívebben fejlődnek, és a terméshozamuk is jóval bőségesebb – fejtette ki, majd hozzátette: a kabakosok közül a görögdinnye tenyészterülete az egyik legnagyobb. Egy tőnek legalább 2,5 négyzetméternyi területre van szüksége, hogy kényelmesen fejlődhessen.

– Mivel a kabakosok futó-, indás növények, fontos, hogy megfelelő nagyságú tér álljon a rendelkezésükre, hiszen szükségük van a terjeszkedés lehetőségére. Az uborka, a cukkini és a tök esetében is helyhiány esetén jó megoldás lehet a nö­vények felfuttatása. Fontos, hogy a rácsozat alja legalább 15 centiméterre legyen a talajtól, ez megkönnyíti a gyomlálást – ajánlotta a növényorvos.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában