A vásárlás már régen nem csak a szükségletek kielégítéséről szól

November utolsó péntekje a Ne vásárolj semmit! nap. Létrehozását 1992-ben kezdeményezte a kanadai Ted Dave, aki a reklámszakmában dolgozott, és ezáltal akart tiltakozni a reklámok szüntelen túlfogyasztásra ösztönzése ellen. Azokban az országokban, ahol a fogyasztói kultúra már korábban elhatalmasodott, több mint tíz éve tartják meg a vásárlási böjt ünnepét, hazánkban 2004 óta szokás erről a napról megemlékezni.

Más kérdés persze, hogy mennyien tartják be ennek a napnak a fogadalmát, különösen a nők közül, akik a fő célközönségei a reklámoknak és a kereskedőknek egyaránt. Felmérések szerint a gyengébbik nem képviselői életükből összesen 8 évet töltenek vásárlással. Persze csúnya pejoráció lenne azt feltételezni, hogy ezt az időt teljes egészében cipő- és ruhaboltokban töltik, hiszen köztudottan a napi élelmiszer-vásárlást is többnyire ők végzik. Mégis megdöbbentő ez az adat, különösen ha melléje állítunk egy másik statisztikát, miszerint alvással egy átlagember ennek mindössze alig több, mint a háromszorosát tölti.

Rengeteget vásárolunk

Becslések szerint a 21. században kétszer annyit fogyasztunk, mint 50 évvel ezelőtt, ennek pedig számos oka lehet. Természetesen a kínálat azóta jelentősen bővült, így könnyen ráfoghatjuk, hogy ez az ok: gyakorlatilag bármilyen terméktípusból találhat mindenki olyat, ami neki megfelelő.

A gluténérzékenyek is vehetnek már maguknak például kenyeret, a kismamák találnak divatos ruhákat, és nem akadály az anyagi helyzet sem: a kevésbé tehetősek is hozzájuthatnak mondjuk elektronikai cikkekhez a nagy márkák árának töredékéért. A kínálattal megnőtt tehát a felvevőpiac, ez a piac azonban emellett egyre befolyásolhatóbb is.

Hiszen gyakorlatilag már ki sem kell mozdulniuk az embereknek otthonukból azért, hogy elérjék őket a különböző ajánlatok: a tévéreklámok ahhoz is kedvet csinálnak, amit esetleg eszünkbe sem jutott volna megvenni, az internetes hirdetések pedig olyan személyre szabott üzeneteket tudnak közvetíteni, melyek egyrészt kikerülhetetlenek, másrészt ha jól vannak pozicionálva, valóban érdeklődési körünknek megfelelő ajánlatokat villanthatnak fel.

Kell a biztonság

Persze attól, hogy a lehetőség és a kínálat adott, még nem lenne feltétlenül fontos állandóan pénzt költenünk, csakhogy ma már a vásárlás egyfajta biztonságérzetet ad. Sokan gondolják, hogy minél több értéket halmoznak fel, annál stabilabb hátteret teremtenek maguknak, ez azonban téves elgondolás, hiszen a használati cikkek elromlanak, a ruhák pedig kimennek a divatból.

Vagyis nem leszünk attól gazdagabbak vagy jobban bebiztosítottak, ha begyűjtünk olyan holmikat, melyekre a napi életvitel során nincs szükségünk.

Hasonlóan haszontalan az úgynevezett hivalkodó vásárlás is, vagyis amikor csak azért adunk ki pénzt valamiért, hogy aztán azzal dicsekedhessünk. Ez a mai világban egyre gyakoribb jelenség, mely tovább táplálja az egyébként is egyre nagyobb méreteket öltő túlköltekezést.

Fel kell ismerni

Az előbb említett többletvásárlások elsősorban a magasabb színvonalon élőket érintik, ez azonban nem jelenti azt, hogy csak sok pénzből lehet sokat költeni. A vásárlás ugyanis terápia is, arra pedig mindenkinek szüksége van, talán a kispénzűeknek még jobban. Az új dolgok, a háztartásba bekerülő újabb tárgyak és értékek mind boldogságérzetet okoznak. Sokak számára pont ez jelenti a problémát: nem tudnak megelégedni csupán időnként ezzel az érzéssel, ezért újra és újra kinyitják a pénztárcájukat a pillanatnyi örömért. Ettől pedig az sem tántorítja el őket, hogy a legtöbb esetben a boldogság nagyon hamar elillan: akár már addigra is, hogy hazaértek szerzeményükkel. Aki ezt a jelenséget nem ismeri fel idejében, annál akár függőség is kialakulhat.

Ez különösen a stresszes, szorongásos vagy depressziós időszakokban jelentkezhet, ilyenkor ugyanis könnyen kicsúszik a kontroll a kezünkből. A „boltkórosság” tünete lehet, ha már pénzügyi problémát jelent a túlköltekezés, illetve ha olyan termékek iránt is érdeklődik valaki, amelyekre semmi szüksége.

Nem árt egyébként tudni, hogy pszichológiai kutatások bizonyítják: már a kirakatok nézegetése vagy az online ajánlatok böngészése is beindítja a dopamintermelést. Vagyis nem is kell feltétlenül megvásárolni a vágyott terméket, elég csak a boltban kerülgetni vagy mondjuk az online áruházban betenni a kosárba. Ha netán valaki ebben kételkedne, akár a Ne vásárolj semmit! napon ki is próbálhatja, hogy működik. Egy nap a hitelkártya vagy a pénztárca csapolása nélkül bárki számára vállalható, és még a környezetért is teszünk valami jót.

Hiszen nem szabad elfelejteni: a különböző csomagolóanyagok mind a földkerekség szemétkészletét növelik, ahogyan a szezonális ruhadarabok is. Átlagosan egy ember tíz kilogramm textilhulladékot termel, melyet nem hasznosítanak újra. Egy, a boltban hagyott ruhadarab ugyan kis lépés a világméretű probléma megoldására, de a semminél mindenképpen több.